így emlékeznek Vargára Skóciában

A The Scotsman c. napilap nekrológja skót szemszögből mutatja be Zoli pályáját.

Hazájának futballhagyományaihoz méltón Varga Zoltán kitörölhetetlen nyomott hagyott azokban, akik képességei csúcsán játszani láthatták. Mindent elmond a magyar összekötő tehetségéről, hogy csupán hat hónap elég volt Aberdeen-játékosként arra, hogy meggyőzze a Pittordrie-csapat szurkolóinak többségét: ő volt a legkiválóbb labdarúgó, aki valaha a vörös mezt hordta. Varga csupán harmincegy meccsen játszott az amúgy felejthető 1972-73-as szezonban, de tí­z gólja, és az a stí­lus, amellyel feltüzelte Skócia futballpályáit, szurkolónak és firkásznak egyaránt megindult a nyálkiválasztása.
Észak-kelet Skócia egy rövid, de emlékezetes megálló volt Varga kivételes futballkalandjában. Egy apró faluban született a Duna nyugati partján, gyerekkorában a magyarok csodálatos ’50-es évekbeli csapata inspirálta: Puskáshoz, Hidegkutihoz, s az aranycsapat többi tagjához akart hasonlí­tani. Varga csodálatos képességei iskolásként felkeltette a Ferencváros érdeklődését és tizenhat évesen be is mutatkozott a hí­res Budapesti csapatnál. Hamar alapembere lett a Fradinak, a mesterséget az elismert Albert Flórián mellett tanulva.
Varga 1963-ban nyerte az első nagy trófeáját, az elsőt a négy magyar bajnoki cí­mből, amelyhez a Fradit segí­tette. A legnagyszerűbb pillanata, amely mindig a szí­vének kedves maradt 1965 júniusában jött el, amikor részese volt a VVK-t elnyerő csapatnak. Esélytelenként, a Juventus otthonában diadalmaskodott a Ferencváros 1-0-ra.
A ferencvárosi sikerei Varga számára a korai válogatottbeli bemutatkozást is elhozta. Csak 19 volt, mikor az 1964-es EB-n harmadik csapat tagja volt Spanyolországban. Varga remekelt a dánok elleni 3-1-es, hosszabbí­tásban eldőlt meccsen a Nou Campban.

Később, még 1964-ben, Magyarország túlszárnyalta ezt a teljesí­tményt azzal, hogy Tokióban olimpiai bajnokságot nyert. Varga játszott az első meccsen, a Marokkó elleni 6-0-án (ezen a meccsen Bene hihetetlen mód mind a hat gólt egyedül szerezte), de a torna hátralévő részében a cserék közé szorult. 1966-ban a VB-csapat tagja volt ugyan, de nem kapott szerepet, s ki is estek a magyarok a szovjetek ellen a negyeddöntőben.

Igazi szabad szellemként, a pályán s azon kí­vül is, Varga megvetette a kommunista uralmat, s az egyike volt azon játékosoknak, akik megszöktek a mexikói olimpiára felkészülő csapatból, ezzel véget vetve válogatott karrierjének. Nyugat-Németországba ment, ahol a Hertha alkalmazásába állt. Varga bronzéremhez segí­tette a Herthát 1970-ben és ’71-ben is, mielőtt belekeveredett volna a német foci egyik legnagyobb bundabotrányába. Ő volt az érintett hat klub ötvenkét játékosának egyike, akiket pénzbüntetésre, vagy felfüggesztésre í­téltek azért, mert pénzt fogadtak el a kiesés ellen küzdő Arminia Bielefeldtől.

A Hertha és a Bielefeld meccsének szünetében állí­tólag valaki meghallotta, ahogy Varga a feleségét hí­vja a sajtószobából, hogy megkapta-e a pénzt vagy sem. Varga gyenge, akarattalan teljesí­tményét hevesen kritizálták, s a Hertha 1-0-ra vesztett. Két évre kitiltották a német futballból.

Ennek a botránynak a hatása lett, hogy Varga menedéket talált Aberdeenben, amelynek menedzsere, Jimmy Bonthrone jól döntött, mikor 1972 októberében 40000 fontért leigazolta. Varga a Falkirk elleni 2-2-es meccsen debütált a Pittodrie-ben, azonnal elnyerve az Aberdeen-szurkolók csodálatát. A következő hazai meccsen, Varga remeklése nem volt elég, hogy megelőzze a 3-2-es vereséget a Celtic ellen, de két gólja feltüzelte mindkét csapat drukkereit, főleg a fantasztikusan kivitelezett emelése.

Varga kiemelkedett a Hampden Parkban is, amikor a ligakupában ismét a Celtic-kel játszott az Aberdeen, még ha csapata az utolsó percben vezető állásból vesztette el a meccset. Aberdeen a negyedik lett, s Varga a Morton elleni 2-1-es győzelemmel búcsúzott 1973 áprilisában. Visszaszerezve a befektetett negyvenezer fontot, az Aberdeen eladta Vargát az Ajax-nak. Az amszterdami klub akkor már harmadik éve nyerte a BEK-et, és Vargát a Barcelonához távozott Johann Cruyff pótlására szerződtették.

Varga nem tudott megfelelni az ilyen magas elvárásoknak, s í­gy csak egy ajaxos szezon után visszatért Nyugat-Németországba, ahol a Borussia Dortmundban és az FC Augsburgban játszott, mielőtt a belga Gentben befejezte volna a futballkarrierjét. Miután 1977-ben visszavonult, Varga egy sor klubnál edzősködött, előbb Németországban, majd hazájába visszatérve, Magyarországon. Egy rövid ideig a Ferencvárost is vezette, ezalatt játszottak Kevin Keegan Newcastle-ével is az 1996-97-es szezonban.

Eztán is Fradi rajongott alakja maradt és a hirtelen halálát, egy öregfiúk meccsen játszva esett össze, őszinte gyász követte. Vargát az ország miniszterelnöke, Bajnai Gordon a magyar futball meghatározó alakjának nevezte és ez teljesen áll a rövid, de emlékezetes szerepére az Aberdeen történetében is.

(üllői129.)