Bajnokok Ligája beharangozó – GNK Dinamo Zagreb
A BEK majd az utána jövő Bajnokok Ligájának változásai miatt elég fals képet kapnánk ha összehasonlítanánk a jelenlegi “menetelésünket” a régebbi időkkel. Persze lehet játszani az adatokkal, meg lehet említeni, hogy három fordulót eddig csak a BEK sorozatban mentünk, annak is már több mint ötven éve, igaz akkor “csak” bajnokok indulhattak, nem voltak még a pénzgyűjtésre kihegyezett kiemelések, ráadásul az európai “színtér” sem volt ennyire széttagolt. Gondoljunk csak bele, hogy a Szovjetunióból és Jugoszláviából hány ország szakadt ki a szabadság oltárán, mely következtében szinte megduplázódott a bajnokok száma, hozzájuk jöttek még az UEFA-együttható alapján a topbajnokságokból bajnokoknak “kinevezett” csapatok, akik egyből csoportkörbe csöppennek. Nekik nem is kell átvergődni négy fordulón, 8 meccsen azért, hogy tagjai lehessenek az “elitkörnek”. Szándékosan nem selejtezőt írtam, számomra degradáló, főleg úgy, hogy akik selejteznek, azok bajnokok. Ahogy mi is, ráadásul az előző évek nem éppen pontszerző szereplése miatt a sorsolásunk sem nevezhető kedvezőnek. Ettől függetlenül két fordulót sikerrel vettünk, főleg a bolgár bajnok elleni kettős győzelem volt igazán értékes, hiszen a Ludogorec már megjárta a BL-csoportkört (EL-csoportkörös is volt), bajnokként mégis már az első fordulóban be kellett kapcsolódnia. A horvát bajnok kapott egy kör “haladékot”, ők a második fordulóban csatlakoztak és két sima győzelemmel jutottak tovább.
A GNK Dinamo Zagrebet 1911 április 26-án alapították Gradjanski néven, 1945 nyarától 1991 nyaráig Dinamo néven szerepelt az egyesület, majd 1993-ig HASK Gradjanskinak hívták, 2000-ig Croatia Zagreb néven szerepelt, végül újra felvette a Dinamo nevet. Az utolsó névváltoztatásra 2011-ben került sor, amikor is a “Gradjanski” visszakerült a nevükbe, ezóta GNK Dinamo Zagreb a csapat neve, mely egyeduralkodó a horvát bajnokságban, hiszen Horvátország 1991-s megalakulása óta 20 bajnoki címet szerzett, mellé “ráadásként” 15 horvát kupaserleg is a klub vitrinjébe került. Ehhez jön még 9 jugoszláv bajnoki és 7 jugoszláv kupagyőzelem. Ezeket összeadva közel hasonló címgyűjteménnyel rendelkeznek mint a Fradi, természetesen azzal a különbséggel, hogy a bajnoki címeik döntő részét az utóbbi 30 évben szerezték.
De nem csak a bajnoki címekben, hanem a megnyert nemzetközi kupasikerekben is hasonlóan teljesített a két csapat. A Fradi 1965-ben, a Zagreb 1967-ben nyert VVK-t. Itt is van kapcsolódási pont, hiszen 1967-ben a Leeds United ellen nyerték meg a horvátok a VVK-t, akik ellen mi 1968-ban elvesztettük a VVK döntőt. A Zagreb 1961-ben elődöntős volt a KEK-ben, mi meg 1975-ban döntőt játszottunk. Fradi egyszer, 1995-ben jutott el a BL csoportkörbe, a Zagrebnek ez többször is sikerült. Érdekesség még, hogy Marijan Vlak személyében “közös” edzője is volt a két csapatnak. A horvát tréner három alkalommal is irányította a Zagrebot (1997-98, 1999-2000, 2002), a Fradinál kevesebb időt töltött, 1999-ben 24 alkalommal ült a kispadunkon. Bukovi Márton, a Ferencváros kiváló fedezete, aki 1926 és 1933 között 201 alkalommal lépett a pályára zöld-fehérben, 1935-ben lett a Zagreb edzője és 1937-ben és 1940-ben is bajnoki címet szerzett.
