Feljegyzések a fotelból – A harmincadik prolongálva
Mivel még a látszatát is elszeretném kerülni annak, hogy egyből a világ összeg haragját rázúdítom a kedves olvasóra, másodállásban meg felcsapok olyan összeesküvés-elmélet gyártónak, amit még Mel Gibson és Julia Roberts is megirigyelne, inkább arról a sajtról írnék hőskölteményt, amit saját szánkból énekeltünk ki. Természetesen senki sem számítson egy Illiászra, bár egy kissé erőltetve tudnék párhuzamokat vonni Trója ostromáról és a Fradiról, igaz ebből inkább egy magyar nótás kesergő kerekedni ki és nem egy hősies eposz. A kályhától sem akarok túl messzire menni, hiszen a fociban sem létezik a „ha” szócskával kezdődő magyarázatok (hasonlóval a Videoton is előállhatna), de azt tényleg nehéz megemészteni, hogy az utolsó három mérkőzésünkön kidolgozott húsz helyzetből egyetlen egyet sem tudtunk értékesíteni. Videoton, Vasas, Honvéd: három mérkőzés, három pont, két gól. Az utóbbit nem azok lőtték, akik az emlegetett „szamarat” kihagyták, hanem Blazic. Aki ugyebár védő, sőt Otigba sérülése után az egyetlen hadrafogható belső védő. Ennek ellenére a hátán vitte a csapatot, mert ha ő kétszer nem kerül elő „valahonnan” a tömegből, akkor még pontokat sem szerzünk. Pedig ha (mégis csak használni vagyok kénytelen) a Varga-Böde-Paintsil-Nagy négyesfogat a helyzeteinek csak a negyedét értékesíti, szombaton, a DVTK ellen már nyakunkba akaszthatták volna az aranyat. Ehelyett most kesergünk, vergődünk és visszaküldjük Kínába az összes importált szabót. Nincs rájuk szükség, a harmincadik csillagot eltettük jobb napokra…vagy inkább jobb évekre. Álmodtunk róla, reménykedtünk és hittük azt, hogy a mai Fradi, bár fényévekre van dicsőséges múltunk legendás bajnokcsapatitól, de jobb, mint a jelenben bármelyik csapat. De ez sajnos kevés. Egyrészt saját magunkat fosztottuk meg a harmadik csillagtól, másrészt ebben mások is jelentős szerepet játszottak…pedig nekik nem ez lett volna a feladatuk.
A Videoton aránylag sima győzelmével egyre jobban szűkült a tér, de ahhoz, hogy ne essünk hanyatt idő előtt egy kátyúban, le kellett volna győzni a Honvédot. Otigba és LovreG még harcképtelen, de a csapat így is teljes, kifogás nincs, neki kell esni a Honvédnak, nekünk már a döntetlen is a „halált” jelenti. Ehelyett álmosan, komótosan kezdtünk, a Honvéd meg idegesen, Lanzafame már az első percekben bevisz egy jobb horgost Gorriaránnak, sárga a jutalma. Az első negyedóra vége felé jön az első helyzetünk, amit Böde vág ki a stadionból. Majd jön 10 perc unalom, néhány Honvéd beadással, veszély nélkül. A félidő felénél Böde kettőre növeli a kimaradtak számát, talán ha egyből lő, de nem, inkább tol rajta egyet és a kapus kivetődve elüti. Esetleg büntető volt? Nem…vagyis…de erről majd később. Ezzel szinte vége is az első 45 percnek, a végén még láttunk egy brutális Hollender belépőt és egy remek Paintsil elfutást, de mást sajnos nem.
A második félidő legalább jól indul, Blazic ismét jókor volt jó helyen. Már nem először – hetedszer! Néhány perc múlva Gorriarán el is dönthette volna a mérkőzést, de a Honvéd is egyenlíthetett volna. Egyre jobb lett a meccs, azzal, hogy visszább álltunk (vajon miért is?) felbátorkodott a hazai csapat, jött is Lanzafame, aki úgy cseszte át Farkas uraságot, mint ahogy tette Kevin a két mafla betörővel. A gond az, hogy ezen most nem tudtunk nevetni, bár szívesen láttuk volna a bírót a zseniális Joe Pesci helyében, amikor is égő fejjel a hóba dugja a fejét. Az esetet nem nagyon kell részletezni, mindenki láthatta, az olasz kiugrott, jobbal megpróbálta elpöckölni a labdát a kifutó Dibusz mellett, de azt Dénes elérte és az ujja hegyével még beletudott kapni, mire Lanzafame látványosan akkorát esett Dibuszon, mint a másik hülye betörő amikor leesik a lépcsőről. Farkas kartárs meg csak erre várt. Lecsapott és becsapott…és letaglózott.
