2014/15
2014.VIII.3. Pápa – Ferencváros: 1-0
Bombameglepetés: a Lombard legyőzte a tanácstalan FTC-t
Vége a Ferencváros győzelmi és veretlenségi sorozatának, egy pápai kontra döntött.
A Lombard nagy meglepetésre 1–0-ra legyőzte hazai pályán a Ferencvárost a labdarúgó NB I 2. fordulójában. Az első félidő nem hozott gólt, a fordulás után a debütáló Szasa Popin juttatta előnyhöz a pápai csapatot, és ezzel el is döntötte a három pont sorsát. A Ferencváros 10 bajnoki győzelem és 12 veretlen mérkőzés után kapott ki ismét, a Lombard hazai pályán először tudott nyerni és pontot szerezni a Fradi ellen.
Feljegyzések a fotelból – Köszönjük, Dani!
Simának indult. Nagyon is simának. Talán ez volt a baj. A csapat elhitte az első félidős játszadozás után, hogy itt minden további erőlködés nélkül hozzuk a mérkőzést. Amit joggal is hitetett, hiszen a mai Kecskemét az első félidőben nem nagyon ütötte meg az NB I-s szintet. Pedig a múltban általában szenvedtünk Kecskeméten, az eddig 7 mérkőzésből (ebből 5 volt NB I-s) csupán egyet sikerült megnyerni. Ehhez jött még a nem éppen sikeres Európa Liga szereplésünk, de azt már megtanultuk, hogy „arrafelé” más fajta játékot játszanak mint a magyar élvonalban. Ezért sem voltam túlságos ideges a mérkőzés előtt és bár nehéz, küszködős meccsre számítottam, de úgy gondoltam – főleg a tavaszi szereplésünk okán -, hogy végül is 3 ponttal fogunk távozni Kecskemétről. Arra meg nem nagyon számoltam, hogy a hazai lila-fehérek olyan első félidőt produkálnak, mely még edzőmeccsnek is rossz volt. Az első pillanattól kezdve támadólag léptünk fel, a Kecskemét talán a 30. perc tájékán találkozott először a labdával, amikor már vezettünk 1:0-ra, egy kombinatív Gera-Böde összjáték után. Dani majdnem szétszaggatta a hálót, a lövésben benne lehetett minden dühe és bizonyítása vágya. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2014.VII.27. Kecskeméti TE – Ferencváros: 1-3
Böde-tripla, Gera-gólpassz – vége a Fradi rossz szériájának
Kitl elképesztő gólt lőtt, a Ferencváros pedig már 10. bajnokiját nyerte meg zsinórban.
A labdarúgó NB I első fordulójában a Ferencváros 3–1-re legyőzte a Kecskeméti TE-t Böde Dániel mesterhármasával, és így sorozatban már tizedik bajnokiját nyerte meg.
Feljegyzések a fotelból – Bye-Bye Európa!
Nem vártam csodát, bár a szívem zöld-fehér része még bizakodott egy kicsit. Hazai pályán (vagy inkább hazai környezetben) játsszunk, kezdőként pályára lép Gerzson, és bár a horvát foci sokkal előrébb tart mint a miénk, de a Rijeka nem tűnt olyan félelmetesnek, hogy esetleg valahogy „betuszkoljunk” egy gólt, mely után jöhet a hosszabbítás és a büntetők. Láttuk a VB-n, hogy sok csapat élt ezzel a leírva nagyon is egyszerű képlettel, a gond csupán annyi, hogy zöld-fehér szívem azzal nem számolt, hogy a horvát csapatnak is eszébe jutott ez a verzió és eleve úgy léptek a pályára, hogy ennek még a felvetés magját sem engedje elvetni a Puskás stadion zöld gyepén. Pedig megpróbáltunk támadóan fellépni, a védelmet előrébb toltuk, bár az is lehet, a horvátok gondolták úgy, hogy gyertek csak nyugodtan, a kapunkat úgy sem fogjátok szétbombázni, mi majd egy-két kontrával elrendezzük a meccset. Talán ezzel a mondattal be is lehetne fejezni az egész értékelést, hiszen hűen tükrözte a 90 percet, bár annyi helyesbítést hozzá lehetne tenni, hogy a horvátok nem csak kontrákkal próbálkoztak, hanem 60 percen át uralták is a játékot. Ennyi meg bőven elég volt a sima továbbjutáshoz, nekünk meg a fájdalmas búcsúhoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2014.VII.24. EL selejtező, Ferencváros – HNK Rijeka: 1-2
A 40. percben hazaindult a Fradi-tábor – a Rijeka továbbment
A horvát csapat már az első félidőben 2–0-ra vezetett, végül 3–1-re nyerte meg a párharcot.
