1906.IV.14. FTC – London New Pilgrims 3:3
London New Pilgrims Budapesten.
A Budapesten évenkint husvétkor rendezett angol football mérkőzéseket a magyar football sport fejlődésének fokmérőjeként tekinthetjük. Football sportunk megalakulása után néhány esztendővel a létező legjobb angol football csapatokat láttuk Magyarországon játszani. Ekkor a cél tisztán a footbali igazi művészetének, szellemének és a teknikai fogások elsajátítása volt. Ezt a célt szolgálta úgy Southampton, Oxford, Cambridge, mint Corinthian. Kétségkívül azóta football sportunk nagyot haladt. Megértettük a football játék szellemét, elsajátítottuk a teknikáját. Most már küzdeni vágyunk, küzdeni azért, hogy megállapíthassuk a magyar football sport nívójának emelkedését. Ezt a célt szolgálják a mostani húsvéti mérkőzések is. Négy eddigi bajnok csapatunk fog a Pilgrims-ek kétségkívül elsőrendű erőkből összeválogatott csapatával a húsvéti ünnepek alatt mérkőzni.
A Pilgrims-ek idei csapata szerencsésen van összeválogatva, közöttük nem egy régi reprezentatív játékos is van. Győzelmi kilátásai épen azért egy magyar csapatnak sincsenek, de azért az egyes bajnokcsapatok védelmének és támadó sorainak minden esetre lesz alkalmuk klasszisukat bemutatni. A mi becsülésünk szerint az angol csapat gólképességét legjobban a FTC. védelme fogja próbára tenni, mert teljes kondíció esetén oly half sora van, a melyhez hasonlóval egyetlen magyar csapat sem rendelkezik.
A mérkőzés iránt országszerte megnyilvánuló érdeklődést mi sem bizonyitja jobban, mint az a tény, hogy számos vidéki egylet jön föl megnézni. Az egyes csapatok összeállítása:
Pilgrim: H. Horner. Am. (Cheshunt FC.) – S. Black (Phymoutli Arg.), B. H. Vann (Northampton Am.) – J. K. Duggan (Northern Noruids. Am.), K. J. Luffmann (J. Casuals Am.) J. C. Vettich (Plym. Arg. Prof.) – J. W. Keura (Nort. Kor. Am.), K. Deuton (Northampton Am.), H. Stapley (West Ham. United Prof.), H. Springthote (North. Am.), A. H. Vann (North. Am.)
Tartalék: H. Olwen (Essex County Am.), B. Vann (Asby Am.), E. Pletscher (Derby County Prof.)
Április 14-én (szombaton:) FTC.: Ecker, Korody, Pákay, Weisz, Braun — Diry, Bródy, Gorszky — Berán, Rumbold — Fritz.
(Nemzeti Sport, 1906. április 15.)
London New Pilgrims Anglia több kiváló játékosaiból alakult labdarugó csapatai április hó 14 én, nagyszombaton, d. u. 4 1/2 órakor a Ferenczvárosi Torna-Club; április hó 15-én, husvét vasárnap, d. u. 4 órakor a Magyar Testgyakorlók Köre; április hó 16-án, husvét hétfőn, d. u. 4 órakor a Budapesti Torna-Club; április hó 17-én, kedden, d. u. 4 1/2 órakor a Budapesti Posta és Távírda-Tisztviselők Sport-Egyesülete csapataival mérkőzik a millenáris versenypályán.
A „London New Pilgrims“ csapata:
H. HORNER kapuvédő: a „Cheshunt“ tagja remekül helyezkedő, elszánt és biztos játékos.
S. BLACK jobb hátvéd: a déli ligába tartozó „Plymouth Argile“ tagja, ez évben a világhírű Asthon Villa és Tottenham Hotspur elleni „English Cup“ mérkőzésben szerepelt.
B. H. VANN bal hátvéd: gyors, erőteljes és biztos játékos a „Northampton“ tagja.
J. K. DUGGAN jobbfedezet: a „Northen Norruids“ tagja, odaadó játékos, kiváló labdatechnikával.
I. C. VETTICH középfedezet, a csapat kapitánya és lelke. A „Plymouth Argile“-ban játszik s elsőrangú qualitást képvisel. A támadásnak és védelemnek egyaránt támasza. Hatalmas termete daczára, mintaszerűen fair játékos.
K. J. LUFFMANN balfedezet: a „Jeovil Casuals“ tagja. Fáradságot nem ismerő lelkes játékos. Labdaadogatásai precízek, lövései briliánsak.
J. W. KEURA jobbszélső csatár: A „Nothern Norruds“ tagja. Mint a „Lancashire County“-nak legkiválóbb jobbszélsője, gyorsasága s remek czenterezései által vált népszerűvé. Lancashire grófság elismert legjobb amateurjátékosa.
K. DEUTON jobbösszekötő csatár: A „Northampton“ tagja. Gyors és rushökben kiváló amateur-játékos, lövései süvitők.
H. STAPLEY. A déli liga egyik legkiválóbb proffesszionista csapatának a „West Ham United“-nek legjobb centercsatára. Lövései szinte védhetlenek.
H. SPRINGTHORTE balösszekötő csatár a „Northampton“- nál. Feltűnően fair és elegáns játékos, briliáns labdatechnikával.
A. H. VANN. Ugyancsak a „Northampton“- tagja és balszélső csatára. Angliából való elindulása előtt a Tottenham Hotspur ellen játszott Springthorte-al. Remek futó és cselező. Centerezései és adogatásai mintaszerűek.
TARTALÉKOK:
E. PLETCHER fedezet: „Derby County Reserves“ és „Derby Ivanhoe“ tagja. Agilis, szívós és megbízható játékos.
B. VANN középcsatár: „Asby de la Jouch“ tagja. Gyors és ügyes játékos. Biztosan és védhetetlenül lő.
H. OLVEN a „Southerd Athletik“ középfedezete és kapitánya. Genialis játékos. Sokszor szerepelt az Essex County csapatában, melynek legkiválóbb játékosa.
J. W. HAARGREEVES fedezet, a csapat vezetője. A nálunk is szerepelt „Civil Service“-ben játszott.
A vendégek a „Metropole” szállóban VII. ker . Kerepesi-út vannak elszállásolva.
A magyar csapatok összeállítása a következő: Április 14-én: Ferenczvárosi Torna-Club (zöld-fehér dressz): FRITZ — MANGLITZ, RUMBOLD — GORSZKY, BRÓDY, DONGÓ — BRAUN, WEISZ, PÁKAY, KORODI, ECKER.
Biró: Harsády József.
(Sport-Világ, 1906. április 15.)
1906. április 14., 16:30, Millenáris, FTC – London New Pilgrims 3:3 (0:2)
vezette: Harsády József (Postás)
FTC: Fritz — Manglitz, Rumbold — Gorszky, Bródy, Dongó — Braun, Weisz, Pákay, Kórody, Ecker
London New Pilgrims: Black — Fletcher, A. G. Vann — Healey, Pethick, Luffmann—Mc. Kenna, Duggan, B. W. Vann, Springthorpe, H. Vann
Gól: Braun (48.), Pákay (69.), Kórody (74.) illetve Springthorpe (12., 41.), Duggan (86.)
Footballsportunk húsvéti ünnepe ismét lezajlott. Mint évek óta mindig, most is hónapokkal ezelőtt nagy reklámmal csigáztatott fel a közönség ezen elsőrangú (!) mérkőzések megtekintésére. Ez évben azonban csak a reklám dolgozott jól, az angol csapat nem, mert az sajnos csütörtököt mondott. “Anglia egyik legkiválóbb amatőr csapata” bemutatkozott. Szegény Anglia! Hát ez egyike legkiválóbb csapataidnak? Hiába tagadod, a reklám azt mondja; az pedig igazat szokott mondani! Szó sincs róla, a mi mértékünkkel mérve méltó ellenfelek voltak, a most itt járt New-Pilgrims-ek, angol mértékkel mérve azonban csak ötödranguak.
*
Nagy szükségünk van arra, hogy minden évben egy-egy valóban első rangú angol csapat szerepeljen nálunk, mert tanulni akarunk. De a New Pilgrimshez hasonló angol csapat vergődését 5, 4, 3, 2 koronás — alaposan fölemelt — belépő díjjal szemlélni nem túlságos élvezet a közönségnek és nem tanulságos a játékosnak.
