„Corinthián Vándordíj”
A Corinthiánok magyar football-vándordíjat tűztek ki.
Élénk emlékezetünkben vannak még azok a felejthetetlen napok, amelyekben a világ legelső amatőr-football-játékosai voltak vendégeink, mikor az angol nemzet büszkesége, a Corinthian Football Club küldte el válogatott „tizenegyét” nemcsak azért hogy megmutassák nekünk az igazi football-játékot, hanem azért is, hogy bizonyosságot tegyenek azokról a nagy szellemi kincsekről, amelyek az angol nemzet sportűző ifjúságát kitüntetik minden más ifjúság fölött.
Mikor az a délceg csapat köztünk járt, nemcsak hatalmas játéktudásukat bámultuk meg, mellyel úgy tudják kifejezni a football játék eszmei tartalmát; hanem csodáltuk azt a nagy erkölcsi erőt is, mellyel faji jellegük, nemzeti dicsőségük bélyegét minden tettükre rányomták. Méltán képviselték nemzetüket!
És mi igyekeztünk bemutatni nekik mindazt a jót, amivel csak rendelkezünk. Híres magyar vendégszeretetünk egész melegével fogadtuk őket; igyekeztünk meggyőzni őket, hogy mi magyarok itten a Duna-Tisza partján az igazi nemes amatőr sportszellemtől áthatva munkálkodunk nemzeti erőnk, faji fölényünk fejlesztésén, hogy mi a sportot magáért sportért űzzük, hogy még – magyarok vagyunk!
És amit akartunk, elértük!
Az angol nemzet e válogatott ifjai az egész kontinensen végigélvezett ünnepeltetések után visszatérve hazájukba nem feledkeztek meg rólunk, magyarokról, sőt igaz vonzalmuk és nagyrabecsülésük jeléül oly kitüntetést szántak nekünk, aminővel a világ egy nemzete sem dicsekedhetik. A Corinthian FC. legutóbb tartott gyűlésén ugyanis elhatározta, hogy a Budapesten töltött napok emlékére a magyar amatőrök football-csapatok részére egy játékosztály serleget ír ki örökös vándordíjul s a mérkőzések rendezését a MAC.-ra bizza. Az erre vonatkozó levél, melyet B. O. Corbett, a CFC. titkára Friedrich Nándorhoz, football-sportunk e kitűnő vezéremberéhez intézett, a következő:
Kedves Friedrich Úr!
A Corinthian Football Club legutóbb tartott közgyűlésén egyhangulag elhatározta, hogy ama felejthetetlen napok emlékére, melyeket gyönyörű fővárosunkban, Budapesten töltöttük, egy serleget alapít, mely Önök által, mint örökös vándordíj lenne kiírandó magyar amatőr csapatok részére s melyért folyó mérkőzések tiszta jövedelme jótékony célra lenne fordítandó. Miután tudjuk azt, hogy a MAC. Magyarország első amatőr egylete – s mi is az amatőr football sport hathatós védői és támogatói vagyunk – érezzük, hogy ha az Ön egylete veszi a kezébe e vándordíjmérkőzések rendezését és kiírását, akkor az minden kétséget kizárólag az amatőr felfogás szerint fog megtörténni.
Kérem tehát Önt, hogy terjessze ajánlatunkat a MAC. igen tisztelt választmánya elé s az eredményekről értesítsen bennünket, hogy a serleget elküldhessük.
Igen örvendek, hogy a Casuals FC. husvétkor Magyarországba megy; azt hiszem, többen lesznek köztük olyanok, akik Önnek régi jó ismerősei.
Remélem, levelem jó egészségben találja …!
A MAC. választmánya bizonyára lelkesedéssel fogadja az ajánlatot s örömmel vállalkozik a vándordíj kiírására és rendezésére. Mint illetékes helyről értesülünk, MAC. football-osztálya a következő feltételeket fogja a klub választmánya elé terjeszteni:
A Corinthian-serleg
A vándordíj címe „Corinthian Football Club Vándordíj” s örökös vándordíjul szolgál. Kizárólag csak amatőr magyar csapatok küzdhetnek érte. A mérkőzések tiszta jövedelme a MAC. választmánya által évenként meghatározandó jótékony célra fordíttatik. A mérkőző egyletek a jövedelemben nem részesülhetnek, de kész kiadásaik megtérülnek.
Minden résztvevő egylet a részvétel emlékére bronz emléklapot kap. Díjazás: A védőnek egy évre a vándordíj, utána ezüst emléklap. A győztes csapat 11 játékosa egy-egy arany-, a másodiké ezüst-, a harmadiké bronzemlékérmet kap, ha legalább nyolc csapat vesz részt. A mérkőzések négyes csoport-körmérkőzések alakjában folynak le oly módon, mint az a MASz. vívóverseny szabályaiban van. Az első kiírás valószínűleg 1906 tavaszán történik meg.
Nagy kitüntetés érte ezzel a MAC.-ot és vele az egész magyar footballsportot. Oly előkelő helyről jön ez a szép kitüntetés és annyira váratlanul, hogy méltán lehetünk rá büszkék. Ittlétük alatt senkinek sem szóltak a Corinthiánok e tervükről; tőlünk távozva, játszottak még Ausztriában, Németországban, Dániában és Franciaországban; bizonyára szívesen látták őket mindenütt; és ha hazatérve mégis csak minket, magyarokat tüntetnek ki a megemlékezés ilyen nemes módjával, az ékesen szóló bizonysága annak, hogy az a tiszta, nemes amatőr sportszellem, mely a MAC. minden ténykedésében megnyilvánul, elismerést és dicsőséget szerzett nemcsak magának a MAC.-nak, hanem az egész magyar footballsportnak is.
De nagy szolgálatot tesz ezzel a MAC. a magyar nemzeti ügynek is, mert midőn a hír szárnyán az egész világon ismertté lesz annak a serlegnek a története, amelyet a nagy Albion válogatott ifjai adnak szeretetük jeléül a magyar ifjuságnak, több szolgálatot tesz az nemzeti létünk elismerésének külföldön, mint egész cifra diplomáciánk. Friedrich Nándor pedig, ki nagy szakértelmével, fáradságot és áldozatot nem ismerő lelkesedésével a siker oroszlánrészét vivta ki magának, az egész magyar footballsport háláját érdemelte ki,hogy ezt a kitüntetést nekünk megszerezte.
Mi pedig örvendünk, hogy az elsők lehetünk, akik a hírt a nagyközönséggel közölhetjük.
Vélemény, hozzászólás?