A Fradi naptára, január 22.
Ma ünnepli 55. születésnapját Wukovics László
A 39. percben M. Tamás egy bedobást harcolt ki az ellenfél térfelének felénél, a bedobás Sz. Zsolthoz került, aki egy szép befordulás és pontos passz után Wukovicshoz játszott, aki közelről nem hibázott. – Ha most a kedves olvasó egy kicsit értetlenül olvassa a fenti sorokat, akkor nem kell rajta csodálkozni, hiszen az nem okoz meglepetést, hogy a támadás végén Wuko gólt szerez, de az már igen, hogy ki ellen és mikor szerezte ezt a találatot. Az időpont, 2008. május 15, és a Pest megyei bajnokságban, a Viadukt SE csatáraként szerezte Wukovics László azt a gólt. Harmincnyolc évesen.
Hogy milyen utat járt be Wukovics László, a Fradi többszörös „házi gólkirálya” addig, amíg eljutott a levezetésnek szánt Viadukt SE-ig? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Fradi naptára, január 21.
Gőbl Róbert
Az Est c. politikai napilap, 1922. március 15-i számában ezt írja a zöld-fehérek új szerzeményéről: „az FTC is teljesen ismeretlen játékost, a Haladás SC-ból átigazolt Göbl Róbertet állítja csatársorának balszárnyára. Göbl erőteljes, zömök termetű, 21 éves ifjú, aki külsejével Szabó Péterre, az MTK volt válogatott balszélsőjére emlékeztet s a mezőnyben is Szabó stílusát játszsza: gyorsan, biztosan viszi a labdát és hajszálpontosan centerez.” Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Fradi naptára, január 20.
A Fradi naptára, január 19.
A Fradi naptára, január 18.
Nyilasi Tibor: 70
Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz róla írnom. Biztos voltam benne, csak elő kell bányásznom az emlékeket és úgy fog szaladni a kezem alatt a billentyűzet, mint ahogy Nyíl cikázott át az ellenfél védőin. 1975-től számomra Nyilasi Tibi testesíti meg a Fradizmust, azóta hogy először láttam játszani a Szeged ellen. Akkor már ismert játékos volt, de mint vidéki középiskolás, csak nagy ritkán tudtunk mérkőzésre járni. Arra tisztán emlékszem, hogy nagyon készültünk, már néhány héttel előtte, az Újpest elleni derbire (4:1 vertük a lilákat és Nyíl lőtte a negyedik gólunkat) szerettünk volna felmenni a Népstadionba, de akkor nem sikerült. Szeptember végén (amikor „még nyílnak a völgyben a kerti virágok”) már ott szorongtunk Szegeden a lelátón és boldogan csaptunk egymás kezébe, amikor a második félidő közepén Nyíl megszerezte a győztes gólt.






HOZZÁSZÓLÁSOK