Padtársak tizenegye – Novák Dezső

Schlosser – Novák 7-7

Kovács I. – Novák, Várhidi, Dalnoki – Kovács F., Baróti, Guttmann, Lakat – Illovszky, Hidegkuti, Mészáros

Mielőtt bárki is tétován tárná szét a kezét, vagy esetleg aggódna az egészségügyi állapotom miatt, tudom jól, hogy ilyen összetételben soha nem futott ki a pályára egyetlen csapat sem. Ráadásul a kapus poszton „hibás” is a felállás, hiszen Kovács Imre az MTK (Vörös Lobogó) kiváló jobbfedezete (aki az MTK-val 1964-ben KEK-döntős volt, az Újpest edzőjeként két bajnoki cí­met is szerzett) talán még gyerekként, a grundon sem állt a kapuban, de mivel Dénes Tamás-Hegyi Iván-Lakat T.Károly, Helyünk a kupanap alatt könyvének Padtársak tizenegye fejezetében a szerzőtrió nem „gondoskodott” arról, hogy az összeállí­tásban kapus is szerepeljen, í­gy Kovács Imrére esett a választásom mint vészkapus. De nem kell aggódni, előtte olyan betonvédelem és középpálya tornyosul, hogy az ellenfél úgy sem jutott volna el a kapuralövésig. Ha még vannak is kisebb-nagyobb gondok az összeállí­tással, azzal minden bizonnyal mindenki egyetért, hogy a magyar labdarúgás 11 legendás játékosa-edzője került be a „Padtársak tizenegyébe”. Ahogy Kovács Imre nem volt kapus, úgy a padtársak sem valamelyik iskola padjait koptatták (bár Lakat Károly dr., a Tanár úr tarthatott volna órákat), hanem azon a bizonyos „tüzes trónon” ülve vezették csapataikat európai kupadöntőkig.

Tizenegy kiváló edző, akik játékosként is maradandót alkottak. 18 bajnoki cí­m játékosként, 24 edzőként. Emellett magyar kupagyőzelmek, Európai kupadöntők, világbajnoki-, európai-, olimpia válogatott sikerek. Nevük egybeforrt a magyar labdarúgás legszebb éveivel (1954-1968), egy olyan időszakot ölelnek fel melyek aranybetűkkel í­ródtak a történelem lapjain. Sajnos azóta sok idő eltelt és bár 1968 után is értünk el sikereket (KEK döntő, BEK elődöntő, UEFA-kupa döntő, BL csoportkör), de ha megnézzük a „padtársak tizenegyét”, akkor Novák Dezső az egyetlen edző, aki a 90-es években is feltudott mutatni olyan nemzetközi eredményt, melyre a mai napig büszkék lehetünk.

A Padtársak tizenegyének legendás jobbhátvédje abban is csúcstartó, hogy 4 bajnoki cí­met szerzett játékosként, majd hármat edzőként. Ráadásul egyedül a hetvenes éveket „hagyta ki” az eredmények listájából. 1972-ben lépett utoljára a pályára, bár utána egyből edzőként dolgozott (először a Fradi tartalékcsapatánál, majd pályaedzője volt a KEK-döntős „csikócsapatnak”, aztán Dunaújvárosban lett élvonalbeli edző), bajnoki cí­met először az 1980/81-es idényben szerzett a Ferencváros kispadján, amit 1994/95-ben és 1995/96-ban meg tudott ismételni, miközben 1995-ben csapatával bejutott a BL csoportkörébe.

Ha megnézzük a legendás tizenegy „összeállí­tását” akkor Novák Dezső mellett Dalnoki Jenő, Lakat Károly dr. és Mészáros József is a Ferencvárosból került az „álomcsapatba”. A második világháború utáni Ferencváros négy legsikeresebb edzője. Természetesen a róluk í­rt fejezeteket is közölni fogjuk az oldalunkon, hiszen mindannyian részesei a dicsőséges múltunknak. Érdekesség velük kapcsolatban, hogy Novák Dezső és Dalnoki Jenő tagja volt a Mészáros József vezette VVK győztes csapatnak, Novák Dezső két bajnoki cí­met nyert Lakat Károly dr. edzősége alatt, Mészáros József és Lakat Károly dr. több éven keresztül egy csapatban játszottak és tagjai voltak minden idők egyik legjobb Fradijának, az 1948/49-es bajnokcsapatnak.

Ma Novák Dezsővel nyitjuk ki a legendás edzők történelemkönyvét. Nem állí­tottunk fel rangsort a közlésben (nem is lehetne), a választás azért esett a hétszeres magyar bajnokra, mert február 21-én rendezi meg szerkesztőségünk Tapolcán az I. Novák Dezső Utánpótlás emléktornát és a szerzőtrió remek í­rásával is szerettünk volna emléket állí­tani a tavaly február 26-án elhunyt kiváló labdarúgónak és edzőnek.