A Fradi Mexikóban V. – Szusza mesterhármasával verjük a mexikói Fradit
16 óra 15-kor volt az indulás – éppen egy kitörőben lévő vihar idején. Nagyon komor, fekete felhők gyülekeztek az égen, bizony féltünk ennek láttán a gépbe ülni. Mikor a magas hegyláncolat fölé ért a gépünk, egyszeriben „gyorscsárdást” kezdett velünk járni. Bizony nagyon kellemetlenül éreztük magunkat. Végül minden baj nélkül érkeztünk a fővárosi repülőtérre. Este „otthon” a Club Espanában vacsoráztunk és utána lefekvés volt. A fiúk fáradtak a zsúfolt műsortól, így semmiféle meghívásnak nem tettünk eleget.
Augusztus 10.
Az Atlante a mexikói Fradi! A mérkőzés iránt óriási volt az érdeklődés, kivonuláskor 70 ezren tomboltak a lelátókon.
FTC – Atlante 3:2
Gól: Szusza 3
FTC: Csikós – Rudas, Onódi – Hernádi, Kéri, Mészáros – Mike, Szusza, Sárosi, Puskás, Lakat
Ragyogó játékkal sikerült győzedelmeskedni a büszke mexikói csapat felett. Már 3:0-ra vezettünk, de végül szoros lett a meccs. Mindegyik fiú jó napot fogott ki. Én is meg voltam elégedve magammal, de még Zoli bácsi is – pedig az már nagy szó.
Opata Zoli bácsi nekem külön is egy rejtély. Olyan komoly, kiegyensúlyozott életet él, hogy az igazán mintaszerű. Először arra gondoltam, hogy talán fiatal korában megszokta a józan életmódot. Orth Gyuri bácsi magyarázata később megingatott, midőn mosolyogva mesélte: „Ajaj, a Zoli bácsi! Emlékszem, legjobb meccseit mindig külföldön játszotta, mivel akkor időben lefeküdt a csapattal!”
Lám, lám… Hiába, betyárból lesz a legjobb pandúr.
Augusztus 11.
Délután egy nagy szövetgyárban tettünk látogatást. Az itteni magyar kolónia három vezető egyéniségének – Horváth, Kohn, Erlich – ajándékaképpen mindannyian egy öltönyt kaptunk! Nagy izgalmak közepette történt a ruhák kiválasztása. A mindig aprólékosan gondos Hernádi Pali és Kéri Karcsi csekély 3 óra alatt találtak megfelelő öltönyt maguknak. Mentségükre szolgáljon, hogy csupán 150 ezer ruha közül lehetett válogatni. Puskás Öcsinek és Kispéter Misának nem volt megfelelő öltönye. Az Öcsi még olyan fiatal, hogy őt úgyis az apja „ruházza” – megpróbálta az ügyet elintézni a „jószívű” Kéri. A „Kalácsnak” (Kispéter) pedig minden zakó kicsinek bizonyult. Végül is én siettem Kispéter segítségére, mondván: a Lakat Karcsira értve: – a Tanár felöltője úgyis nagy egy kissé, jó lesz neked zakónak.
Este a Casino Vera Cruzban a Mexikói Szövetség bankettet rendezett a Ferencváros tiszteletére. Sebastian Martinez elnök úr köszönetet mondott a magyar politikai és sportélet vezetőinek, hogy lehetővé tették a Ferencváros mexikói szereplését. Nagy László elnökünk – német nyelven mondott rövid beszédet, majd Berke dr. következett. A népszerű Berke dr. (hajdanában püspök is volt Mexikóban!) nagy sikert aratott perfekt spanyol beszédével.
Tréfásan kifogásolta, hogy lehetséges az, hogy a szabadság hazájában Puskás Öcsit a játékvezető kiállította és nem engedte játszani … Ostos úr, a fegyelmi bizottság elnöke válaszbeszédében elmondta: hogy a kiállítás viszont a játékvezetői szabadság körébe tartozik.
Amint ebből a leírásból kitűnik, a bankettnél szinte hagyományos népszokások itt is érvényesültek: sok beszéd, kevés kaja … A bankett – nagyszerű hangulatban – éjjel 1 órakor ért véget.
Augusztus 12.
Reggelizés után egy penicillin-gyárba indultunk látogatóba.
