A Fradi naptára, március 30.
Évfordulók:
40 éve született Baltes, Benjamin
47 éve született Kovács Béla
72 éve született Tóth István
Mérkőzéseink ezen a napon:
1907. FTC – BAK 3:1, Ezüstlabda
1913. 33 FC – FTC 1:2, NB1
1919. Törekvés – FTC 0-1, NB1
1924. BTC – FTC 0-0, NB1
1930. Attila – Ferencváros 0-6, NB1
1941. BSZKRT – Ferencváros 0-5, NB1
1947. Szolnoki MÁV – Ferencváros 1-0, NB1
1952. Bp. Honvéd – Bp. Kinizsi 2:0, NB1
1955. Bp. Kinizsi – Dorogi Bányász 3:1, NB1
1958. Ferencváros – DVTK 3:1, NB1
1960. Kőbányai Lombik – Ferencváros 1:5, Edzőmérkőzés
1961. Autótaxi – Ferencváros 0:3, Edzőmérkőzés
1964. Ferencváros – Austria 2:1, Húsvéti serleg
1966. Kinizsi Húsos – Ferencváros 0:6, Edzőmérkőzés
1969. Ferencváros – Pécsi Dózsa 2:0, NB1
1977. SBTC – Ferencváros 1-1, NB1
1983. Vasas – Ferencváros 3-4, NB1
1988. Ferencváros – Rába ETO 5-2, NB1
1991. Szeged SC – Ferencváros 0-1, NB1
1996. Ferencváros – Békéscsaba 3-0, NB1
2001. ZTE – Ferencváros 0-0, NB1 rájátszás
2002. Ferencváros – Videoton 4-1, NB1
2008. Szolnoki MÁV – Ferencváros 2-1, NB2
2013. Ferencváros – Eger 4-0, NB1
2019. Kisvárda – Ferencváros 0-1, NB1
Összes díjmérkőzés: 22 mérkőzés, 16 győzelem, 3 döntetlen, 3 vereség, 51-17 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:
1907. Iványi László
1996. Arany László
Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
„Nagyszombaton a millennáris pályán folyt le a fenti csapatok mérkőzése. A BAK. nagyon szépen megállotta helyét bajnokcsapatunkkal szemben s a FTC. csak küzdelem után tudta győzelmét megszerezni. A FTC. csapata ezúttal is jó volt. Jó erőnek bizonyult a csapat uj jobb szélsője, Iványi, kinek gyors lefutásai mindig veszélyt jelentettek a BAK. kapujára. Csizmadia is folyton javul. A csapat legjobb embere most is Schlosser volt. A BAK. csapatában inkább a védelem működött jól. Különösen jó volt Rácz és Gerő, mig Fey nagyon hamar kidült és a játék vége felé csak statisztált. A csatársorban egyedül Gross volt jó, mig partnere Rudas, örökös off-side állásával állította meg a legszebb támadásokat.” (1907 – BAK)
„Csodaszép játék folyt le mind a két részen, ritka élvezetet szerezve a tapsból ki nem fogyó közönségnek.” (1913 – 33 FC)
„A botrányból kifolyólag – értesülésünk szerint – a birák boykottálni fogják a Halom utcai pályát…” (1919 – Törekvés)
„A Ferencváros jobb volt, de a sok gólban az Attila fegyelmezetlensége is részes…a Ferencvárosnak könnyű dolga volt. Az Attila neki való ellenfél. Nem nagyon erős, nem nagyon kemény, még akkor sem, amikor a harci szelleme még kifogástalan. Mert a miskolciak fegyelme nem állta zökkenő nélkül ennek a meccsnek a megpróbáltatásait: Gerő bíró nem vezette a meccset nagyvonalúan. Megalkuvó és mérlegelő bíráskodást produkált. A Ferencváros starttól kezdve jobban játszott, bár a miskolciak a játék elején jól megállták a helyüket. A Ferencváros csatársora – játszott ezen a meccsen s ez szint adott a játéknak.” (1930 – Attila)
„A sárga-kékek már a rajtnál elvesztették ezt a mérkőzést. Hétközben már köztudott volt, hogy Tuli sérüle miatt a BSZKRT tartalékosan kénytelen kiállni…A Ferencváros balszárnya nyomban a kezdés után ragyogó formát árult el, olyannyira, hogy a nézők alig tudtak betelni Gyetvai és Kiszely játékával. Ezután remekbe szabott gólok is arra mutattak, hogy a bajnokcsapat ezúttal kitűnő formában van. A szélsők elég labdát kaptak, keresztlabdákban sem volt hiány. Nem akadt hiba a lendület, a rendszer és az akarás körül sem, röviden: jól működött a gépezet.” (1941 – BSzKRT)
„Fradi gólok története: A 37. percben Orosz Kertészhez adta a labdát, Kertész a kapura tört, a dorogi kapus azt várta, hogy a szélső a kapu jobboldalára lő, Kertész azonban a rövid sarkot célozta meg, s a labda a kapus és a bal kapufa között félmagasan süvített a hálóba. 1:0…A 42. percben egy földről felpattanó labdára Ilku I. és Kertész ugrott fel. Ilku rosszul jött ki a kapujából, s az előnyösebb helyzetben lévő Kertész az ötös oldaláról a kapu közepébe fejelte a labdát. 2:0…A 64. percben Fenyvesi beadását Kertész Vilezsál elé fejelte és a balösszekötő futtából ballal, 12 méterről a kapu jobboldalába lőtt a labdát. 3:1” (1955 – Dorogi Bányász)
