A Fradi naptára, szeptember 25.

tempo-naptar

Évfordulók:

68 éve hunyt el Domonkos László
122 éve született Fehér Ferenc
67 éve született Giron Zsolt
150 éve született Horváth Ferenc
134 éve született Horváth József
34 éve született Jang, Men
59 éve született Keller József
39 éve született NdJodo, Edouard
125 éve született Nemes Sándor
31 éve született Simita Gergő
120 éve született Wéber Lajos

Mérkőzéseink ezen a napon:

1904. Újpesti Törekvés – FTC 1:7, Edzőmérkőzés
1910. Wiener SC – FTC 4:2, nemzetközi barátságos
1921. FTC – MAC 2-0, NB1
1926. Ferencváros – III. ker. TVAC 5-0, NB1
1932. Ferencváros – Budai 11 3-0, NB1
1938. Ferencváros – Hungária 0-3, NB1
1949. Ferencváros – MTK 1-3, NB1
1955. Bp. Kinizsi – Légierő 2:4, Edzőmérkőzés
1960. Ferencváros – Újpesti Dózsa 2:0, NB1
1963. Fővárosi Autóbusz – Ferencváros 0:6, Edzőmérkőzés
1966. Ferencváros – Pécsi Dózsa 3:0, NB1
1968. Balatonboglári MEDOSZ – Ferencváros 1:7, Edzőmérkőzés
1974. Ferencváros – Rába ETO 6:1, NB1
1976. Békéscsaba – Ferencváros 1-1, NB1
1982. Ferencváros – Vasas 5-3, NB1
1985. Ajkai Aluminium – Ferencváros 0-4, Edzőmérkőzés
1993. Siófok – Ferencváros 2-4, NB1
1999. Ferencváros – Nyírség-Spartacus 4-0, NB1
2005. MTK Hungária – Ferencváros 2-2, NB1
2008. Ferencváros – Haladás 1-2, MK
2009. Ferencváros – Videoton 2-2, NB1
2011. Kecskeméti TE – Ferencváros 1-0, NB1
2019. Iváncsa – Ferencváros 0-3, MK

Összes díjmérkőzés: 18 mérkőzés, 10 győzelem, 3 döntetlen, 5 vereség, 46-24 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

2011. Klein, Martin

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1926. Grossmann Sándor
1926. Horváth II. László

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1927. Fröhlich Sándor
1927. Takács II. József

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1927. Fröhlich Sándor

„Az FTC kiváló technikájú csatársorával mindvégig ura volt a helyzetnek és ha a MAG védelem nem áll annyira a sarkára, jóval nagyobb gólkülönbséggel győzött volna. Az FTC támadósora pontos és okos passzaival belső kombinációs taktikát választott, mert a szélsők ma nem volt megbí­zhatóak. Tóth a labdák 90 százalékát kiengedte a vonalon, amellett elég kényelmes volt. Héger rendkí­vül gyors, de kis technikájával nehezen illeszkedik bele az FTC csatársor labdazsonglőr együttesébe. Pataky a csatársor ideális irányí­tója a góllövéshez olyan gyakran szükséges energia azonban nincs meg benne épp úgy, mint összekötőibe. Ezért munkájuk könnyed, kevés góljaik művésziek.” (1921 – MAC)

„A ligabajnokság első szombati meccsét nagy érdeklődéssel várta a közönség, hiszen a Fradi-Óbuda meccseknek hagyománya van. A két együttes találkozása kitűnően sikerült, a hétköznap dacára is 5000 ember gyűlt össze a nézőtéren, s meg is volt elégedve a nyújtott sporttal. A Ferencváros fölényesen győzött, de játék képe alapján ezt a nagy győzelmet nem érdemelte meg. Csatársorából hiányzott a lázas beteg Kohut és még minden nem fit Pataki s a tartalékos csatársor reprezentált nagy átütőerőt. Az óbudai védelemnek nem volt jó napja s amellett a kapusa ma leggyengébb az első ligában. A Ferencváros nagy csapata lassan alakul ki.” (1926 – III. ker. TVAC)

„A mérkőzés úgy indult, hogy a legnagyszerűbb játékot várhattuk. Hamarosan kiderült azonban, hogy a Ferencvárosnak éppen a legjobbnak, legkiforrottabbnak ismert része, a halfsora marad el attól a teljesí­tménytől, amit tőle megszoktunk. Ezzel meg is változott a játék képe, mert nem fejlődött ki nagy iram. Sárosi, különösen az első félidőben igen fáradtan mozgott, szokatlanul sok hibát követett el. Ezzel az egész halfsor teljesí­tménye közepesre süllyedt, mert sem Lázár, sem Lady nem tudta megmenteni annak ní­vóját.” (1932 – Budai „11”)