Az Európa-liga-selejtező második fordulójának visszavágóján a Ferencváros hazai pályán 2–1-es vereséget szenvedett a horvát HNK Rijeka ellen, így kettős vereséggel búcsúzott a sorozattól.
Feljegyzések a fotelból – Még lövésünk sem volt
Egy héttel ezelőtt a keservesen kivívott továbbjutás után fanyalogtunk eleget, így sutba dobva minden rossz előérzetemet megpróbáltam a lehető legoptimistábban leülni a tévé elé. Ehhez persze kellett vennem egy jó nagy levegőt és a biztonság kedvéért még egy kicsit kalandoztam is a Tempó Fradi oldalain. Bár olyan találkozóra nem bukkantam ahol a horvát csapat ellen játszottunk volna, de azért rendelkezünk olyan kupamúlttal, hogy annak olvasgatása adhasson egy kis muníciót. Megvallva az igazat, az HNK Rijekáról eddig még nem is hallottam, így egy kicsit kutatódnom kellett, hogy legalább fel tudjam mérni az ellenfelünk erejét. Persze ahhoz nem kellett még ismernem sem őket, hogy tudjam, a horvát foci mindenben előttünk jár, sőt voltak olyan évek amikor Európa élmezőnyébe tartozott a válogatottjuk. Ettől aztán végképp nem lettem boldog. A múltunk sokkal, de sokkal fényesebb a rijekai csapatnál, de a jelenben, ha csak az eredményeket nézzük, a horvátoknak áll a zászló. De ahogy egy római szenátor mondta: „attól, hogy a gyengébb oldalára álltam, még nyerni szeretnék.” Ezt még annak ellenére is vallom, hogy Thomas Doll és a csapat kapitánya, Gyömbér Gábor azt ecsetelte, hogy a horvátok jobbak, erősebbek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Tomislav Havojic
2014.VII.17. EL selejtező, HNK Rijeka – Ferencváros: 1-0
Feljegyzések a fotelból – Egy lépés előre?
Túl vagyunk a világbajnokság két elődöntőjén (talán még kajánul mosolyogtunk is azon, hogy brazilok is összetudtak hozni egy 1:7-t), megkaptuk Leonardo elbocsájtó szép üzenetét (mely a hírek szerint minden lesz csak szép nem), de helyette jött Gerzson, aki 10 év után tér vissza, lábában sok góllal és több emlékezetes meccsel, de sok fémmel és sérüléssel is. Ráadásul utoljára márciusban lépett pályára kezdőként, így elég kérdéses, hogy mikor fogja felhúzni tétmérkőzésen a valaha sok örömet, és persze gólt szerzett 30-s mezt… És szerencsésen túl vagyok a máltai amatőrök elleni visszavágó második mérkőzésén is, ahol még győztünk is 2:1-re, ezzel „kivívtuk” a továbbjutást az EL második selejtező körébe. Ha figyelembe vesszük, hogy az első mérkőzésen döntetlent értünk el (bár az idegenben lőtt góllal már akkor továbbjutók voltunk – idézet M1 tv-riporter) akkor azok az örök optimisták, akik közé sokáig én is tartoztam, most elégedetten dőlhettek hátra, hiszen sikerült fokozni a teljesítményt, rá tudtunk tenni egy lapáttal és egy góllal többet rúgtunk mint egy hete, tehát egy újabb lépést tettünk előre. Ezen mondat után meg kéretik nem nevetni, mert igenis vannak akik még elhiszik, hogy ebből a katyvaszból bármilyen finom sütemény kisülhet. Több mint kétezer éve tudjuk, hogy a hit csodákra képes, de azt meg nagypapám mesélte, hogy az aranycsapat VB döntőbe jutását egy kis otthoni fénnyel akarta megünnepelni, de a vonaton a karszalagos hatóság simán elvette a néhány deci petróleumot annak ellenére, hogy papám hit abban, hogy elég mély a zsebe ahhoz, hogy észrevétlen maradjon az 5 kg krumpliért vett „energiaforrás”. A hit eredménye: 3 hónap „távollét” lett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....