A kapcsolódási pontok mellett számos egymás elleni mérkőzés felelevenítésével is hangolódhatunk a keddi mérkőzésre, bár ezek számunkra nem a legkedvezőbb képet mutatják, hiszen nemzetközi kupameccsen még “pontot” nem sikerült szereznünk. Az európai színtéren először 1962 május 27-én a KK sorozatban a Dinamo két kapushibával 2:0-ra győzött. A visszavágó még rosszabbul alakult, hiszen 1962 június 3-án, a Népstadionban, 20 ezer néző előtt a horvát csapat 5:1-re nyert úgy, hogy a Fradiból az akkori sportújság egyedül a 17 éves Varga Zoli teljesítményét tartotta elfogadhatónak. A következő évben mindkét csapat minőséget lépett, hiszen a VVK elődöntőjében találkoztak egymással, újfent kettős Dinamo győzelemmel. 1963 április 24-én az alakuló Mészáros József “aranylábú gyerekek” csapata a Népstadionban, 25 ezer néző előtt, zuhogó esőben szenvedett 1:0-s vereséget. A visszavágón Zágrábban 50 ezer fanatikus horvát (akkor még jugoszlávnak mondták) szurkoló előtt jól kezdett a Fradi, hiszen Fenyvesi góljával a 25. percben vezettünk. A fordulópontot a második 45 perc hozta. A 65. percben Albert Flóri kihagyta a kihagyhatatlant, két méterről nem találta el a Dinamo kapuját…az ellentámadásból meg a horvátok egyenlítettek, majd néhány perc múlva a vezetést is megszerezték, így 3:1-s összesítéssel jutottak a VVK döntőbe, ahol spanyol Valenciától szenvedtek vereséget.
A következő európai kupameccsünkre pedig 2019. augusztus 6-án kerül sor, reményeink szerint megszakítva az eddig negatív sorozatot. De nem csak az európai porondon mérkőzött meg egymással a Fradi és a Dinamo, hanem több barátságos mérkőzést is játszottunk, főleg a két világháború közötti években. A különbség annyi, hogy ezekben az években a horvát klub Gradjanski néven szerepelt és akkor is nagyon erős játékerőt képviselt. Számos emlékezetes, nagy csatát vívtak a Fradival. Az első közös fellépésen 1924 augusztus 30-án 2:1-re nyert a Fradi Zágrábban. Érdelesség, hogy másnap újra megmérkőztek a csapatok, a találkozó 3:2-es ferencvárosi sikerrel zárult. A következő években váltakozó eredménnyel vívták mérkőzéseiket a csapatok. Ezekből az évekből az 1940 december 15-i Bajnokok tornája mérkőzés volt a legemlékezetesebb az Üllői úton. A Nemzeti Sport “Káprázatos játék”-ként jellemezte a Fradi 6:0-s győzelmét, majd így folytatta: “Pontos, rövid passzokkal játszó zöld-fehér támadósor egyszerűen felőrölte az ellenfél védelmének erejét, azét a csapatét, amely a Horvát Bánság válogatott csapatának gerincét alkotta kilenc játékosával”.
Közelmúltunkban két barátságos mérkőzésen találkoztunk a horvátokkal. 1998 január 30-án, Chilében, a Colo-Colo kupa harmadik helyéért vívott találkozón nyert a Zagreb 3-2-re. A vasárnapi mérkőzést megelőzően, péntek reggel Chilében megmozdult a föld, a játékosok még a szobáikban pihentek, amikor Nyilasi Tibor utasítására mindenkinek ki kell rohannia a szobájából, de szerencsére a szálloda “bírta” a rövid ideig tartó föld rengését. Ijedtséget azért okozott, a vasárnapi mérkőzés után másnap egyből repülő szállt és irány Budapest. A két csapat utolsó közös fellépése, 2000 augusztus 28-án, a Ferencváros labdarúgó-szakosztályának centenáriumi ünnepségén, 2-1-es horvát sikerrel zárult.
Kedden meg irány Zágráb, a Bajnokok Ligája harmadik fordulójának első mérkőzése.
Vélemény, hozzászólás?