Gyönyörű gyári berendezéseket, gépeket, hűtőberendezéseket, kazánokat láttunk. Amíg az emberiség csodálatos gyógyszere eljut a gyógyszertárba, bizony nagyon megsínyli a szaglószervünk. Az orrfacsaró bűzt én még csak bírtam valahogy, de mit csinált volna itt Zsengellér Gyuszi?
Este Weinstein Lajos barátunk újonnan berendezett családi „viskójában” (16 szobás luxusvilla) voltunk vacsorán. – Mindig ilyen nyomortanyára visznek bennünket – „panaszkodott” Mike Pista …
Augusztus 13.
Nagy megtiszteltetés ért bennünket. Alemann úr, a köztársasági elnök díszebéden látta vendégül a hazai válogatottat és a Fradit! Csak aki az itteni viszonyokat ismeri, az tudja értékelni ezt a meghívást. Ilyen még nem fordult elő Mexikó történetében! Készülődött is a társaság a leggondosabban. A rossz nyelvek szerint Puskás Öcsi még fogat is mosott, bár ezt kellőképpen igazolni nem tudta. A tiszti casino fényesen beredezett épületében lucullusi lakomán vettünk részt, melyet a rádió másfél órán át közvetített.
Azt láttam, hogy az elnök személyi titkára beszélt hosszan, majd e beszédre Nagy László elnökünk válaszolt. Hogy mit beszélt, azt nem lehetett hallani, csupán tányérzörgést és késcsikorgást halk csámcsogással összekötve. Magyarázat: a mikrofon Szőke Jancsi mögött volt elhelyezve. így nagy úr lett a Jancsiból – ő már a rádióban eszik! -, irigykedett Mészáros Dodó. Később mi is beszéltünk a rádióba. A nős játékosok különösen élvezték a mikrofont – mivel az nem beszélt vissza.
Augusztus 14.
Délelőtt szabad program volt, az ebédhez 2 órakor gyülekeztünk. A bőséges ebéd elfogyasztása után autókkal indultunk a repülőtérre. Az egész társaság úgy festett, mintha csak egy kis sétára indulna könnyű ruhában és könnyű felszerelésben. Pedig ismét 600 km-es repülőutat kell még megtenni az esti mérkőzés helyszínéig, Guadalajara városáig, ahol ma este 9-kor pályára lépünk.
Könnyű ruhákban voltunk, hiszen dél felé vesszük az irányt, az Egyenlítő felé, amely onnan már csak 800 km-re van, s meleg, trópusi a vidék. Alig másfél óra múlva már Guadalajarában is voltunk. Ismét a France Hotelban szálltunk meg, ahol Wagner Józsi bácsi szeretettel üdvözölte a régi ismerősöket.
Este kilenckor gyönyörűen kivilágított pályára futottunk ki, hogy megmérkőzzünk az Atlas-Guadalajara vegyes, tulajdonképpen városi válogatott ellen.
FTC – Atlas 6:4
Gól: Puskás 2, Szusza 2, Sárosi, Gyulai
FTC: Csikós – Rudas, Ónodi – Hernádi, Kéri, Mészáros – Lakat, Szusza, Sárosi, Puskás, Kispéter
Cserék: Szabó, Mike, Gyulai
A fiúk nagyon jó játékkal rukkoltak ki és nagy tetszést aratott a játékuk. Én bár röstellkedtem a négy bekapott gól miatt, a fiúk és a vezetőség szerint is helytálltam. Érdekes összeállításban léptünk pályára, de hát ez kényszerűségből történt. Kispéter Misa volt a balszélső, Lakat Karcsi a jobbszélső! Mike állítólagos karsérülése miatt nem vállalta a játékot – ezért volt felforgatott a csatársor. A mérkőzés utáni zűrzavarban 2 pár futballcipőnk eltűnt. Nosza, hamar előkerítették a szertárost, akit X Lopez-nek hívtak. Ő a segédszertárost hívta segítségül. Mikor azután kiderült, hogy ezt Y Lopez-nek hívják, nem is kerestük tovább a cipőket, mondván lop ez, lop az … Az itteni szokásos éjféli vacsoránk nagyon jó hangulatban folyt le. Orth Gyuri bácsi szórakoztatott bennünket régi élményeivel.
Gyuri bácsit valamennyien megszerettük közvetlen, baráti modora miatt.
(Lakat Károly, Csikós Gyula, Nagy László, dr. Sárosi György és Hoppe László írásainak felhasználásával, fotók: Rudas Ferenc, Frank Mike gyűjteményéből)
Vélemény, hozzászólás?