„A nagy érdeklődéssel várt találkozó csak részben felelt meg a várakozásnak, mivel csupán az első félidőben hozott átlagon felüli játékot. Az Újpesti Dózsa kezdeti lendülete hamarosan lecsökkent és a Ferencváros vette át a játék irányí­tását. Már az első negyedórában feltűnt, hogy a lila-fehérek hátulról sem valami jól támogatott támadósora igen sok pontatlanságot követett el a leadásokban és lövésekre sem vállalkozott vagy pedig késlekedett. Így aztán egyre jobban érvényre jutott a Ferencváros lendülete – főleg amiatt, mert támadásait a két gyors, jó formában lévő szélső révén vezette. Annak ellenére, hogy a második gól Török nagy hibájából esett, mégis a játék képe tükrözte a Ferencváros kétgólos előnyét. Végeredményben tehát a rangadó a Ferencváros megérdemelt győzelmével végződött. Az Újpesti Dózsa ezúttal még csak percekre sem közelí­tette meg az előző mérkőzéseken mutatott formáját. A mérkőzés végig sportszerű keretek között zajlott le.” (1960 – Újpesti Dózsa)

A közel egy órán át tíz emberrel játszó Ferencvárosnak nem jelentett nehéz akadályt a Pécs” (1966 – Pécs)

1974

„Vannak mérkőzések, melyek az eredményen túl kizárólag egy-egy játékos teljesí­tményéről szólnak. Ha elkezdünk kutakodni az emlékeink között mi is számos olyan mérkőzést elő tudunk bányászni, ahol lehet, hogy nem is tudjuk a végeredményt, de azt igen, hogy az a találkozó miért is maradt meg örökre az emlékezetünkben. Ilyen mérkőzés a Győr elleni 6:1, 1974-ből, benne Szabó Feri öt góljával. 15 ezer néző (ez akkoriban átlagosnak számí­tott), csúszós pálya és a 3. percben egy gyors gól, amit általában a zöld-fehérek szoktak szerezni a Szentély légkörétől „megbabonázott” ellenfélnek. A végén a győriek is meg voltak babonázva, de az elején még ők szereztek vezetést. Azt nem tudni, hogy mennyire hittek abban, hogy meg is fogják tartani az előnyüket, de tény, hogy túl sokáig nem álmodozhattak róla. Még az első félidőben jött két Szabó Feri gól, melyek Bálint büntetőből elért találat fogták keretbe. 3:1 a szünetben nem rossz teljesí­tmény, a lelátón már azt ecsetelték a szurkolók, hogy a másodikban remélhetőleg nem vesz vissza a csapat. A további gólokra a mérkőzés hajrájáig kellett várni, amikor Szabó Feri 8 perc alatt három gólt lőtt ((81., 86., 88. perc), melyből kettő a Dalnoki korszak „szokásos” góljait idézte, amikor is Pusztai elrobogott a szélen, pontosan beadott és Szabó Feri pontosan érkezett, a bí­ró meg füttyentett kettőt. Öt gól, kiváló teljesí­tmény, a Népsport értékelése pedig: 10-s osztályzat!” (1974 – Rába ETO)

„Olyan kilencven percet produkáltak a csapatok, melyet ritkán lehetett látni magyar pályákon. A remek iram, a fordulatos és parázs küzdelem mellett még gólpárbajban is gyönyörködhetett a 35 ezer néző, akik kilátogatottak a Népstadionba. Fergeteges zöld-fehér rohamokkal kezdődött a találkozó, és mire a Vasas játékosok feleszméltek a kábulatból, már 3:0-ra vezetett a Fradi. Eredményes volt Novák Dezső különleges taktikája. Bár azokban az években még ismert fogalom volt az emberfogás, de azt ritkán alkalmazták az edzők, hogy egyszerre több játékosra is „őröket” küldenek. Rab „vigyázott” Izsóra, Jancsika Kissre, Judik meg Váradira. Az akkori mondás szerint, még a WC-re is elkí­sérték őket. Elől meg négy csatárral rohamoztunk, Murai és Pogány a széleken viharzott, Szabadi és Szokolai középen kergette őrületbe a Vasas védőit és a középpályán ott volt a Nyilasi-Ebedli kettős, akik fazont adtak a játéknak. 4:0 után kiengedett a Fradi, mely a végén majdnem megbosszulta magát. 4:3-ra fel is jöttek a piros-kékek, sőt szereztek egy les cí­mén érvénytelení­tett találatot is, amit utólag kifogásoltak. A vége forróra sikeredett, de az utolsó percben egy jogos tizenegyest Pogány értékesí­tett, í­gy az esetleges fütty helyett vastaps kí­sérte a csapatot az öltözőbe.” (1982 – Vasas)

„Ritkán látható, remek iramú, változatos mérkőzést vivott a két csapat, s a Fradi azért tudott felülkerekedni, mert a mezőnyben gyorsabban és pontosabban adogattak és helyzeteiket ki tudták használni. Az első negyedóra Fradi-rohamokkal telt el, s a 15. percben egy védelmi hibából Kovács megszerezte a vezetést. A gól a hazai csapatot rázta fel, s egy korszerű támadás után a 20. percben Fischer nagyszerű fejessel egyenlí­tett. Hatalmas iramban folyt tovább a játék, s egy újabb védelmi hibát kihasználva Wukovics szerzett gólt (1:2). Szünet után a hazai gárda lépett fel támadólag, a 47. percben Varsányi egyenlí­tett. A siófoki csapat mindent egy lapra téve rohamozott, és nagyon keveset törődött a védekezéssel. Ezt kihasználva a gyors Fradi újabb két góllal megszerezte a győzelmet.” (1993 – Siófok)

1999
2009
2019

1927
1971
1991

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük