1993.VIII.25. Szuperkupa, Ferencváros – Kispest-Honvéd 2-1

A lényegesen jobb formában játszó, az első félidőben kifejezetten élvezetes produkciót mutató Ferencváros állva hagyta a bajnokcsapatot, amely csak a második félidőben jött rá arra, hogy ha keresni akar valamit, akkor rohamoznia is illik. A zöld-fehér gárda a tavalyi Szuper Kupa-ezüst után ezúttal teljesen megérdemelten végzett kupagyőztesként a bajnokot megelőzve, mert nem azzal törődött, hogy a hétvégén bajnoki csata elé néz (mint tette azt a Honvéd), hanem minden erejét, lendületét mozgósí­tva igazán emlékezetes játékkal kí­vánta meglepni szurkolóit. Sikerült.


Kozma Mihály, a Kispest-Honvéd FC szakosztály igazgatója: – Minden megeshet, azaz a mi csapatunk legalább annyira esélyes, mint a Ferencváros. A Vác FC-Samsung elleni, az első fordulóban lejátszott bajnoki találkozónkon sok helyzet kimaradt, azért kaptunk ki 2:1-re a Bozsik-stadionban. A második erőpróba már jobban sikerült, a helyzeteket nemcsak összehoztuk, de be is lőttük azokat, í­gy nyerhettünk 4:1 arányban Pécsett.

Pisont István, a Kispest-Honvéd FC válogatott középpályása: – Osztom Kozma Mihály véleményét, bármelyik csapat elviheti a kupát. Nem vitás, a Ferencváros ritka jól kezdett a bajnokságban. Rádásul bizonyosan szeretné kiköszörülni a csorbát, azaz ha tavaly elveszí­tette a finálét az újpestiekkel szemben, most ellenünk igyekszik javí­tani.

Keller József, a zöld-fehérek csapatkapitánya: – Nem tulajdoní­tunk különösebb jelentőséget e találkozónak. Amúgy menetből vágunk neki. Négy ponttal kezdtünk a bajnokságban, ez kedvező hangulatot biztosí­tott. Ami engem illet, a Sopron elleni szombati bajnoki 90 percre sokat gondolok, hiszen idegenben nehéz diónak í­gérkezik az NB I-es újonc. Esély? Majd meglátjuk, nem tippelek. Izgalom? Semmi különös.

Brockhauser István, a piros-feketék kapuvédője: – Tavaly már elmenőben voltam az újpestiektől, Gróf állt a lila kapuban. Nincs kizárva, feliratkozhatom társaimmal együtt a Szuperkupa-tulajdonosok közé. 1992-ben valahogy nagyobb rangja volt a mérkőzésnek. Idén nem hallok annyi tolongó szponzort… A Ferencváros hozza majd a nézőket; 35-40 ezer ember is kint lehet a Népstadionban. Kovács József  ügyes csatár. Soha nem kaptam gólt tőle, remélem, szerda este sem. Aki nyer, büszke lehet. Ha ezt a Fradi teszi, úgy három győztes meccsel a tarsolyban folytathatja a bajnoki versenyt. Ha mi győzünk, úgy feledtetjük a Vác FC-Samsung elleni kispesti kisiklást, ami azért megrendí­tette több játékosunk önbizalmát. Akkor balszerencsések voltunk, most be kell rugni a helyzeteket. Két jó csapat küzd, lehet belőle igazi fesztivál is. Mivel a trófeatulajdonlás semmire nem jogosí­t fel, a tét nem nyomja a labdarúgókat. A ferencvárosiaknál Détári és Albert panaszkodik. Márpedig ha ezt teszik, aligha kockáztatnak a szakvezetők. Nálunk hasonló a helyzet. Nem szabad hebehurgya megoldást választani, mert a Rába ETO ellen szombaton rendkí­vül fontos rangadó elé nézünk a Bozsik-stadionban. Én egy szombati győzelemnek jobban örülnék; minek is tagadnám?

Kispest-Honvéd FC – Ferencváros 1:2 (0:2)
Népstadion, 20.000 néző, V: Puhl

Kispest-Honvéd FC: Brockhauser – Bánfi – Plókai, Csehi T. – Stefanov, Pisont (Illés 11.), Sallói, Szabados (Csábi 32.), Duró – Orosz, Hamar

Ferencváros: Szeiler – Telek – Kuznyecov, Szekeres – Simon (Szűcs M. 72.), Zavadszky (Vanicsek 60.), Lipcsei, Détári, Keller – Kovács J., Gregor

Gól: Sallói (86. – 11-esből) illetve Gregor (19.), Szekeres (39.)
Sárga lap: Duró (91. p.) illetve Szekeres (52. p.), Keller (54.), Simon (70.)
Jók: Duró, Bánfi, Illés illetve Simon, Keller, Lipcsei, Szekeres, Zavadszky

Hogy a hazai Szuper Kupának van-e rangja, értéke, afelől sokat lehet vitázni. Az viszont kétségtelen, hogy mindkét együttes a lehető legnagyobb erőbedobással vette fel a harcot. A bajnok kispestiek a 6. percben igencsak letörten konstatálták, hogy középpályás irányí­tójuk, Pisont jelezte, sérült, elég, cserét kér. A piros-feketék negyedóra elteltével fokozatosan visszavonultak saját térfelükre, Oroszt és Hamart, két ékjüket remekül semlegesí­tette Kuznyecov és Szekeres. Hamar tehát eltűnt, legfeljebb az volt meglepetés, hogy lobogó fürtjei nélkül játszik. Hja, a Magyar Köztársaság hadseregében sem lehet vállig érő hajjal szolgálatot teljesí­teni, márpedig a kispestiek csatára a közeljövőben angyalbőrbe bújik. Az irammal továbbra sem volt baj, a gólhelyzetek viszont valahogy az öltözőben maradtak. Jött azután a 18. perc, amikor a ferencvárosiak ennek a megállapí­tásnak ellent mondtak. Csehi elveszí­tett egy labdát, Kovács meglódult, a kispesti védő utánanyúlt, betyárosan eltalálta a lábát. Puhl akár meg is adhatta volna a tizenegyest, de túlzottan szőrös szí­vünek bizonyult. Sebaj, egy perc múlva Kovács látványosan tálalt a gyorsvonat sebességével érkező Gregor elé, aki futtából, baloldali helyzetből, 10 m-ről pontos bombával találta meg a bal alsó sarkot (0:1). Újabb egy perc múlva a tehetséges Zavadszky beadását Kovács fejelte 8 m-ről, kevéssel a kapu fölé. Agresszí­v, gyors futballt játszott a Ferencváros, a kispesti futballisták gyakran látogatták a partvonalat, orvosi beavatkozást kérve. Bő félóra elteltével Szabados is megsérült, immáron második cseréjét is kényszerű módon kihasználta a bajnok. A 39. percben Simon partrugását Szekeres a védők gyűrűjéből, 6 m-ről látványosan fejelte a jobb alsó sarokba (2:0). Válaszként a középpályáról előre zúduló Sallói okozott meleg pillanatot Szeiler kapuja előtt.

Alig jöttek vissza a gyepre a csapatok, Kovács József, az új fradista gólzsák máris próbára tette Brockhausert. Óriási erejű, 9 m-es ballábas lövését a Honvéd kapusa vetődve visszací­mezte a mezőnybe. A ferencvárosiak kicsit átadták a terepet riválisuknak, a Honvéd élt is a lehetőséggel, különösen Duró és Csábi vezetett több jó akciót, nem beszélve a serény Illésről. Más kérdés, a zöld-fehérek védelme igen magabiztosan zárt, rendre kitették 16-osuk környékére a figyelmeztető táblát Telekék: behajtani tilos A 66. percben Duró baloldali beadását Hamar 18 m-ről meglehetősen furcsa módon találta el, de korántsem veszélytelenül, mert a lövésféleség a bal kapufa mellett nem sokkal csusszant ki, Szeilert talán meg is lepte volna. A zöld-fehérek szorgosan gyűjtögették a sárga lapokat, Simont például Nyilasi Tibor vezetőedző le is cserélte, nehogy a piros kerüljön elő Puhl zsebéből. A 78. percben Hamar hagyott ki kecsegtető lehetőséget. Gyors, élvezetes volt a játék, amiben most már a bajnoki cí­mvédő is kivette részét, nem játszott olyan passzí­van, mint az első 45 percben. A hajrában siker koronázta a Honvéd szépí­tési kí­sérleteit, a 86. percben Sallói büntetőből talált Szeiler kapujába (1:2).

Új trófea került szerda este a Ferencváros gazdag gyűjteményébe. A 94 éves klub történetében 24 labdarugó bajnoki cimet, és 16 kupaelsőséget szerzett, a Szuperkupában viszont a tavalyi második hely után most először lett győztes. A Kispest-Honvéd elleni 2:1-es siker nagy örömet váltott ki a zöld-fehérek táborában, s az Üllői úti klubházban sem volt csütörtökön másról szó, mint a Népstadionban kivivott győzelemről.

– Nagyon elégedett vagyok, azt hiszem eddigi jó sorozatunk biztatást adhat a további bajnoki szerepléshez, és a Kupagyőztesek Európa Kupájában történő helytálláshoz – mondta dr. Szivós István, az FTC ügyvezető elnöke. – Tisztelem és becsülöm azt a győzni akarást, amely minden találkozón jellemzi a csapatot, s természetesen szombaton Sopronba is a két pontért megyünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK