1982.IX.15. UEFA, Ferencváros – Athletic Bilbao 2-1

Viharosan kezdett a Fradi, de aztán biztató félidei kétgólos előnyből a végén csak sovány egy gólos kis előny lett

— Milyen információi vannak az ellenfélről?
— Nyáron Spanyolországban jártunk és jó néhány barátságos mérkőzést játszottunk — mondja Novák Dezső, az Üllői úti gárda vezetőedzője. — Természetesen az összes lehetséges alkalmat kihasználtuk, hogy minél több ismeretanyaghoz juthassunk. Így például tudjuk, az AC Bilbao többnyire még otthon is a biztos védelmet tartja a legfontosabbnak, hogy a szélsők nagyon veszélyesek és mindenki jól illeszkedik az ellentámadások gépezetébe. Végül is azonban a legfontosabb még hátravan: most a hét végén repülök Bilbaóba, a Valenciával szombat este sorra kerülő bajnokit nézem meg és vasárnap éjjel jövök haza. Most majd kiderül, miként játszanak Daniék — bár az igazság az, hogy egyetlen találkozóból még nem lehet pontos képet kapni. Van, aki rossz formában van, s nem biztos, hogy a megszokott emberek játszanak… A gyors utazás viszont azt jelenti, nem lehetek itt a Videoton-mérkőzés kispadján.

— Az első két bajnoki mérlege: 4-0 és 0-1… Problémák?
— Gondok a védelemben, gondok a perememberekkel. Szántó bevonult, Takács térdsérülése miatt gipszet kapott, rájuk tehát í­gy hosszú-hosszú ideig nem számí­thatok. Belesnek még a spanyolországi nyári út idején kifordult a bokája. Feri most már edz, remélhetőleg rendbejön a kupameccsig. Dózsának orbánca van, fáj a lába — márpedig kettőjük közül az egyiknek feltétlenül játszania kellene! Zalaegerszegen kényszerűségből két csatárral kellett megoldanunk a négy védő kiesését, de beigazolódott: ez még a hazai mezőnyben sem megoldás, nemhogy a nemzetközi küzdőtéren … Ami pedig egy sor fiatalt illet: egyáltalán nem törik annyira magukat, amennyire kellene. Ök a perememberek, van belőlük vagy hat-hét, akik közül legfeljebb kettő-három szerepelhet. Az lenne a jó, ha igyekezetük nyomán számomra a köztük való válogatás jelentené a gondot — ki van a legjobb formában? Viszont most épp ellenkező a helyzet: ki az, aki nem a legrosszabb …

— A Mundialt megjárt válogatottak?
— Erőállapotunk nem éri el az elvárható szintet. Látszik, hogy az alapozásnál csak a harmadik héten kapcsolódtak be a munkába. Márpedig most sok korrekcióra nincs idő, jönnek a mérkőzések egymás után.

— Remény?
— Idehaza mindenképpen nyernünk kell. De egy-két gólos siker nemigen lehet elég a továbbjutáshoz. Nyáron tapasztalhattuk, még a másodosztályú csapatok is nagyon nehéz ellenfelek: elérnek egy gólt, a fanatikus közönség belehajszolja őket a másodikba, a harmadikba … Mint a bikák a viadalon, úgy rontanak az ellenfélre: elfárasztják, felőrlik, agyonhajtják őket. Így hát a Népstadionban kell-kellene úgy játszani, hogy ez ne következhessen be odakinn két hét múlva.

(horváth, Képes Sport)