Ha a meccs nézése közben nem „szkájpolunk” a szerkesztőtársaimmal, abban a pillanatban a távirányítóhoz nyúlok, megkeresem rajta az OFF gombot, kimegyek a konyhába, feltörök egy üveg bort és miközben kortyolgatom az édes nedűt, a bérletemet felteszem a vaterára, hátha van még olyan örült, aki ezek után még kilátogat egy magyar bajnoki mérkőzésre. Helyette meredten bámulom a tévé képernyőjét, néha-néha beleszólok a mikrofonba, a távolról hallom szerkesztőtársaim dühöngését, azon már nem lepődöm meg, hogy a nagy színész Lanzafame nem kapja meg a második sárgáját és azon sem, hogy a Böde-Varga-Böde-Paintsil-Nagy négyes képtelen a kapuba találni. És azon sem, hogy innentől csak csupa kisbetűvel írandó farkas bíró nem ad nekünk olyan esetért büntetőt, amilyent ellenünk ítélt. Igaz, Böde Dani nem egy olasz színész, csak egy madocsai legény, aki épp úgy esik át Grófon, mint ahogy Lanzafame tette, igaz nem tette hozzá a Cinecittá stúdióban tanultakat.
A jegyzetem innentől válik nagyon is szomorúvá. Az igazság még elbírná a vereséget, de az igazságtalanság már nem. Mert ha egyesek elérik, hogy bosszankodjunk a pimaszságukon, az igazságtalanságukon, a kíméletlenségükön, akkor hatalmukban vagyunk, burjánzanak, és beleeszik magukat a lelkünkbe, mert a bosszankodás izzó méreg, ami felfal minden szelíd, nemes és kiegyensúlyozott érzést, és elrabolja az álmunkat. Egy bölcselet szerint „a bárhol elkövetett igazságtalanság mindenhol az igazság létét veszélyezteti.” De vajon törődik ezzel bárki is? Nem nagyon. Valahol, valakik eldöntötték, hogy ki legyen a magyar bajnok a 2017/18-s bajnoki évben. Valahol, valakik nagyon meg akartak felelni. Sikerült nekik.
Ehhez meg találtak szereplőket. És itt nem csak az utolsó három mérkőzésünk sípjaira gondolok, hanem magára a csapatra is. Mert minden külső erő ellenére ne feledjük: a kezünkben volt a sorsunk, de nem tudtunk élni vele. Csődöt mondott a csatársor, amit csak lehetett, azt kihagyott. Mentünk, daráltunk, küzdöttünk, csak a higgadtság, a precizitás hiányzott. Ami ősszel meg volt Vargánál és Paintsil-nél, majd a tavasz elején Bödénél, a végére teljesen elfogyott. Vigasztalhatjuk egymást, szidhatjuk az egész világot, leparancsolhatjuk a játékosokról a mezt, elfűrészelhetjük a kispad lábát, de ettől kétlem, hogy bárki boldogabb lesz.
Vége van. A függöny legördült – írta Ady Endre. Pedig nem ilyen végre számítottunk.
25 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – A harmincadik prolongálva bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Azért a FRADI-mez viselése nem jár automatikusan együtt az MLSZ mérhetetlen, szavakban KI NEM FEJEZHETÓ aljasságának könnyed elviselésével.. Melyik szab.könyvben szerepel, hogy a FRADIT mindig vissza kell szorítani, magyarol, hogy ellenfelei javára MINDIG CSALNI kell?
Számomra ÉRTHETETLEN néhány SZURKOLÓTÁRSAM hozzáállása. Bár az MLSZ (nagyon) nem szeretné, ha június 2-án mi ünnepelnénk, azért még ez is „benne van”. Tudom, széllel szemben NEHÉZ, de a szurkoló is SPORTEMBER, aki a végsőkig küzd, szurkol és reménykedik.
@Takí cs Gí bor on: A remény nem velünk hal meg, hanem tùlél benünket, vagyis mi halandòk vagyunk, a remény nem az.
A Fradi meg öregebb az MLSz-nél és — valòszìnûleg — tùl is fogja élni.
Néztem ma a Puskí s-Suzuki-kupa döntôjét.
Milyen nagy erôfeszìtés Volt, hogy egy hagyomí nyt teremtsenek, amely nekünk (még) megvan !
