Nikolsburger Rezső

Technikás, lendületes, gólveszélyes csatár volt, de hajlott az önző játék felé. Pályára lépése fél gólt jelentett az FTC-nek, de mégsem tudott hosszú távon gyökeret verni a csapatban.

Az FTC csatársor közepén jól kezdte pályafutását (az 1920/21-es szezonban a csapat legeredményesebb góllövője is volt a bajnokságban 22 mérkőzésen szerzett 17 góljával), de azután Patakival nem vehette fel a versenyt, balösszekötőben pedig végleg elkedvetlenedett. A válogatottba Orth helyén került be. Nem vallott szégyent, de ahogy a Patakival folytatott harcban, úgy az Orth-hal folytatott versengésben sem vehette fel a versenyt.

1923-tól a Hakoah Olomuc, majd a számos magyar játékost foglalkoztató (Hungler II., Obitz, Rázsó) Makkabi Brno csapatában folytatta pályafutását.

1925 tavaszán közel egy esztendőre visszatért az FTC-hez, és 1925 novemberében két mérkőzésen játszott az FTC utolsó amatőrbajnokságot nyerő csapatában. 1926 márciusában még beszállt Pataki helyén a Rapidot 3:0-ra verő zöld-fehérekhez és góllal búcsúzott a Fradi-meztől.

Az amatőr korszak végén előbb a Hakoah Wien, később az Egyesült Államokba, a Hakoah All Stars Brooklyn csapatához szerződött (1928-29: amerikai kupagyőztes, US National Open Challenge Cup; 1930: Lewis Cup 2.).

1969-ben New Yorkban hunyt el.

(balról): Kovács edző, Hungler II., Takács I., Nikolsburger, Steczovits, Héger, Furmann, Takács L., Müller, Kohut, Blum. Elől: Amsel

(Antal Zoltán, Hoffer József és Selmeci József í­rásainak felhasználásával)