A sportemberek és a közönségnek az a része, mely küzdelmeinket állandóan érdeklődéssel szemléli, ehhez hasonló angol mérkőzésekre nem vágyik. Tüzzük ki jövőre húsvét három napjára hat legjobb csapatunk bajnoki küzdelmét. Már az idén is mily szép lett volna, ha MAC.—UTE., MTK.—Postás, BTC.—FTC. küzdöttek volna a bajnokságért. Bizony, bizony fővárosunk minden szépért lelkesedő közönsége hetekkel előbb egyébről sem beszélt volna. Nem lesz akkor felemelt belépődíjra sem szükség. Mindenki szivesen áldoz a hazai sport fejlesztésére akár mind a három nap egy-egy koronát. A tribünök roskadozni fognak a lelkes közönségtől. A szerény belépődíjakból felszaporodott szép jövedelemből pedig egyesületeink fejleszthetik, az amúgy is nagy áldozatot igénylő footballsportunkat.
A harmadik napon azután egy ünniepélylyel lehet befejezni a ciklust, hol a győzök győzelmüket ünnepük, juttatva a rájuk eső ünnepeltetésből a legyőzött, de méltó ellenfeleknek is. Lesz azután lelkes magyar közönség, melyet nem az angol név csábit, hanem vonzani fog két igazán kitűnő magyar csapat nagy élvezetet nyújtó szép nemzeti mérkőzése. (…)
Jász
London New Pilgrims Budapesten.
Angol csapat budapesti szereplése akkora csalódást, mint a most itt járt londoni csapaté, még nem keltett. Voltak már nálunk tudás dolgában elég gyenge angol csapatok — pl. Richmond, Civile Service stb. — de azok legalább stílus és magatartás dolgában kifogás alá nem eshettek; a világ első labdarugó nemzetének fiaihoz minden tekintetben méltatlan magaviseletét egyik sem tanúsított. Közös vonása volt mindegyiknek az, hogy megbecsülték ellenfelüket, a birót, a közönséget és önmagukat, úgy, hogy közönségünk tudatába ment már át, hogy az angol játékos mintaképe a lovagias és sportszerű labdarugónak. Ennek a londoni alkalmi — „vándor“ — csapatnak viselkedése alkalmas volt arra, hogy ezt a hitet megdöntse.
Minden tekintetben rossz eszme volt tehát ennek az angol csapatnak szerepeltetése. A mód pedig, ahogy a mérkőzéseket menezsirozták, a legerősebb kritikát is kihívja. Magától értetődik, hogy ezért a játszott egyleteket felelőssé tenni nem lehet, hanem csak azt az egyént vagy egyletet, a mely a mérkőzéseket kezdeményezte és szervezte.
— A rendezés. —
Első nagy hibája a menezsirozásnak az volt, hogy nem járt el elég körültekintéssel és gondossággal. Jól kellett tudnia, hogy a Pilgrims név nem valami jó hangzású a kontinensen, hol élénken emlékeznek még arra a botrányra, melylyel múlt évben a Pilgrims túra végződött s amely mindenképpen nagyobb óvatosságot tett volna szükségessé, különösen akkor, mikor mindenki tudja, hogy az egész Pilgrims voltaképen csak egy ember üzleti vállalkozása. A Pilgrims ugyanis nem szervezett egyesület, hanem csak alkalmi egyesülés, melynek értéke mindig a vezetőember egyéni értékétől függ. Ez magyarázza meg azt, hogy midőn a múlt évben Woodward, ez a kiváló sportember szervezett egy Pilgrims csapatot, az Amerikában valósággal alapvető reformmunkát végzett s uj lökést adott ott az association football fejlődésének. Mielőtt tehát e mérkőzéseket lekötötték volna a menezsirozónak kellő fölvilágositásokat kellett volna szereznie az illetékes angol sportfórumon, mely ilyen dolgokban, mint a tapasztalat mutatja — nem érti a tréfát. A másik nagy hibát a mérkőzések reklámozásánál követte el a rendezés. Oly hangon és oly túlzott kommünikéket adtak ki, mintha elsőrangú erők lejövetele lenne várható, holott a szakember nagyon jól tudja, hogy ebben az időben a Corinthiánokat és más díjért nem játszó amatőr iskolai csapatokat kivéve, egy egyesület sem nélkülözheti a „kitűnő és remek” játékosait, mert hiszen most folynak a bajnokságok és az ezerféle dij döntőmérkőzései. Hanem a laikus közönséget e reklámok mégis megtévesztették s ez az oka annak, hogy a fölemelt helyárak is jól beváltak. Az üzlet tehát jó volt: de az erkölcsi hatás aligha népszerűsíti a magyar labdarúgást.
