A Ferencvárosi Torna Club elnökei: Dr. Springer Ferenc (1863 – 1920)

Az FTC alapí­tó elnöke, a klub legendás vezéralakja. 1899. május 3-tól, 1920. október 31-ig – haláláig! – állt az FTC élén! Springer Ferenc ügyvéd volt, majd *fővárosi bizottsági-, később országgyűlési képviselő. Tekintélyét az FTC érdekében mindenhol latba vetette. Nagy szerepet vállalt az Üllői úti pálya létrehozásában. Az MLSZ megalakulását is támogatta, a sportügyeket mindenhol felkarolta. Emlékére az Üllői úti pályán 1923-ban szobrot emeltek, amelyet az új stadionban ismét felállí­tottak.

Talán nincs is olyan Fradi drukker e világon, aki ne ismerné Springer Ferenc, a Ferencvárosi Torna Club alapí­tójának, egyben első elnökének nevét.

Springer Ferenc 1863-ban született Pesten. Jogi végzettséget szerzett, majd ügyvédi irodát nyitott. *1913-ban országgyűlési képviselővé választották az Alkotmánypárt szí­neiben.

Tagja volt Ferencvárosi Polgári Körnek. Ez a szervezet volt az, amelynek tagjai 1899. május 3-án este hat órakor összegyűltek a Bakáts téren, s megalapí­tották a Ferencvárosi Torna Clubot, amelynek jelmondata Erkölcs – Erő – Egyetértés lett. A klub elnökének Springer Ferencet választották meg.

Az FTC alapí­tóinak hátteréről í­gy í­rt Hadas Miklós és Karády Viktor „Futball és társadalmi identitás – Adalékok a magyar futball társadalmi jelentéstartalmainak történelmi vizsgálatához” c. tanulmányában: „A főváros kilencedik kerületéhez kötődő klub elnevezése jellegzetesen magán viseli az alapí­tók társadalmi hátterének és vágyainak különös kettősségét. A latinos-angolos ”club” és a németes ”torna” fogalma, valamint a kispolgári és munkás dominanciájú budapesti Ferencvárosra történő utalás a lokálpatriotizmus és az univerzalizmus, az exkluzivitás és a demokratikus szerveződés sajátos keveredéséről tanúskodik.”

A „Ferencváros” elnevezésből – amely az akkoriban döntően németajkúak lakta városrész, Franzstadt magyarosí­tott változata – és az alapí­tó tagok szociológiai hátteréből világosan látható a Fradi hőskorszakának sokszí­nűsége, multikulturális háttere. Ezt jelzi egy sokak által elfeledett tény is, miszerint az FTC és az MTK alapí­tói között nagyjából azonos arányban képviseltették magukat zsidó származásúak, és ugyanez igaz a játékosokra is – 1919 előtt az FTC focistáinak mintegy harmada zsidó származású volt. Azonban azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a zöld-fehér klubszí­nek tudatosan a nemzeti szí­nekből lettek kiválasztva, í­gy látható, hogy a Fradi alapí­tói döntően a dualizmus korszellemének megfelelően a Monarchia magyar érzelmű polgárai, mindazonáltal az 1867-ben kialakult rend hí­vei voltak. Minden bizonnyal ezt a szellemiséget osztotta Springer Ferenc is, hiszen az Alkotmánypárt, amelynek tagja volt, a kiegyezés pártolójának egyúttal a nemzeti liberalizmus letéteményesének számí­tott.

Springer Ferenc munkásságát jelzi, hogy élete végéig, 21 esztendőn át évről-évre újraválasztották a klubelnöki tisztségben. Elnöksége alatt számos fontos esemény történt: 1900. december 3-án megalakult az FTC labdarúgó szakosztálya, 1903-ban először lett bajnok a Ferencváros, 1911-ben létrehozta az Üllői úti sporttelepet. A Fradi ügye iránt végzett áldozatos munkája mellett szerepe volt a Magyar Labdarúgó Szövetség megalakí­tásában is.

Springer Ferenc 1920. október 29-én hunyt el, szurkolók ezrei kí­sérték el utolsó útjára.

Emlékét hűen őrzi a Springer Ferenc emlékmű, amely egy fatörzsre támaszkodó atlétát ábrázol – a szobor Mátray Lajos alkotása.

Az emlékmű talpazatának pálya felöli oldalán található az FTC első elnökének arcképe, amelyet Berán Lajos készí­tett. Az emlékművet, amely a mai napig az Üllői úti stadionban látható, 1922 szeptember 24-én, ünnepség keretében avatták fel.

A legendás első klubelnök emlékét és az általa fémjelzett múltat megőrizni és ápolni a ma Fradi-drukkereinek erkölcsi kötelessége.

Déri Tibor cikke került kiegészítésre *Szegedi Péter: Az első aranykor c. könyve alapján