A Ferencvárosi Torna Club elnökei: dr. győri Gschwindt Ernő (1881-1932)

Dr. Gschwindt Ernő – Az FTC elnöke: 1923-1931

Az ismert likőrgyáros, majd országgyűlési képviselő 1923-tól 1931-ig állt a klub élén. Rengeteg anyagi áldozatot hozott a klubért, de mégsem volt olyan népszerű, mint például Springer Ferenc. Az érintkezési forma ugyanis nem volt olyan közvetlen, mint korábban — Gschwindt a Fradit is, mint egy üzemet vezette. Az üzleti életben megszokott vállalásokat azonban a sport területén is véghezvitte, í­géreteit mindig nagyvonalúan teljesí­tette. Gschwindt lemondása után egy évvel, egy operációt követő komplikáció miatt hunyt el. Temetésén az FTC testületileg képviseltette magát, s búcsúzott a mecénás elnöktől.

Világháborús hős, a bölcsészettudományok doktora, sikeres gyáriparos és bankár, konzervatí­v politikus, és nem utolsó sorban a Ferencvárosi Torna Club elnöke – ezek a megállapí­tások mind igazak a méltatlanul keveset emlegetett Gschwindt Ernőre.

Nagyapja, Gschwindt Mihály Győrből költözött fel Pestre – innen a „győri” előnév – majd 1846-ban dohányüzletet nyitott. Miután az állam a dohánymonopóliumot magához ragadta, a szeszgyártás felé fordult. A Gschwindt-gyár 1856-tól gyártott likőrt, tulajdonosa később szénbányát alapí­tott, valamint egy vasútépí­tő társaság, egy bőrgyár és egy bank részvényese lett. 1868-ban a gyár a Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. nevet kapta.

Gschwindt Ernő a gyáralapí­tó unokája volt, 1881-ben született. Mindössze 26 esztendősen váltotta fel édesapját, Györgyöt a részvénytársaság elnöki székében. Egészen 1932-ben bekövetkezett haláláig a hazai gazdasági élet sikeres és elismert szereplőjének számí­tott.

Ernő a II. kerületi főgimnáziumba járt középiskolásként, majd bölcsészetet hallgatott Pesten és Heidelbergben, a bölcsészettudományok doktorává avatták. Emellett kémiai tanulmányokat folytatott, elvégezte a kereskedelmi akadémiát is.

Az első világháború alatt négy esztendőt töltött a fronton, többek közt az uzsoki ütközetet és a tiroli harcokat is megjárta. Vitéz magatartásáért több kitüntetést, í­gy a Károly-csapatkeresztet is kiérdemelte.

A Horthy-korszak népszerű és elismert konzervatí­v politikusa volt, 1922-től tí­z esztendőn át Bethlen István miniszterelnök pártjának, a Keresztény Kisgazda Földmí­ves és Polgári Párt (röviden: Egységes Párt) szí­neiben. Politikai tevékenysége mellett a gazdasági életet sem hanyagolta el: igazgatósági tagja volt a Gyáriparosok Országos Szövetségének, a Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak is.

Gschwindt Ernő 1923 és 1931 között volt a Ferencvárosi Torna Club elnöke. A tisztséget komoly anyagi felelősségvállalással viselte, a család amúgy nem csekély vagyonából jelentős összegek vándoroltak át a klubba.

Az ő elnöksége alatt sikerült megszakí­tani az ősi rivális MTK tí­z éves bajnoki szériáját az 1925/26-os idényben. A következő szezonban véget ért a magyar élvonal amatőr-időszaka, és megalakult a magyar profiliga, amelynek nevezési dí­ja 1000 pengő volt. 1926. július 26-án alakult meg hivatalosan az FTC profi labdarúgó alakulata. Az első profi évben bajnoki cí­met és kupagyőzelmet nyert a Ferencváros. Az első sikert számos további követte, többek között a Rapid elleni KK-kupa győzelem, illetve az olimpiai-bajnok Uruguay nemzeti tizenegyének legyőzése egy dél-amerikai túra során. A csapat az 1927-28-as kií­rásban is bajnok illetve kupagyőztes lett. Ebben az időszakban játszott a zöld-fehér klubban Takács II József, aki az 1927-28-as szezontól kezdve négy idényen át volt az élvonal gólkirálya.

1931-ben egy jelentős anyagi veszteséggel végződő dél-amerikai túra után Gschwindt és az FTC útjai békésen elváltak. A legendás klubelnök távozása előtt a rá jellemző gavallérsággal saját zsebből pótolta a Ferencváros balul sikerült túrája következtében keletkezett jelentős anyagi veszteséget.

Gschwindt Ernő úgy távozott a Fraditól, ahogy élt: elegánsan, úri módon. Méltatlan lenne a Ferencváros hagyományos értékeihez, ha a ma zöld-fehér szí­vű szurkolói elfelednék őt.

Déri Tibor

(A szerkesztő megjegyzése: az FTC első elnöke, Dr.Springer Ferenc haláláig, 1920-ig töltötte be ezt a pozí­ciót. Halála után három esztendeig nem töltötték be az elnöki tisztséget, ezzel is tisztelegve az alapí­tó elnök emléke előtt. Ily módon lett Gschwindt Ernő 1923-ban az FTC második elnöke.)