Magyar István
Magyar István: 65
1972-ben a Szolnoki Vegyiművek ifjúsági csapatából került a IX. kerületbe a balszélső. 18 évesen, 1973. októberében a Videoton ellen mutatkozott be a Fradiban tétmérkőzésen. Első szezonjában már a csapat alapemberének mondhatta magát, az Egyetértésnek lőtte az első gólját, majd a Komló elleni kupadöntőben is a kapuba talált.
A ’74/75-ös szezonban a KEK döntőig menetelt a csapat. Magyar 7 mérkőzésen is a csapatba került, a kimondhatatlan nevű Crvena Zvezda ellen ő szerezte a Fradi győztes találatát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Aki mindig Fradista marad
Aktív pályafutása során hétről hétre tízezrek előtt játszott a Ferencvárosban és a magyar labdarúgó-válogatottban. Elsők között tüntették ki a legendás FTC-csatár, Toldi Géza nevét viselő vándordíjjal, 1979-ben az augusztusi, belgiumi tornát követően azonban nem tért haza. Ritkán ad interjút, a magyar labdarúgásról és a Fradiról azonban most is van véleménye a 61 éves Magyar Istvánnak.
Az illegális légiós
Az FTC díjai, díjazottjai: Toldi vándordíj
„- Szeretnék egy olyan vándordíjat felajánlani, amelyet minden évben az FTC legjobb formában lévő labdarúgója kap kiemelkedő teljesítményéért.”
Toldi Géza 1973-ban elhangzott mondatait tett követte, s az 1973/74 évi bajnoki szezontól megkezdődött a trófea vándorlása.
Az egyetlen probléma magával a vándordíjjal volt. Toldi Géza sehol sem kapott elképzelésének megfelelő serleget, így az első díjazott ideiglenesen „csak” egy fémlabdát kapott.
Toldi később Spanyolországban egy ízléses, dekoratív trófeára bukkant, amelyből vásárolt egy nagyobbat és néhány kicsit. Az előbbit örökös vándordíjnak szánta, a kicsiket pedig a jutalmazott játékosoknak, emlékül.
A Spanyolországból hozott kicsinyített trófeamásolatok azonban 1977-re elfogytak, újrarendelni pedig nem lehetett belőlük, mert a gyártó cég megszűnt.
Toldi Géza Budapesten csináltatott másolatokat Fekete Géza szobrászművésszel, aki 1974-ben a klubház falára a régi pálya réz-domborművét is megalkotta.
„Drukkolok a Fradi bajnokságáért, sikeréért…”
Beszélgetés Magyar Pistával, a Ferencváros egykori kiváló balszélsőjével
Pogány, a parkolóőr
1979 – CSAPAT nélkül – nem megy
1979. február 28., Budapest, Üllői út, MAGYAR OLIMPIAI VÁLOGATOTT – EINTRACHT FRANKFURT 2:0 (Olimpiai válogatott mérkőzése)
Góllövők: Pogány, Szokolai
Magyarország: Csepecz (Tatabánya) – Tepszics (FTC), Varga (STC), Judik (Dunaújváros), Péter (ZTE) – Pásztor (Békéscsaba), Rab (FTC), Izsó (Vasas) – Szokolai (FTC), Fülöp (MTK-VM), Pogány (FTC)
Csere: Kovács (), Szoó (STC) Egy kattintás ide a folytatáshoz....