„Ezen a mérkőzésen nemcsak fölényes biztonsággal győzött a Ferencváros, hanem időnként már igen jól is játszott. Nyomasztó volt a hazaiak fölénye. Egymást érték a lendületes, sokmozgásos, helycserére épülő támadások. Frissek, gyorsak voltak a fradisták, szinte csak rövid percekre engedték ki kezükből a játék irányítását. A diósgyőriek szervezett védekezésre törekedtek. Sokszor hat, hét játékossal valóságos védőfalat húztak a 16-osuk elé. Önfeláldozó játékukkal meg is akadályozták a nagyobb arányú vereséget. A kétgólos hazai győzelem nem fejezi ki hűen a játék képét. A Ferencváros nagy mezőnyfölénye, s helyzetei alapján nagyobb arányban is nyerhetett volna.” (1958 – Diósgyőr)
„A Ferencváros nagy lendülettel kezdett, láthatóan be akarta hozni az Austria tartalékos felállásából eredő hátrányokat. Ez a lelkesedés az első és a második félidő elején egészen magas színvonalú játékot eredményezett, sokat játszottak a szélekre, a Fenyvesi-fivérek ügyesen megjátszották a labdát többségét, beadásaikkal, kapura húzásaikkal állandó veszélyt jelentettek a kapura. Az Austria játékosok ezt nem is bírták idegekkel és tehetetlenségi érzésüknek tulajdonítható, hogy többször is kirívó szabálytalanságokat vétettek. Játéka és helyzetei alapján a Ferencváros több góllal is győzhetett volna. ” (1964 – Austria)
„Mindenki arra számított, hogy a Ferencváros a Népstadionban gólokkal lesz jobb a Pécsi Dózsánál. Ha a kétgólos Fradi-győzelmet tekintjük, a mérkőzés meg is felelt a várakozásnak. És mégsem azt kaptuk, amit vártunk! Az első gólt jogos tizenegyesből Novák lőtte, a másodikat a sok kedvező helyzet egyikéből Albert fejelte. Álmos, unott volt a hangulat a pályán. A ferencvárosi csatárok, fedezetek adogatták egymásnak a labdát a tizenhatoson belül felsorakozott pécsiek között. Mégsem alakult ki szép, az akciók többnyire sikertelenül végződtek. Előfordult, hogy a zöld-fehérek közül ketten is átlépték a lábraszálló beadást. Erre aztán igazán nem számíthattak a társaik. Mint ahogyan arra sem számíthattak, hogy Albert is, és Branikovits is az ötösről az égbe lő. A legnagyobb üdvrivalgás akkor tört ki a lelátón, amikor a táskarádiók Honvéd vezetést adtak hírül Újpestről.” (1969 – Pécs)
„1983. március 30. Népstadion, a Vasas-Ferencváros mérkőzés 90. perce. Az eredményjelző már szinte teljesen betelt a góllövőkkel. 3:3 az állás, a közönség egy része már hazafelé is indult, hogy elkerülje a tumultust (35 ezren váltottak jegyet), és talán a csapatok is megbékéltek a döntetlennel, de volt a pályán két játékos, két jó barát, akik másként gondolták. Ebedli és Nyilasi. Amikor már mindkét csapat a hármas bírói sípszóra várt. Ebedli Zoli úgy gondolta, utoljára „harcba küldi” barátját és egy mesteri, tért ölelő átadással Nyíl lába elé varázsolta a labdát. Nyíl talán már indult az öltöző felé, hiszen eléggé ki volt sodródva a tizenhatos baloldalán, de ha már a lába alatt érezte a labdát, akkor megmozdult benne az a varázslatos ösztön, mely a világ egyik legjobbjává tette. Csak rá jellemző „cikázó” mozdulattal elfektette Hírest és Birinyit, belépett a büntető területen belülre és a feléje rontó Kakason olyan hanyag mozdulattal emelte át a labdát mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. A 90. percben, 3:3-as állásnál, egy olyan fantasztikus mérkőzésen, ahol a Vasas már vezetett 2:0-ra és 3:2-re is, de a Fradi szív dobbant egy nagyot és képes volt arra, hogy vesztes helyzetből fordítson.” (1983 – Vasas)
„Kisétált a Rába, s mindenkivel megpróbálta elhitetni, hogy lényegesen jobb csapat a vendéglátójánál. Ám a Ferencváros nem hitt nekik, s amíg a győriek nagyon kellemesen trükközgettek a pálya közepén, addig a házigazdák néhány gyors húzással bizonyították, hogy még az ETO-nak sem hiszik el becsületszóra, hogy jobb nálunk.” (1988 – Győri ETO)
1991
1996
2002
2013
2019
Vélemény, hozzászólás?