Aczél László
Már 17 évesen az NB II-es BVSC kapuját őrizte. 1958-ban a vasutas-csapat színeiben mutatkozott be az NB I-ben az ekkor már ifi-válogatott kapus.
A BVSC után a katonaévek következtek, a leszerelés után 1962 decemberében került a Ferencvároshoz.
A Fradi híres „gumiemberének” (Szepesi György nevezte el így a Honvéd ellen megnyert 1:0-s mérkőzés rádióközvetítése során) az 1963-as volt a legjobb éve.
Már az első két tétmérkőzésén 11-est védett és 1963 tavaszán sorra hárított nehéz és kritikus helyzetekben. Nagy részt vállalt a bajnoki elsőségből. Tizenhárom mérkőzésen tíz gólt kapott, hat találkozón „lehúzta a rolót”.
Élete talán legnagyobb védéseit a pécsiek ellen mutatta be. A mezőny legjobbjáról így írtak a Népsportban:
Kizárólagosan Aczélnak köszönhető, hogy a Ferencváros a mérkőzés hajrájában nem kapott gólt. Pompás, ösztönös lábmozdulattal hárította Rádi két lépésről leadott lövését. Még a kapus sem tudta, hogyan került a kapu fölé a labda, csak akkor döbbent rá, hogy nagy dolgot vitt véghez, amikor társai ölelgették.
1963-ban az olimpiai válogatott keretébe is bekerült, de egy sérülés miatt kimaradt a tokiói keretből.
1964-től a bombaformában lévő Géczi István tartalékjaként már alig jutott szóhoz. 1965 decemberében át is igazolt a Dunaújvárosi Kohászhoz, ahol 1970-ig védett.
Visszavonulása után megszakadt a kapcsolata a labdarúgással. A hetvenes-nyolcvanas években a Filmgyár díszletmunkásaként dolgozott.
(Gyenes J. András interjújának felhasználásával)
7 hozzászólás a(z) Aczél László bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
En meg a fia vagyok!
Megtudhatnánk valamit édesapja további sorsáról? Sokunkat érdekelne.
Aczél Lászlót Dunaújvárosban imádták. Igazi bohém, vagány fickó volt, aki elment a szurkolókkal is sörözni, és nem ijedt meg az akkori kocsmai nehézfiúktól sem. Egy ilyen kocsma előtti verekedés alkalmával a „kiütött” fél olyan szerencsétlenül esett, hogy a fejét beütötte és 😥 meghalt. Aczélnak ülnie kellett, de szabadulásakor a dunaújvárosi elöljáróság hivatali gépkocsija várta a börtön kijáratánál. Még néhány évig védett, aztán, mikor már kiöregedő félben volt, egy edzőtáborban kritizálta a sül kolbász méretét… na ez lett a veszte… A régi veterán szurkolók ( sajnos már egyre kevesebben ) még mindig emlegetik Aczél Lacit, aki talán a legnagyobb futballista legendája lett a városnak!
A kocsmai verekedés nem igaz ne költsünk hamis vádakat !Egy szerdai napon a Kohász barátságos meccset játszott .Ö velem alelátorol nézte ,Mivel az Olimpiai válogatottja volt és velük edzett. Egy részeg szurkolo inzultálta hogy menjen vele a stadion büféjébe meginni egy pohár sört . Ö elutasitotta hogy nem megy köszöni szépen de sportszerüen él és készül a válogatottal A részeg szurkolo továbbra is zaklatta es feljött a lépcsön 3 lépcsöfok volt .Azt hajtogatta , hogy lenézi Öt ,és prolinak gondolja .Sajnos nem én ültem a pad szélén , mert elredeztem volna az embert Nem értettem miért ül csak olyan nyugodtan .De lassan felállt és meglökte az imbolygo részeget Aki hátrafelélelépegett alépcsön és hanyatt vágodott Koponyaalapi töréssel vitték el a mentök 3 nap mulva a korházban meghalt .Az igazsághoz tartozik ,hogy az egész történetet egy rendezö és egy ügyeletes rendör is végig nézte és nem avatkozott bele Ettöl kezdve vezették be azország pályáin a szeszes ital árusitását..Én a volt felesége voltam!!!!!!!
Én is így tudom a történetet.
Tud-e Laci későbbi sorsáról valamit? Én nagyon szomorú dolgokat hallottam felőle, inkább nem írnám le.
Drága Édesanyám! Ígérem felkutatom a történteket, és szeretett unokád méltón fogja képviselni volt férjed, Aczél László maradandó sportpályafutását a Fradiban!!!❤️
Kedves Kinga! Édesanyámtól is úgy hallottam a történetet, ahogy az Ön Édesanyja mesélte. Sajnos már tőle megkérdezni semmit nem tudok 🙁
A kapcsolódási pont az apai nagyanyám volt, aki Altheim Károlynak volt a második felesége.