Az otthon zöld füvén XI.
Bányásznap Mikulás előtt
Szent Borbála, akinek a legendája a villámlással kötődik össze, idővel a bányászok, kohászok és tűzszerészek védőszentjévé vált. Nevét tragikus és önfeláldozó élete tette halhatatlanná, de az előbb említett szakmához az a hit kötötte, mely szerint a tisztelői nem halnak meg gyónás és a betegek utolsó kenetének felvétele nélkül. És ha belegondolunk, hogy ezek a szakmák mennyire veszélyesek voltak, egyből érthetővé válik miért is kötődik a bányásznap Borbálához. A Bányásznap hosszú múltra tekint vissza, a II. világháború előtt bányavidékenként eltérő időpontban rendezték ezeket az ünnepségeket. A második világháború és az azt követő kommunista berendezkedés ezt a rendet felbontotta, és 1951-től szeptember első vasárnapján rendezték meg a Bányásznapot. A tatabányai bányászat rendkívül sanyarú viszonyai, az 1950-es nagy bányaszerencsétlenség és az ezek miatti elégedetlenség késztette az akkori politikát, a bányászok helyzetének javítására, erkölcsi és anyagi elismerésére. És ennek egyik eszköze volt a Bányásznap törvénybe iktatása.
A másik eszköz már sokkal hétköznapibb és sportosabb volt. Az ötvenes évektől ha bányásznap, akkor bajnoki mérkőzés, és a sorsolás „szeszélye” folytán a hazai bányászcsapat ellenfele a Ferencváros volt. Így vált teljessé az ünnep, bár voltak kivételek. 1958-ban a svédországi világbajnokság átírta a forgatókönyvet, és szeptember első vasárnapján a Honvéd látogatott Tatabányára (a Fradi akkor épp az Újpestet verte 4:2-re), de szeptember 30-án (Borbála névnap december 4-én van) már nem kerülhettük el a sorsunkat. A „pót-bányásznapi” mérkőzésen meg olyan történt, melyre az 1957-s „újjászületésünk” óta nem volt példa.
Kaptunk egy ötöst… Nem a lottón, hanem a focipályán. Hogyan történhetett meg ez a „szégyen”? Az Otthon zöld füvén következő fejezetéből ez is kiderül.
Feljegyzések a fotelból – Gyenge egy pont
Bács-megyeiként mindig különleges eseménynek számított ha a Fradi Kecskeméten vendégszerepelt. A „Hírős-város” egészen 2008-ig nem nagyon kényeztette el a város és a megye fociszerető közönségét, hiszen volt olyan év (ha az emlékeim nem csalnak akkor 1979-ben), amikor a megyei bajnokságban „bucira” vertük őket. Tudom, hogy akkor voltak olyan erők, akik el szeretették volna tüntetni a KTE-t, hiszen az akkori városvezetés inkább a konkurens csapatot, a KSC-t preferálta. Annak idején hívtak is a KTE-hez (atyaég, de régen is volt!), de végül is egy sérülés megakadályozta, hogy lila-fehér mezt húzzak magamra… amit utólag a szín miatt talán nem is bánok. Jó-jó bánom én, hiszen akkor kerültek vissza az NB III-ba és elég nagy terveket szövögettek, de hát egy Fradistának mégis csak a lila szín nem Szirnyei Merse Pál csodás hölgyét jelenti… Pedig Kecskemétnek Fradi vonatkozása is van, Fenyvesi Máté onnan került a Fradihoz, a legendás Tüske becenevet is ott „akasztották” rá, amit a mai napig büszkén visel (van is miért!). És most ennél a pontnál kéne befejezni, mert amit ma játék címén produkált a csapat, az méltatlan ahhoz a múlthoz amit Fenyvesi Máté neve fémjelez. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2014.III.23. Kecskeméti TE – Ferencváros: 0-0
A Fradi továbbra is nyeretlen Doll-lal az élvonalban
A 21. forduló záró mérkőzésén gól nélküli döntetlent játszottak Kecskeméten a zöld-fehérek.
A labdarúgó NB I huszonegyedik fordulójának záró mérkőzésén a Kecskemét a Ferencváros fogadta, és bár több helyzetet is kialakítottak a felek, a bajnoki gól nélküli döntetlenre végződött. Thomas Doll-lal a kispadon továbbra sem nyert a pontvadászatban a Fradi, 2010 óta nem kapott ki odahaza fővárosi csapattól élvonalbeli mérkőzésen a KTE.
2014.III.22. NB III, Ferencváros II. – Nyírbátor: 0-2
A Ferencváros II otthonában szerezte meg első tavaszi győzelmét a Nyírbátori FC NB III-as csapata
Az otthon zöld füvén X.
Mese a 13 találatról
Géza, a történelem tanár, Vali, a kenyereslány, Bartha doktor, az orvos, és Károly bácsi a pincér különböző okok miatt totóznak. Egyszer közösen töltenek ki egy szelvényt és 12 találatuk lesz (az ötvenes években ez jelentette a főnyereményt). Sokunk számára ismerős a történet, amit Bacsó Péter ötletéből Makk Károly álmodott a filmvászonra néhány hónappal az 56-s forradalom és szabadságharc kitörése előtt.
8 évvel előtte, 1948. november 1-én, az Üllői úton egy másik „mese” zajlott a zöld gyepen. A Fradi álomcsapata eggyel meg is toldotta a lottó főnyereményét és 13 találatot ért el a Győri Vasas ETO ellen. Kocsis és Deák felváltva lőtték a gólokat, mindketten 5-5 gólig jutottak. A mérkőzés elején Kocsis szerzett két gólt, majd utána Deák duplázott, majd újra Kocsis jött két góllal és mivel Deák sem akart lemaradni, ő következett egy duplával. Mire duplázva elértek a mérkőzés végére, már „csak” egy-egy találatra maradt idejük…A „gólverseny” között az ellenfél is lőtt kettőt, igaz a saját kapujukba.
13 lett a vége, egy mesés délutánon, 1948. november 1-én. A bajnokság végén 140 találat (melyből Deák 59-et szerzett), 11 pontos előny és minden idők egyik legjobb Ferencvárosa – amit a hatalom a következő bajnoki szezonban darabjai szedett szét.
2014.III.19. LK, Ferencváros – Pápa: 4-0
Ligakupa: A Fradi kiütötte az eddig veretlen Lombardot
A pápai hibák után Ugrai hamar duplázott, Jenner és Holman alakította 4–0-ra az eredményt.
A labdarúgó Ligakupa negyeddöntőjének első mérkőzésén a Ferencváros 4–0-ra legyőzte a Lombard Pápát. A zöld-fehérek a vendégek nagy egyéni hibái után már az első tíz percben kétgólos előnyre tettek szert Ugrai Roland duplájával, majd a második félidőben Julian Jenner és Holman Dávid vette be a sárga-feketék kapuját. A címvédő könnyedén, visszafogott játékkal is kitömte a sorozatban eddig veretlen, ezúttal azonban erősen tartalékos Lombardot.
Születésnapi beszélgetés a 70 éves dr. Géczi Istvánnal
Dr. Géczi István 1944. március 16-án a javakban nem dúskáló négygyermekes család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot a kis Borsod megyei faluban, Sajóörösön. Gyermekkora azonban a Heves megyei Zaránkhoz kötődik. Ez a helység volt ugyanis a Géczi család törzshelye, csak néhány hónapot töltöttek Sajóörösön, ahol a Hangya Szövetkezet vegyesboltját vezették a szülők. A bölcsőben rúgkapáló kis Pistáról már a visszavonuló német sereg egyik „szakértő” tisztje is megállapította, hogy „Fussballmeister” lesz. Ünnepeltünk élete így kezdődött.
Az 1962 és 1975 közötti időszakban a Fradi-drukkerek nyugodtan foglalhatták el a helyüket a lelátón, illetve a TV képernyője előtt, ha a Fradi összeállítása így kezdődött: Géczi… És erre több mint 500 tétmérkőzésen kerülhetett sor! A „ferencvárosi kapuskirály” ma is több rekordot birtokol, 14 bajnokságban vett részt, a legtöbb bajnoki meccsen védett, a bajnoki meccsek egyharmadán nem kapott gólt, a legjobb bajnoki mutatóval, 0,59%-kal csúcstartó, háromszáz alkalommal a győztes Ferencváros tagja volt, egyetlen magyar kapus, aki három európai kupadöntőn védett, az FTC kapusai között ő volt a legtöbbször válogatott…! Őt köszöntjük most. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Elhunyt Monostori Tivadar
Életének 78. évében elhunyt Monostori Tivadar, az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon is kinn járt belsőcsatár. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Az otthon zöld füvén IX.
Negyvennyolc emléke
Életünk során sok számmal találkozunk, és ahhoz nem is kell elmerülni a számmisztikában, hogy néhány hallatán egyből tudjuk, mit is jelentenek. Ha meghalljuk, hogy 48, egyből a szabadság, Petőfi és Kossuth üzenetét halljuk. Közel 150 éve egy mondás is kapcsolódik hozzá (Nem engedünk 48-ból), mely hitvallás végül is elvezetett az 1867-s kiegyezéshez. Most mégsem ehhez a csodás ünnephez kötődő eseményt ajánlunk a figyelmükbe, mert ha 48, akkor egy 100 évvel „fiatalabb” történelmi esemény kopogtat az ajtón, melyet sokan személyesen is átéltek, sőt, sokuk életét alapjaiban változtatta meg. Mert ha 1848 a szabadságról szólt, akkor 1948 a zsarnokság kezdetéről, a Rákosi rezsimről, melyre országosan a féktelen terror volt a jellemző. A Ferencváros is áldozatává esett, 1950-1956 között elvették a nevünket, zászlónkat, színünket.
Az 1947/48-s bajnokság három csapat között dőlt el az utolsó fordulóban. A Vasas az MTK-t fogadta, a Fradi meg Csepelre látogatott, 1948. június 27-én. Történelmi ismereteinkből tudjuk, hogy 48 nyara hozta meg a teljes fordulatot hazánkban (június elején alakult meg a MDP), így a teljes hatalomra törekedő Rákosi Mátyásnak sokak szerint szüksége volt egy munkás bajnokcsapatra. Ennek fényében talán nem meglepő, hogy Csepelen, 35 ezer néző előtt, a Rudast nélkülöző Fradi, 4:3-ra kikapott a hazai „munkásoktól”.
De még milyen mérkőzésen! A mai napig vita tárgya az eredmény alakulása és aki elolvassa a következő fejezetet az nem csak a drámai mérkőzést ismerheti meg, hanem az alakuló diktatúra lélektanát is. A bajnokságot a Csepel nyerte, de a Fradi „nem engedett 48-ból” és a rákövetkező bajnoki szezonban alapos revánsot vett (140 gól, 11 pontos előny).
A Rákosi diktatúra meg a Fradin vett revánsot 1950-től, de ez már egy másik történet.
Gyász: több százan kísérték utolsó útjára Novák Dezsőt
Több százan vettek végső búcsút hétfőn Novák Dezsőtől, a Ferencváros kétszeres olimpiai bajnok labdarúgójától a budapesti Szent István-bazilikában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
HOZZÁSZÓLÁSOK