Magyar István: 65
1972-ben a Szolnoki Vegyiművek ifjúsági csapatából került a IX. kerületbe a balszélső. 18 évesen, 1973. októberében a Videoton ellen mutatkozott be a Fradiban tétmérkőzésen. Első szezonjában már a csapat alapemberének mondhatta magát, az Egyetértésnek lőtte az első gólját, majd a Komló elleni kupadöntőben is a kapuba talált.
A ’74/75-ös szezonban a KEK döntőig menetelt a csapat. Magyar 7 mérkőzésen is a csapatba került, a kimondhatatlan nevű Crvena Zvezda ellen ő szerezte a Fradi győztes találatát.
Az 1975/76-os szezon hozta meg számára a válogatottságot, Nyilasival együtt mutatkoztak be Irán ellen az „A” válogatottban. Magyar az újpesti Nagy Lacit váltotta a mérkőzés 80. percében. A Fradiban 28 bajnoki mérkőzésen 7 gólt szerzett.
Az 1975/76 évi kupagyőztes csapat
1975.IV.19. FTC – Bp. Honvéd: 1-1. Magyar gólja
1976 márciusa és 1977 februárja között stabil tagja volt Baróti Lajos csapatának. Argentina ellen volt az első és az utolsó fellépése is ebben az időszakban, az osztrákok ellen a Népstadionban lőtte egyetlen válogatottbeli gólját 1976 júniusában. Ebben a szezonban egy meccs híján minden alkalommal ott volt a Fradiban is (csak Bálint szerepelt minden bajnoki mérkőzésen), öt találatig jutott az első osztályban.
Magyar Pista veszi át a Toldi vándordíjat
Remek teljesítményét Toldi vándordíjjal jutalmazták.
Az 1977/78-as szezonnak úgy vágott neki, hogy utazik Argentinába, de nem vitte ki Baróti kapitány a világbajnokságra. A Fradiban is csak egy találatig jutott 23 bajnoki mérkőzésen.
Utolsó ferencvárosi (fél)szezonja ismét remekül sikerült, a 15 tavaszi meccsen 7 alkalommal talált az ellenfelek kapujába. A Kovács Ferenc vezette válogatottba is visszakerült 1979 májusában, két EB-selejtezőn is pályára lépett. A Rába ETO elleni vesztes kupadöntőn lépett utoljára pályára tétmérkőzésen zöld-fehérben, 1979. június 23-án.
Aztán az 1979-es nyári túrán Belgiumban még pályára lépett előbb az FC Bruges, majd egy nappal később a Beerschot ellen (a nemzetközi torna Brugesben volt), gólt is lőtt, majd Brüsszelben „lekéste a buszt”, azaz akkori szóhasználattal élve disszidált.
*
Az egy éves eltiltás után a korábbi BEK döntős FC Bruges csapatában játszott, majd 1982-ben az Austria Wien csapatához szerződött, ahol egy év múlva ismét csapattársa lett Nyilasi Tibor.
Az 1983/84-es UEFA sorozat 3. fordulójában az Inter volt a bécsi csapat soros ellenfele. A Práterben Nyilasi két góljával 2-1-re legyőzték az olasz csapatot, majd a San Siroban Magyar góljával 1-1-et értek el (aztán a negyeddöntőben a Tottenham ellen kiestek). A bécsi lila-fehérekkel bajnoki címig és KEK elődöntőig jutott. 100 mérkőzésen 29 gólt szerzett. Élvonalbeli pályafutását a Sportklub, majd az SC Eisenstadt csapatában folytatta, ezután alacsonyabb osztályú osztrák együttesekben lépett pályára: SC Simmering, FC Oslip, SC Weisenbach, ASK Hornstein, UFC Weiden/See, SC Moosbrunn.
Legutóbbi információnk szerint egy bécsi műanyag-gyárban dolgozott, mellette edzősködött.
(osztrák statisztika: www.austria-archiv.at)
hát, Magyar Pisti, Isten éltessen sokáig! Egyik legnagyobb kedvencem voltál kamaszkoromban, Ti, profi futballisták, el sem tudjátok képzelni, hányszor imádkoztunk a Képes Sportban közzétett képeitek előtt…
Nyíl és Ebedli Zoli mellett őt kedveltem legjobban. Ha jól emlékszem, az utolsó mérkőzésén ott voltam a Népstadionban, Koch Robi „vendégeként”. Talán egy magyar kupadöntő volt. Aztán néhány hét múlva „elfelejtett” hazajönni. Mivel kedveltem, az akkori eszemmel nem nagyon tudtam megérteni és elfogadni sem a döntését. Úgy voltam vele, mint apám Varga Zolival, akinek nem tudta megbocsájtani, hogy cserbenhagyta a csapatot. Aztán jöttek új kedvencek és a feledés homályába merült. Jó volt ismét olvasni róla.
Tanulságos, hogy mennyire el tudunk felejteni olyan játékosokat, akik annak idején nagyszerű perceket szereztek nekünk. Az oldal egyik szerkesztőjeként köszönöm Karcsinak, hogy néhány pillanat erejéig elővarázsolta a múltamat.