Egy kicsit elgondolgoztatò, hogy egy ùj vallí s mindig a régi vallí s alapzatí ra épül.
Az elôzmény meg a régi vallí s lerombolí sa.
Ezért szerintem a jelenlegi „szél”-nek is, amelyet emlìtett, amely mí r viharnak is beillene, ez a célja lehet.
Ledönteni a szobrokat, hogy ùjjakat lehessen í llìtani helyettük.
Sok attòl fog fügni, hogy elôre tudunk-e nézni, ùjat-e tudunk alkotni.
A régiekkel nincs baj. Azoknak ùj szobrokat is lehet emelni, ha ledöntötték ôket.
De jönnek-e ùjak, akiknek emelhetünk szobrokat. És aztí n lesz ki, aki ezt megteszi.
ezt már hetek óta fújod, csak a vak nem látja, hogy teljesen begörcsöltünk a végére, mint az 5000 méteres futót, akit az utolsó százon otthagynak..
valóban úgy tűnhet, hogy mindenki ellenünk szakad meg, és a bírók sem úgy fújkálnak, ahogy nekünk jó, de könyörgöm, ha valaki felveszi ezt a mezt, akkor ezt el kell viselni.
így van. Ha rúgnánk 2-3 gólt, nem tudna annyit csalni a bíró,mert túléljük. Ha a középhátvédünk berúg 1 gólt, azt még könnyű bírói segédlettel x-re hozni. Sajnos amikor bajnokok voltunk,akkor se voltunk egy világverő csapat,de akkor elég volt ennyi is. Most nem elég,tudnunk kellene alkalmazkodni a körülményekhez. Ha az EL-ben akarunk valamit, hazai szinten normálisnak kellene lennie a 2-3-5 gólos különbség. Példát lehetne venni a vizilabdázókról vagy a női kézisekről.
A szurkolói létnek több stádiuma van, ami elsősorban a korral + a futball minőségével változhat.
Kedves Lalolib!
Régóta ismerjük egymást. írásaidat mindig örömmel olvasom, az abban megfogalmazottakkal általában egyetértek. A hozzászólásaim sohasem kritikát, hanem a saját véleményemet tükrözik. Most mégis „kötözködnék”. Nem nyelvészeti hozzászólást akarok írni, de a címmel, „A harmincadik prolongálva”, nem értek egyet. Tudom, hogy a prolongálni szónak több jelentése van, de a leggyakoribb azt jelenti, hogy valamilyen sikeres film, előadás számát a nagy közönség sikerre való tekintettel meghosszabbítják. (Gyerekkoromban, ha egy film sikeres volt, az eredetileg meghirdetett határidőt meghosszabbítotték: „Két hétre prolongálva!”.) Most, sajnos, szó sincs arról, hogy a csapat produkcióját, annak nagyszerűsége miatt, prolongálni kellene. így, véleményem szerint, a cím helyesebben: „A harmincadik elhalasztva!”. Sajnos… Sok idős fradista bízott abban, hogy még megéli a harmincadikat, optimizmusuk a megmagyarázhatatlan teljesítmény miatt alábbhagyott.
Hajrá Fradi! „Az ezüst is szépen csillog!” – ezt nem én mondom, csak idéztem a vesztesek által közkedvelt szlogent.
Üdv,
Én sem vagyok nyelvész, ki is szoktak javítani amikor nem jól fogalmazok. 🙂
A prolongálva szónak tényleg több jelentése van, az egyik éppen az, amit Te is javasoltál: elhalasztva. Egyre gondoltunk, csak mást szó jutott az eszünkbe.
Ráadásul (ami általában a hibákat is elő szokta hozni), egyből leírom ami az eszembe jut. A cím is ilyen volt, őszintén nem is morfondíroztam azon, hogy ez mennyire állja meg a helyét.
Az ezüst is szépen csillog, de éppen reggel olvastam, hogy egy Bayern játékos kidobta a közönségnek a kupa ezüstöt…
Most szeretnék utòlag idézni Dr. Springer Ferenc-et is (az alapìtò unokí jí t):
„A Fradinak csak az elsô hí rom hely a megfelelô”.
Valòszìnûleg mí sodikok leszünk.
Ezért legyünk hí lí sak és ôszinték is:
Hí lí sak mert minden csapat kitett magí ért, amikor ellenünk kûzdött.
Ôszinték is: Bí r sok rajtunk mùlott, de nem minden.
Alí bb hagytunk, de az összeesküvôk is:
Még egy évvel ezelôtt Kassai kartí rsnak 3 büntetôt kellett befùjnia egy meccsen, hogy elvesszen a bajnoksí g.
Most mí r egy is elég Volt.
A feltételek ví ltoztak. Az összeesküvés pedig megmaradt.
Hozzí szòlí som két fejezetbe tagolòdik:
Az egyik témakör a „kipihenés” lesz.
A mí sodik meg az elôzôhez nagyon és elég közel í ll: az „összeesküvés-theorií ja”.
1) A Vasas — ellenünk még fenegyerekek voltak — a Videoton ellen (és a Videoton szí mí ra kellôen és komòtosan) kipihenték magukat.
A Vasasnak kellemes pihenést kiví nok, de most mí r a mí sodik osztí lyban és jò sokí ig.
2) Az 1:0-í s vezetésünket nem lehetett elviselni. Ezzel nekünk kevesebb bajunk Volt, mint a sìpbìrònak. Hajmeresztô döntése meg megerôsìtette bennem az „összeesküvés-theorií jí t”. Ilyen „véletlen” nincs, hogy két tétmérkôzésen a bìrò ugyanolyan rossz döntéseket hozzon. Az igazsí g kedvéért meg egyszer Sem itéltek az elletôk javunkra.
Ez mí r egy kicsit feltûnô:
Most meg a Honvéd is ki fogja magí t pihenni a Videoton ellen és akkor helyben leszünk.
….
A tí rgyilagossí g lí tszatí t még is szeretném megkisérelni :
Egy 1:0-a utí n képtelenek vagyunk még egy gòlt rí sòzni az ellenfélre.
Nem szabad besz…-ri focit jí tszanunk. Ezt mí r miòta tanuljuk és még mindig nem tanultunk belôle.
Elnézést az utòbbi trí gí r kifejezésért, de ez mí r valòjí ban kikiví nkozott belôlem !!
Tisztelt Uraim. Mivel nagyon komolyan veszitek a csapatotok problémáit, ezért független kűlső szemlélőként probálok segíteni, mert erős tévedések tűnnek fel a reakciókban, csak néhány, karakter-jellemszintűt említenék meg. A magyar sportsajtóról, a csapat játékrendszerének támadásépítésről (ha lenne ilyen) említenék néhány észrevértelt. A magyar sportsajtóban szerintem kitétel, hogy az alkalmazot nem érhet a modern ladarúgás nemzetkzi sztenderjeihez, mert konkétan 5 éve nem olvastan renszerszintű elemzéseket a hazai sportsajtóban, ami sokat taníthatna a szurkolóknak (műértőknek) is. Nagyon összetett és eszes, erőforrásigényes lett a csapatlabdarugás, a klubszintű. Potyázni már nem lehet. A bírózás és a külső körülmények helyett nyomást gyakorolhatnátok a sportsajtóra, hogy szak cikkeket írjanak, azért vannak jól megfizetve, és nem azért hogy mindössze belinkelnek egy vidót ilyen nesze szinten, csámcsogj raja. Tudom, hogy nagyot kérek, de a hozam is nagy. Mivel mindnyájan érdekeltek vagyunk egy erős fradiban (is), mondjuk ki, hogy a csapat góljai – legalábbis amiket kb 20 meccsen a tévében láttam nem támadásépítésből születnek többnyire, vagy egyáltalán. Van az, amikor kontrázik a csapat, de az nem hagyományos értelemben vett támadásépítás, bár a neve szerint az. Tehát elfutott régebben az Amadou egy felpasszból, mostanában a Painsill, végigsprintel és lesz egy helyzet, ami vagy bemegy vagy nem. A második az alibizés szerű, majd csinálunkegy szabadot, és a Varga mindenpontrúgás enyém Roli majd rászúrja, vagy a szögletet beadja. Emlékezzetek vissza, évtizedek óta ettől szenvedett a magyar válogatott labdarúgás, hogy mindig pontrúgásra hajtottak, végre leszoktunk róla, erre előjön a fradinál. A harmadik a beíveljük a kapu elé, hátha lesz valami alapon. Régimódi…Nincs támadójáték, egyszerűen nincs. Vagy nem ért hozzá az edzői csapat, hogy leoktassa, vagy nem érti (ez valószínűtlen) de Én egyszerűen ezt nem értem. 0-1 rúgótt gólokkal akartok bajnokok lenni? Nómális? Hogyan? Nézz meg egy jól műkdő csapatot, van stílusa a támadójátékuknak amit évekig bbegyakoroltak, tzudod mondani, hogy aha, ez ilyen szitis támadás, vagy olyan del bosques, vagy olyan wengeres, vagy Löw-ös, stb…Olyan fradis támadás nem létezik, egyszerűen nincs. Vagy csak előlem titkolják? Könyrgöm, ez Európa kultúrájának az alapja, a foci, óriási nézettségek, ráadásul renngeteg magyar szakember tette ilyenné, Weisz Árpádtól, Sebes, Guttmann, Bukovi, Puskást stb…Többek között mi tettük ilyenné a csúcsfejeinkel, calcioék mai napig oktatját Weisz féle védekezést, arról nincs hírem, hogy ez nálunk is így lenne, csak remélem. És pont a Doll csapatatnak nincs támadóshjátéka? WTF? Egyedül Gardiola gondtalanabb főnök Dollnál Európában…Mindene megvan.Ezt kéne hajtogati a bírózást meg egyebek helyett szerintem, mert elértetek már egy csomó dolgot, mint szkenner, stb…Mert ehhez kell egy színvonalas taktitkai sportújságírás is. Szerintem ha ez nagyon nyomnátok, elérhetnétek a célt. Nem utasítgatni akarok, csak sugallmazon. Sokat fejlődött a csapat és a bajnokság is 5 év alatt, de többre van szükség, ezt mindenki látja az eredményeken. Mikzben BL-EL főtábláról beszélgettek (What the bloody fuck?FTC?BL főtábla.bfffff.Nómális?) Ha itt NB1-es kiesőjelltek ellen nincs karakteres, testreszabott, modern támadójáték, hogy lesz mondjuk a Dortmund vagy Sevilla, vagy Spurs ellen, akik nem, hogy csúcsapatok, de még tetejében kupaspecilisták, ami egy külön dolog a bajnoki teljesítéstől? Ha PAFC ellen nem tudtok felépíteni 10 helyzetet és benyesni hármat, akkor egy Sevilla ellen, akik a védekezés nagymesterei, hogyan? Elmondom, sehogy, akkora tizeseket kapnátok a BL főtáblán, hogy sírnátok napokig. A Légia nyolcat kapott a Reáltól, tavalyelőtt, kapichi? A Légia. Tehát Én nem fikázni jöttem a Doll-t, Ő az vezetőedző és ez van, ebből lehet főznmi. Egész jó védelmet épített időnként, és vannak előrelépések, de támadójáték nélkül a Kun, Costa, Kane Neymar, is max kontra gólt tud rúgni, ha jól tudom…Pedig a Go Eagles elleni első mecssen már látszott, hogy a fradi nem fogja tudni belátható időn belül megugrani a főtáblát, a másod osztályú csoró holland csapat ellen alig volt helyzet. Leszámítva az utóbbi 5 meccses szériát, egész jól fel lett építve ez a csapat, -támadóját, úgy-e, pedig télen nem úgy nézett ki a Painsill távozásáról szóló hírek olvasása közben, hogy összeáll valami karakter. Még egy dolgot megemlítenék bónuszként: mindig találni egy remek mestert aki éppen szerződés nélkül marad pár hónapra, Mourinho, Ancelotti, bárkit monhatnék az utóbbi időből, mert azt garantálom,l hogy egy alkalmi megbízásban valamelyikük elemzi a csapatotokat építő kritikákkal, az tuti, hogy jobb csapattá fog válni, 100%. Nem tudom, hogy ilyet össze lehet-e hozni, de legalább megpróbálni érdemes lenne… Szóval sok sikert, jó támadójátékstílust és kevesebb bűnbakot kívánok!
„…Még egy dolgot megemlítenék bónuszként: mindig találni egy remek mestert aki éppen szerződés nélkül marad pár hónapra, Mourinho, Ancelotti, bárkit monhatnék az utóbbi időből, mert azt garantálom,l hogy egy alkalmi megbízásban valamelyikük elemzi a csapatotokat építő kritikákkal, az tuti, hogy jobb csapattá fog válni, 100%…”
@kűsőős on: Mourinho, Ancelott, bí rki eljönne-e a Fradinak az edzôjeként Magyarorszí gra ?
Először is köszönöm kérdésed, lackómackó! Nem, nem edzőt írtam, hanem egyfajta szakmai audit szerű jegyzetelési megállapodásra gondoltam, noha tudtommal ilyen nincs, de Ő is jól járna vele, csinál némi lét, a csapatvezetésnek pedig felnyithatja a szemét, hogy miben kell fejleszteni a takitikákat, játékot, keretet, stílust, egyéneket stb…Értsd, egy alkalmi vastagceruzás gázsiért a sztáredző azt mondja, hogy megnézek 15 meccset DVD-n, randomra kiválasztva általam, és megírom, hogy milyen hiányosságokat látok, építő kritika jelleggel. Természetesen nem gondolom azt, hogy egy Ancelottinak kihívás lenne egy NB1 csapat 2018 nyarán, illetve pont hogy túl nagy kihívás lenne, kicsit lutri jelleggel. Szép lenne felnőni odáig, hogy egy sztáredzőnek opció legyen a fradi.Rgvest ki is nőné a stadiont a csapat…
„…mindig találni egy remek mestert aki éppen szerződés nélkül marad pár hónapra…”
@kűűsőős on: Az ember ìgy jí r, ha nem olvassa el kellô képpen az összes mondatot: Csak a felit érti meg.
Sajnos ez Veled is ìgy történt. Ezért elnézést kérek.
Az elôbbi mondathoz pedig — szerintem egy nagyon is jô ötlet kapcsolòdik : „…egy alkalmi megbízásban valamelyikük elemzi a csapatotokat építő kritikákkal, az tuti, hogy jobb csapattá fog válni, 100%…”
Szerintem — ahogy Javasolod — meg kellene pròbí lni.
Lenne azonban egy dolog amirôl elmélkedni is kellene: Hogyan tud -példí ul egy Ancelotti — magí t belegondolni a Magyar NB-I-be, a Fradi és a Fradistí k (jelenlegi és í ltalí nos) lelki í llapotí ba ? Aztí n, hogyan lehetne egy vagy egynéhí ny taní csokat ùgy í tültetni a Fradi Magyarorszí g helyzetében, hogy a Fradi Magyarorszí gi helyzetén is segìtene ?
Egy hasonlatot veszek a növényvilí gbòl. Egy mí s égtí jon nôtt virí g, a megszokott környezetében egészen jòl megvan és a keretész jò taní csokat is adhat a növény beilleszkedésérôl. Ha azonban egy egész mí s talaj- és éghajlatba í t lesz ültetve, akkor vagy jòl be fog ví lni a taní cs, vagy nem.
A Javaslatod nekem egy kicsit ùgy tûnik, mint a digití lis vilí gbòl sarjadònak, ahol egy WORD az USA-ban épp ùgy mûködik mint példí ul Magyarorszí gon, mert a szoftver ugyanolyan.
Csak a női kézi meg a vízi JÖNNE ÖSSZE + női foci + férfi foci !
Nem akartam hozzászólni, mert ez a sokadik pontvesztés nagyon elkeserített, de jobbítás szándéka miatt mégis megteszem. Nem vitatom, hogy a bírói tévedéseknek is köszönhetjük azt, hogy már csak matematikai esélyünk van a bajnoki címre. De mégis elsősorban magunkat okolhatjuk. Ennyi helyzetet nem lehet büntetlenül kihagyni. Doll valóban képtelen feltüzelni a csapatot és olyan taktikát választani, amellyel eredményesek lennénk. Ismét beküldte Lovrencsics Balázst és Georgijevicset és elkezdtünk beívelgetni. Ez is azt mutatja nincs semmi elképzelés a játékunkban. Varga Roli csak szenved a pályán. A sok pontrúgása mind eredménytelen. Miért neki kell elvégezni? Miért nem játszik Batik? Leandro így egy sorral előrébb léphetne. Nem tudom elfogadni, hogy csak külföldi edzőkkel, lehet eredményt elérni. Nem a németeket kéne utánozni, hanem felépíteni a magyar sajátosságokhoz igazodó focit. Ehhez főként saját nevelésű játékosokra lenne szükség és legendás fradi szívre, amely képes átlendíteni a holtpontokon. A pénz önmagában kevés, csak egy szintig képes ösztönzésre. Ez az úgynevezett „sorsolás” is elég furcsa. Akivel mi játszottunk utána azzal játszott a Videoton. A 12 csapatos bajnokság is tejesen igazságtalan. Nem beszélve arról, hogy a nagy vidéki városoknak (Győr, Pécs, Szeged, stb) nincs első osztályú csapata. Ebben a rendszerben kevesebb esélye van a fiatalok beépítésének. Aki nem fér be a csapatba az hónapokig tétmérkőzés nélkül van. Ez mind-mind visszahat a válogatottra is. Ideje lenne váltani!
Mind Lalolib, mind a többi hozzászóló nagyon korrektül összefoglalta mindazt – ami bennem is kavarog, bírói igazságtalanságok és összeesküvések mellett saját, nagyon drága hibáinkról, formahanyatlásról, taktikai felkészületlenségekről, edzői alkalmatlanságról. Ez utóbbihoz tennék csak annyit hozzá, hogy mivel ideális beosztott, biztos nem szabadulunk meg tőle, holott ilyen játékosállománnyal és anyagi lehetőségekkel zsinórban három bajnokságot kellett volna nyernünk. És amikor múlt héten sírva omlottak többen is össze a Vasas-gólnál a pályán, abban – meg magában a gól tényében is – benne volt már az is, hogy miért is nem nyerhetünk már egy héttel később se (mert ebben biztos voltam): mindezen jelenséget a talán a világ legrövidebb könyveinek címlistáján szereplő porosz pszichológia kifejezéssel foglalnám össze.
Persze közben azon is elmerengek, ha Paintsil megkapja Felcsúton a büntetőt, ha Varga Roli nem maga mögé lövi a ziccert, nem kapunk-e viszonzásul egy tegnapi Lanzafame-szintű 11-est ott és akkor is, de ezekkel együtt – meg a jogtalan Gorriáran-eltiltással, őszi felcsúti 11-essel (amire kontraként egyedül a Paks ellen kapott „tizit” lehet felhozni), és hogy a Vidi előkelőbb selejtezős kiemelése miatt tán így látják elérhetőbbnek a győzelmi jelentésekből hiányzó valamely főtáblát (bár faguriga legyek, ha pont most fog összejönni a délszláv tengerben…) – tegyük őszintén a szívünkre a kezünket: a sorsunk saját kezünkben-lábunkban volt, és ha erősek vagyunk, akkor ellenszélben is azok vagyunk. De nem voltunk azok, mert nem vagyunk azok. És ez már megint szakma és megint lélektan.
Azt hiszem, jövő hétre negatív stadioncsúcs várható. A DVTK-nak meg az élete múlik rajta. Ezek után őszintén reméljek bármit is?
Ritka pillanat volt,hogy tv-n nézhettem végig ezt a „borzalmat”.
Ha valaki bajnoki címet szeretne nyerni még ilyen szinten is több kell.
A gondolatok,amelyeket papírra szerettem volna vetni ,már itt mind elhangzottak.
Tömören azért leírnám.: Dollnak és ez egész stábnak menni kellene.Bár szerintem Ő úgy rendezkedett be itt,hogy innen menne nyugdíjba.(Ha valakit kellene mondanom magyar szinten,akkor Csertői lenne)
Fogalmam sincs,hogy jelen helyzetben ki-kik foglalkoznak játékosmegfigyeléssel ,de tényleg röhej,hogy évek óta 6-7 igazolásból 1 max. jóindulattal 2 válik be.
Tán majd jövőre ,mert ha ezt a bajnokságot valami csoda folytán a videoton elbénázza ,akkor sem tudnék felhőtlenül örülni.
Végül ami az egész komplett magyar focira igaz és ez nagymértékben meghatározza szerintem a magyar labdarúgás jelenét – úgy már 30 éve – amíg lesznek vezetők ,akik dilettáns szerződéseket ajánlanak fel vagy éppen hajlanak meg a menedzser által támasztott játékosigényekre ,nem lesz itt semmi változás.
Havi fix a minimálbér prémium év közben és év végén,és az is teljesítményarányosan.És ez a vezetőkre is kiterjeszteném…
Hála istennek a SZURKOLÓ mindig is lesz,ezek majd meg mennek a feledés homályába,csak addig szépen degeszre keresik magukat…
Kérdés hogy vègre èszreveszik-e hogy Dollal már lefőtt a kávé, vagy megint más szempontok vezérlik a vezetőket…
Teljesen egyetértek Lalolib és Kollega Attila eszmefuttatásával. Lehet bírózni ( 10 esetből 8nál ogazunk is lenne), de az a csapat amelyik nem veri tönkre s kiesőjelölz ellenfeleit,nem érdemel bajnokságot. 11 döntetlent játszottunk eddig és a 3 pontos rendszerben ez kevés. Az ősz végén volt egy csúnya játékkal de legalább eredményességgel párosuló menetelésünk, a tavasz elején pedig volt 2-3 tényleg szenzációs meccsünk. Ennyi. Aki bajnok akar lenni, annak folyamatosan jól kell játszani. Doll nem tudja feltüzelni a játékosokat. Minden meccs előtt ki kellene zavarni Dollt az öltözőből és levetíteni a csapatnak a PFLA elleni fordításunkat. Mert szerintem ebben a szezonban az a meccs jellemezte legjobban a Fradi követendő hozzáállását.
Doll idén nem nyert semmit, mehet a levesbe, Hamburgban biztos tárt karokkal várják.
Én Pinyőt szeretném a kispadra.
Hajrá Fradi!
Üdv! Pinyőt hagyjuk meg annak ami.Ő nem Fradi szintű edző.Igaz már Doll sem az!Ide más kell,más mentalitás, más felfogás, más játékrendszer.Mi bajnokok akartunk lenni, de amikor egy védő a gólvágónk, és még a csodaszámba menő magyar játékvezetői karral is meg kell küzdenünk,az már nagy teher!Tény, ezek a FIFA mezben futkározó,önjelölt vakvezetők nem tettek meg mindent az egyenlő elbírálásért.Következetességük egy dologban merült ki,következetesen betartották amit az MLSZ mondott.Egy csapat ne szóljon bele a bíróküldésbe,lásd Kassai ügy.Itt kezdődött,most aztán jól meg is fizettük az árát,minden kétes szitut ellenünk fújnak,utóbbi három meccsünkön számlálhatatlanul.A másik MLSZ jelmondat: ma Magyarországon nem lehet csak egy csapatnak 3 aranycsillaga,főleg az nem lehet a Ferencváros! Hát hogy néz az ki,hogy még az NB2-be is ledegradáltuk őket 3 évre aztán még 30-szoros bajnok is lesz?Sokan politikai felhangot is adnak az MLSZ ténykedésének a bajnokság körül.Már nekem is van egy ilyen érzésem,sajnos.
Mit érdemel(ne) meg a Videoton? Ötöt vágtunk a vasasnak, a kövesdnek, a honvédnak, a balmaznak, Fiola még mindig forgolódik saját tengelye körül Paintsil hintája, hintái után.
Csekély nyolc pontot vett ki a zsebünkből az MLSZ. farkas ádám is beállt a sorba. GRATULÁLOK !
Sziasztok!
Innen, Óbudáról szeretnék gratulálni a Vidi bajnoki címéhez, mert megérdemelték.
Hiába 1000 bírói „tévedés” a kárunkra, nem ezen ment el a 30.
Mi mindig szenvedve nyertünk – vagy döntetleneztünk – ők pedig könnyen hozták a kötelezőket.
Thomas Doll nagyon szeretetreméltó figura (mint Moniz is volt), de a jelek szerint nem tudja Magyarország messze legjobb játékosállományát csapattá tenni.
Lehet bírózni, de itt komoly problémák vannak, amiket nem lehet legyintéssel elintézni.
Szvsz ha Gera Zoli pályán lett volna, akkor már ünnepelhetnénk.
Tőlünk elvettek, de a Vidinek adtak. Tegnap lesről indult minden, Lazovic kézilabdás gólja. Csak 2 a múltból… így ez rengeteg pont. Az a csapat, amelyik csak rúgdosodni tud a szuperrangadón, az a csapat nem érdemli meg a bajnoki címet. Akkor tudtak minket ebben a szezonban csak megverni, amikor a Fradi még nem állt össze.
A Fradi sem érdemli meg a bajnokságot, mert egész tavasszal mélyen tudása alatt játszott.
Abban egyetértek, hogy nem szabad csak a bírókra fogni, DE idén alig tudok egy két olyan ítéletet mondani, amikor nekünk kedveztek, holott más lett volna az ítélet. Ezzel szemben rengeteget vettek el tőlünk…
A bírói hibák kiegyenlítik egy szezonon belül egymást. Most érzem először úgy, hogy ez nem így van. Ennek ellenére, a csapat abszolút gyengén állt hozzá. Már a Diósgyőr elleni vereség nagyon fájó volt. Végre egy komolyan játszó csapat lépett fel ellenünk és máris bepisiltek játékosaink. Megijedtek.
Halkan mondom, Ha (! – aminek nincs értelme,de azért játszunk el a gondolatban) most kezdődne a bajnokság, akkor a kiesés ellen küzdenénk. Ezen át kellene tudni lépni.
Ez a magyar rémvalóság. Ez nem foci! Nagyon jó lenne ha újra erről szólna, de ettől nagyon messze vagyunk. Szerdán kiderül, hogy van-e kis reményünk, vagy egy új korszak veszi kezdetét…