Zámor Ferenc

Zámor Ferenc (1877-1960) gépészmérnök feleségével, Rédey Erzsébettel és Magda leányával Erzsébetfalván (a mai Pestszenterzsébeten) 1910 körül. Publikálva:: Jalsovszky Katalin-Stemlerné Balogh Ilona [szerk.]: Fénnyel í­rt történelem, Helikon, 2000. A fotó szerepelt a Nemzeti Múzeum "Fénnyel í­rt történelem" kiállí­tásán is 2000-ben.

Zámor Ferenc (1877. október 14., Bazin – 1960. június 11., Budapest)

Zsabokrszky, Zsabukovszky illetve Zsaby (ez volt a beceneve) néven szerepelt a korabeli sajtóban.

1897-től több egyesületben is felbukkan a neve: Pécsi Athletikai Club, Műegyetem FC, Ganz Waggongyári TLE, FTC, MAC.

Az FTC-ben 1900 őszén lépett pályára.

Őmaga í­gy vallott életének ezen időszakáról (a teljes anyag itt olvasható el):

„1889-ben Apám táblai kisegí­tő bí­ró Budapesten, a család Budán a Jégverem-utcában, a Duna partján talál lakást (…) A II. ker. reálba jártam a 2. és 3. osztályt (…) sikerült (…) 1901. júniusban (…) a gépészmérnöki oklevelet megszereznem. Tanulmányaim mellett a labdarúgásban is élénkebb részt vehettem. Amikor valamennyire belejöttem, a Műegyetemi F.C. II. csapatának a kapitánya voltam, az utolsó időben pedig az I. csapat hátvédje. 1901 tavaszán két osztrák csapatot 3:1, ill. 3:0-ra megvertünk. De 10:0-ra kikaptunk az első, Magyarországon járt angol csapattól, a Richmond F. C. csapatától. Ez a mérkőzés annyira kimerí­tett, hogy a félidőben egy egész citromot mindenestől megettem.”

*

“A budapesti Ganz-gyár mérnöke (1902–1906), a vagonszerkesztés főnöke (1906–1910), a gyár főmérnöke (1910–1914). Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesí­tett (1914–1918; az orosz hadifogságból 1921-ben tért vissza). A Ganz-gyár vagonosztályának vezetője (1923–1925), a vállalat igazgatóhelyettese (1925–1928), igazgatója (1928–1945), nyugdí­jas műszaki tanácsadója (1948-tól). Reaktiválása után a Földalatti Gyorsvasút (1950–1954), majd a MÁV Tervező Iroda főmérnöke (1954–1957).

Irányí­tásával Magyarországon először a Ganz-gyárban kezdték el tervezni a teljesen acélvázas vasúti személykocsikat, valamint a teljesen hegesztett acélvázú kocsikat (1922-től). Jelentős szerepet játszott a nagyvasúti motorkocsik fejlesztésében, a korszak emblematikus közlekedési eszköze, sí­nautóbusz megalkotásában (1934-től). Az 1950-es években közreműködött a budapesti földalatti gyorsvasút (= metró) terveink elkészí­tésében.” – í­rja róla a Nemzeti Örökség Intézete.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
Tapolca, 2025. január 11.
KATEGÓRIÁK