Pintér Attila: 55

Salgótarjánban kezdett futballozni, serdülő évei alatt rövid időt töltött az FTC-nél. Tizenhat évesen már az Üveggyár felnőtt csapatában játszott, aztán másfél évet töltött el Balassagyarmaton a területi bajnokságban. Még ifistaként volt a Bp. Honvéd játékosa, majd visszatért szülővárosába.

A Sí­küveg csapatából válogatta be Bicskei Bertalan, az 1984-es EB-győztes ifi-válogatottba. ’85-ben ugyancsak meghatározó tagja volt az U20-as világbajnokságról veretlenül kieső magyar válogatottnak illetve az egy évvel későbbi kontinenstornán bronzéremig jutó U21-es válogatottnak is.

1984 nyarán igazolta le a Ferencváros, azonnal a megfiatalí­tott csapat alapembere lett.

Első tétmeccsén mindjárt gólt is szerzett, majd bajnokin is hamar meglőtte első gólját: 1984 szeptemberében Pinyő gólja két pontot ért Szombathelyen.

A ’85/86-os szezonban öt, a ’87/88 és ’88/89-es szezonokban négy gólig jutott. Minden idényben feliratkozott a góllövők közé.

1989-ig meghatározó és legendás alakjává vált a Fradi történelmének. A csapat egyik biztos pontja, a védelem oszlopa, aki sallangmentes megoldásai mellett, bődületes lövőerejéből fakadó gólerősségével valamint biztos lábbal értékesí­tett büntetői révén is hasznára vált a csapatnak.

Boskovics Jenő í­rta róla a Labdarúgásban az 1988/89-es idény után: „Ez az idény tökéletesen megmutatta, hogy milyen. Képes kiemelkedő védő teljesí­tménnyévei, vagy góljaival mérkőzést eldönteni, ugyanakkor könnyelműségével egy kupadöntőt is el lehet veszí­teni. Pedig szinte minden benne van. Technikailag kitűnő, jók az indí­tásai, tudja, mikor kell előretörni, gólokat lő, szabadrúgásai félelmetesek. Kár, hogy lassan fordul, gyorsasága sem hasonlí­tható a nemzetközi értelemben kiemelkedő védőkéhez. Igazi profinál nem létezhet súlyprobléma, esetenkénti kimaradás, miként a rá jellemző sok fegyelmezetlenség a mérkőzésen belül. Felesleges vitatkozásaival magát is felidegesí­ti és ez játéka rovására megy.”

A Fradiban töltött sikeres évek után 1990 tavaszát a belga élvonalban, a Beerschot csapatánál töltötte, majd idő előtt visszatért az Üllői útra. Utolsó zöld-fehérben töltött szezonjában érte el legnagyobb sikerét: kupát nyert a Fradival.

1986-ban mutatkozott be a nagyválogatottban, Komora Imre kapitánykodása idején. Legjobban sikerült találkozója a spanyolok elleni 2-2-es VB-selejtező volt. A magyar csapat mindkét találatát Ő szerezte.

Játékos-pályafutásának legsikeresebb éveit a Ferencvárosban töltötte. 1991 nyarán „élete legrosszabb döntését hozta”, a BVSC-be igazolt.

Később megfordult a Dunaszerdahely, az NB II-es Budafok, a Rába ETO, a másodosztályú Baja, a Vasas, a szintén második vonalban szereplő DVTK valamint a negyedik osztályban szereplő Sárvár csapatában.

Utolsó élvonalbeli meccsén mindössze 29 éves volt, két év múlva végleg szögre akasztotta a stoplist.

*

Edzői pályafutását Sárváron kezdte el, mint játékos-edző, majd ugyancsak a vas megyei Celldömölkön folytatta. A cellieket a harmadik vonalból az NB I/B második helyéig hozta fel.

2002-ben már az NB I/B-s Pápa csapatával próbálta útját állni a Fradinak a Magyar Kupában. Egy év múlva az évonalbeli MATÁV-Sopron edzője lett, majd az őszi szezon után Garami Józsefet váltotta az FTC kispadján. Vezetésével 16 bajnoki meccset játszott a csapat, mindössze 52%-os mutatóval. Ennek ellenére ami nem sikerült játékosként, az összejött edzőként: bajnokságot nyert a Ferencváros szí­neiben.

Bajnoki cí­mmel és kupagyőzelemmel a zsebében távolí­tották el a labdarúgó-szakosztály vezetői az Üllői útról a keménykezű trénert, majd egy esztendővel később az Ő vezetésével ütötte ki a Sopron a kupadöntőben a Fradit 5-1-re.

Később megfordult a Vasasnál, akikkel ugyan eljutott a kupadöntőig, de kiesett az élvonalból. Sokkal eredményesebben működött a Rába partján: két bajnoki bronzérem után a bajnoki cí­mig és Szuperkupa-győzelemig vezette a zöld-fehéreket.

2014-ben öt mérkőzésen vezette a magyar labdarúgó válogatottat.

Klubjai játékosként: SBTC (1974-), FTC (~1980), Salgótarjáni Sí­küveg, Balassagyarmat (1982-83), Bp. Honvéd (1983), Salgótarjáni Sí­küveg (1983-84), FTC (1984-89: 144 bajnoki / 16 gól), Beerschot (1990: 13 bajnoki / 4 gól), FTC (1990/91: 22 bajnoki / 1 gól), BVSC (1991/92: 16 bajnoki / 1 gól), DAC Dunajska Streda (1992), Budafoki MTE (1992), Rába ETO majd Győri ETO (1993-94: 38 bajnoki / 4 gól), Baja (1994: 14 bajnoki / 6 gól), Vasas (1995: 3 bajnoki), DVTK (1996), Sárvár (1996-97)
Válogatott: 1986-91: 20 mérkőzés / 3 gól (FTC: 14/2, Beerschot: 5/1, BVSC: 1)
Klubjai edzőként: Sárvár (1997-1999), Celldömölk (2000-02), Pápa (2002-03), Sopron (2003: 16 bajnoki), FTC (2004: 16 bajnoki), Sopron (2004-05: 19 bajnoki), Vasas (2006: 15 bajnoki), Győri ETO (2009-11, majd 2012-13: 102 bajnoki), Mezőkövesd (2016: 19 bajnoki), Puskás Akadémia (2017-18), Mezőkövesd (2020-)
Válogatott: 2014: 5 mérkőzés

[fvplayer src=”https://tempofradi.hu/wp-content/uploads/2011/05/pinter_video.flv”]