Egy focitörténész fejfájásai I.

focitorteneszHogy miért nem í­rtam azt hogy „Fraditörténész”? Azért, mert ugyan nálam természetesen a Fradival kapcsolatban jöttek elő a problémák, de nyugodtan állí­thatom, hogy a világ valamennyi klubjának története során ugyanezekkel a problémákkal kell szembenéznie a kutatóknak.

Azaz: melyik mérkőzéseket vegye figyelembe.

Jó vicc – mondhatja, aki még nem próbálkozott ilyennel – hát a hivatalosakat.

Igenám! Csakhogy – főleg a régebbi időket tekintve – nem is olyan egyszerű megállapí­tani, hogy melyik a „hivatalos”…

Amikor 1954-ben (elsős gimnazistaként) elkapott a „Fraditörténészség”, nagy naivan elkezdtem í­rni a meccsek adatait. „Üptre” mindet. Aztán hamarosan rájöttem, hogy a hazai barátságos- és edzőmeccseket lehetetlenség számon tartani, és értelme sincs.

Jó darabig azonban még í­rtam valamennyi csapat valamennyi NB I-es meccsének adatait, aztán abbahagytam, aztán a hetvenes években újra csináltam. Innen vagyok olyan „bölcs” nemegyszer az ellenféllel kapcsolatban… Meg elkezdtem a tartalékok mérkőzéseit is í­rni. Egyetemistaként és fiatal történészként volt „ráérő időm”, visszamentem egészen 1945-ig, illetve a tartalékoknál 1950 őszéig, amikor a tartalékbajnokságot újra kií­rták…

Közben – amikor már levéltárban is kutathattam – kiderült, hogy a levéltári anyag borzasztóan kevés. Az MLSZ irataiból (akkor, úgy 30 éve) mindössze talán egy ujjnyi anyag maradt meg.

És egyre jöttek-és-jöttek a problémák.

A régi „meccskönyvek” csak az összeállí­tást tartalmazzák (hogy megvolt-e a játékosok jogosultsága), és az esetleges kiállí­tást. A góllövőket nem. Ugyanis egészen a különböző „cipők” bevezetéséig ezt a játékvezető nem volt köteles számon tartani.

Először is el kellett végre döntenem, hogy melyek tekinthetők „hivatalos” mérkőzésnek.

MIT IS VEGYEK FIGYELEMBE?

Hazai – külföldi

Hazai az az ellenfél, amely az MLSZ tagja, külföldi az, amelyik más szövetséghez tartozik.

Rendezettebb körülmények között lévő országok esetében ez nem probléma, de hát a Rajnától keletre ez nem olyan egyszerű. Böngészéseim során találtam egy angol nyelvű honlapot, mely – nagyon hitelesen, pontos adatokkal – megpróbálja ezt a jámbor kí­vülesőknek elmagyarázni.

(Where’s My Country? http://www.rsssf.com/miscellaneous/crossborder.html)

Hiszen pl. van egy város Kelet-Galí­ciában, melyet régi magyar nevén Ilyvó-nak neveztek. (A Hadtörténeti Közlemények nem egyszer í­gy használja ma is.) Ez volt Lemberg (németül), Lwów (lengyelül), Lvov (oroszul) és most éppen Lviv (ukránul). Játszottunk is odavaló csapattal többször is, ám az a mi szempontunkból mindegy, hogy éppen Lemberg vagy Lvov volt a város neve. Mint ahogy az is mindegy, hogy Boroszló éppen Breslau vagy Wroclaw néven szerepelt-e.

De itt vannak a Kárpátmedencén belüli csapatok, melyek jelentős része még 1918 előtt alakult, tehát magyar csapatnak számí­t, aztán máshova került, aztán egy részük vissza, aztán megint „oda”.

Azzal a csapattal nincs gond, amellyel csak 1918 előtt játszottunk (Kolozsvári KASK, 1909), vagy csak visszacsatolásuk idején (Kolozsvári AC, Újvidéki AC – ez utóbbinál semmiféle kapcsolatos nem találtam az ismert ottani csapatokkal, azaz Vojvodina vagy FK Novisad).

De van olyan csapat is, amellyel mindkét minőségében találkoztunk az idők folyamán.

A Kassai AC-vel egy bajnokival kezdtünk (1909.10.03. Milennáris 11:0), három nemzetközivel folytattuk, és két bajnokival végeztünk (1940.05.23, Kassa 1:0).

Az Ungvári AC-vel egy nemzetközivel kezdtünk (1923.08.27. Ungvár 1:0), majd játszottunk egy bajnokit is (1944.09.03, Üllői út 5:0).

A legismertebb a Nagyváradi AC. Először két nemzetközi mérkőzés következett: (1931.05.03. Nagyvárad, 5:2; 1933.05.01 Nagyvárad, 7:1) aztán egy hazai dí­jmérkőzés (1941.08.09. Latorca utca, 3:2) és végül 6 bajnoki (3 győzelem, 3 vereség, 12:13 gólarány, tehát nem valami fényes.

Az ezen csapatokkal ví­vott valamennyi mérkőzést egyben tartom nyilván, természetesen különvéve a „nemzetközi” kategóriát.

Igazán problémát csak Horvátország jelenet. Ugyanis „A Magyar Szent Korona országai” közé tartozott, de olyan jelentős autonómiával, hogy mostanában bárki megnyalhatná a száját. Egyetlen egy problematikus mérkőzés van: 1912.06.12. Zágráb, HASK 5:0. Végülis „nemzetközi” mérkőzésként könyveltem el, bár lehet, az MLSZ-hez tartozott.

Amúgy elsősorban Nagy Britanniában van a csavar. Mert a „Dalnoki csikócsapat” a Cardiff City-t, mint walesi csapatot vertük meg – ám az angol bajnokságban játszik.

YSE

2 hozzászólás a(z) Egy focitörténész fejfájásai I. bejegyzéshez

  • Történnek még apróbb csodák. Van egy ‒ tudtommal ez az egyetlenegy ‒ klub a Kárpát-medencében, amelyikkel mindkét minőségében játszottunk, és még létezik. Sőt még kis csavarral a régi nevét is vissza tudta venni.
    Ez az 1900-ban alapított révkomáromi (gyengébbek kedvéért: észak komáromi) Komáromi FC.
    Először 1941-ben egy hazai díjmérkőzést játszottunk velük, majd 1956 és 1980 között Dukla majd Spartak Komarno álnéven öt nemzetközi barátságos mérkőzést, hogy aztán idén februárban ‒ mint poraiból újraéledő főnixmadár ‒ Komáromi FC Komarno (röviden KFC Komarno) fusson ki a Népligeti pálya gyepére…
    Ez az azonosság csak idén, a név visszavétele után derült ki.

  • Ezek mondja valaki azt, hogy könnyű a történészek élete. Főleg akkor, ha azok Fradisták és még a tartalékbajnokság eredményeit is feljegyzik. 🙂
    Fantasztikus emberek vannak köztünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK