Röviden Nagy Béláról
Oldalunkon is sokat hivatkozunk arra az emberre, aki nélkül ma nem lehetne a Fradi értékeiről, hagyományairól úgy beszélni, ahogy azt tehetjük. Az ő áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy rendet vágjon a temérdek adat tengerében, az FTC vezérfonalára fűzve azokat. 106 könyv jelzi munkásságát, amelyek közül a legrégebbiek a gyűjtők féltett kincsei, antikváriumok – sokszor hiába – keresett darabjai. Reméljük, eljön még az az idő, amikor avatott kezek ezeket a műveket is előveszik a múltból és felfrissítve újra kiadják. Mert igény lenne rá, azt fényesen igazolja a most indult nyereményjáték, sok-sok fradista barátunk döbben rá, milyen jó volna, ha minden könyv ott sorakozhatna a polcán, hogy ha szeretett csapatáról kérdezik, azonnal tudja, hol kell keresni a választ.
Igen, Nagy Béláról beszélünk. Az alábbikban- nagyon röviden – Őt mutatjuk be.
Nagy Béla 1944. május 6-án született. Mi sem természetesebb, kora gyermekkorától fanatikus szurkolója volt az FTC-nek. Nevezhette azt a hatalmi önkény ÉDOSZ-nak vagy Kinizsinek, színezhették más színűre, Nagy Béla szívében ekkor is a három E-s címer és a zöld-fehér színek ragyogtak. És gyűjtött minden Fradiról szóló cikket, amelyek zöme memóriájában is megmaradt.
Civil foglalkozását tekintve pincér volt. Dolgozott egyebek mellett a budapesti Mátyás Pince étteremben, ahol a 60-as években megtörtént számára a csoda. Ott tartotta egyik rendezvényét a Fradi labdarúgó csapata, a vezetőkkel, játékosokkal együtt. Valószínű, hogy az ifjú kiszolgálónak a torkában dobogott a szíve, miközben az addig bálványozott legendáit szolgálhatta ki, ám a vezetőknek feltűnt, hogy ez az ember tudhat is valamit, mert a kérdései elárulták. Ebben az időben a klubházban éppen megürült egy adminisztratív hely és megkérdezték, lenne-e kedve addig hobbyként űzött hihetetlen tevékenységét ott, az igazi adatok, jegyzőkönyvek között folytatni. Persze hogy volt, mikor megesett vele élete csodája. Kezdetben csak lelkesedésből, fizetség nélkül látott munkához, mint afféle propagandista. Az adattengerből tendenciózusan válogatva egymás után jelentek meg a Fradiról szóló füzetek, könyvek, albumok. A munka értékét fel- és elismerve a klub vezetői nagyon gyorsan fizetett munkatárssá emelték, Ő lett az FTC Krónikása.
Munkáját lankadatlan lendülettel és szorgalommal végezte. 2006. március 26-án bekövetkezett haláláig 106 könyvnek volt szerzője, társszerzője, szerkesztője. Ez évente kb. 3 kiadványt jelentett. Az ötletekből sohasem fogyott ki, még a halálos ágyán is dolgozott, gondolatait barátjának mondta tollba. A tervek szerint ezekből a gondolatokból fog megjelenni a 107-ik, posztumusz Nagy Béla könyv.
Munkásságának nagyon sokat köszönhet a Fradi-család. De emlékezzünk meg a valódi családjáról is, feleségéről és leányáról, akik megfelelő hátteret tudtak biztosítani számára. Biztosak lehetnek benne, hogy szerettük emlékét rajtuk kívül is milliónyi fradista őrzi szívében.
Tudomásom szerint nem jelent meg.
„A tervek szerint ezekből a gondolatokból fog megjelenni a 107-ik, posztumusz Nagy Béla könyv.”
Üdv,
Megjelent végül ez a könyv? Még 2009. januárjában írtak az ulloi129-en egy cikket arról, hogy a jubileumra megjelenik, de sajnos nem emlékszem, hogy megjelent volna. 🙁
Nyáron lesz 35 éve, hogy először megkerestem Bélát, felajánlván történészi segítségemet. És vittem magammal vagy kéttucat olyan mérkőzésnek az adatait, amelyek nála hiányoztak.
Őszintén szólva féltem a találkozástól, mert akkorra már megtapasztaltam, hogy az amatőr történészek közül sokan nem veszik jó szívvel a segítséget.
Bélában kellemesen csalódtam. Nagyon örült minden kiegiészítésnek, a legkisebb adatnak is. Én ugyanis „profi” történészként, kutatói olvasójeggyel számos olyan kiadványhoz hozzáférhettem a ’70-es, ’80-as években, amihez az átlagember nem.
Évtizedekig dolgoztunk össze, mert ő is átadta nekem, amit ő talált.
Aztán a betegségek közbeszóltak. Az utolsó évtizedben már alig-alig találkoztunk. Ő volt a fiatalabb, de mégis ő kapta meg a bérletet a túlvilági stadionban, hogy egyszerre láthassa játszani Pataki Mihályt, Sárosi Györgyöt Tóth Potya Istvánt…
Ilyan becsületes, szorgalmas, lelkiismeretes kutatóból soha sincsen elég, bár lenne még hozzá hasonló néhány…
videóval frissítve
Az én szívemben is örökké élni fog. Nélküle sokkal kevesebb lenne a Fradi család. Vele, a munkásságával meg sokkal több.
Nagyon kevesen vannak akik annyit adtak nekünk, mint Nagy Béla.
Zöld-fehér lelke nyugodjon békében.