— Az angolok. —
A LNP.-ről sportszempontból sem mondhatunk sok jót. Még ha az utazást, az idegen pályát és birót javára írjuk is, akkor sem értékelhetjük a mi első osztályunknál jobbnak, mig angol viszonylatban körülbelül ötödrangunak kell mondanunk. Össztréningje s igy összjátéka nincs a csapatnak; egy-két jobb egyéni erő — minők Pethick középfedezet, Stapley középcatár, Springthorpe balösszekötő, Black hátvéd — érte el a csapat sikerét. Játékuk technikai részét illetőleg legföljebb csak gyakran alkalmazott fejeseiket említhetjük meg. Azonban a játékosok — kevés kivétellel — durvák és alattomos faultolok, sőt az utolsó napon minden pillanatban félni lehetett attól, hogy tettlegességre vetemednek. Még a bíróval is ismételten feleselgettek, ami iskolázott angol csapatnál kizárt dolog. Magatartásuk magyarázatául, bar mentségül el nem fogadható, fölhozzák a magyar bírókat, akik nem védték meg őket az elég gyakran előfordult faultoktól, holott ők, kik játéktudásban nem állottak fölöttünk, csak úgy rászorultak a biróra, mint mi. És az valóban tagadhatatlan is, hogy mind a három magyar biró szokatlanul gyenge volt. Legjobb volt még Harsády, bár ő is erélyesebb lehetett volna; Hercog és Szüsz azonban annyira erélytelenek és elnézők voltak, hogy a játék eldurvulását azzal nem kis mértékben mozdították elő. Az előfordult offside tévedéseken felül mindhárman igen felületesen — Hercog pedig sokszor önkényesen — birálta fölül a kezeléseket. Az angol csapat sportszerűtlen vezetésére vall az, hogy négy egymásután következő napon négy ilyen kemény mérkőzést játszattak vele.
— A magyarok. —
A szerepelt magyar csapatok közül legszebben a Ferencvárosi TC. játszott. Lelkesen, önfeláldozással s ha a csapat korábban tudatára ébred annak, hogy a mérkőzést meg is nyerheti, a játék elején bizonyára eredményesebben dolgozott volna. Legjobb volt természetesen a fedezetsor, mely brillírozott; jó volt a védelem általában, mig a csatársor a kapu előtt határozatlanul lépett föl. Agilis volt Kórody és Pákay, mig Ecker minden ambíció nélkül, félénken játszott, Fritz habozása pedig egy góljába került csapatának. (…)
— Szombaton, április 14-én: —
FTC.—Pilgrims 3:3. Pontban fél 5 órakor a mérkőzésre a következő csapatok állanak ki:
Pilgrims. Black — Fletcher, A. G. Vann — Healey, Pethick, Luffmann—Mc. Kenna, Duggan, B. W. Vann, Springthorpe, H. Vann.
FTC. Fritz — Manglitz, Rumbold — Gorszky, Bródy, Dongó — Braun, Weisz, Pákay, Kórody, Ecker.
Az angolok választanak pályát s – igy FTC. kezd és rögtön heves támadást intéz az angolok kapuja ellen, akik első meglepetésükben védekezni is alig tudnak. 1. percben Kórody a kapu fölé rúgja a labdát, úgyszintén a 2. percben is. Majd a balszélső vezet támadást és Kórody szép lövése a kapufélfáról pattan vissza, Pákay és Braun pedig két labdát rúgnak a kapu mellé. Erre az angolok, támadnak, melyet Bródy akaszt meg, ki Vannt mellen rúgja, ez összeesik, de pár perc után tovább játszik. Az angolok kezdenek lőni a kapura, a kivédett labdát FTC. átveszi, Braun lerohan, de a leadott labdát Weisz a kapu mellé lövi. 12-ik percben Duggan lerohan és lő; Fritz kézzel kiüti, de a kiütött labdát Springhorpe befejeli 1:0. Változatos játék keletkezik ekkor, 23-ik percben Springthorpe lő, egy veszélyes 35 m.-es lövést. Majd Gorszky magas lövését védi nehezen Black (25 p.), majd Weisz akarja lőni Ecker beadását, de offside miatt bíró lefújja. 35-ik percben kornert ér el FTC., úgyszintén a 40-ik percben, de ez eredményt nem hoz. Ecker lerohan, a beadást Pákay fölé lövi. A kapurugást center kapja meg, aki leviszi és a kapu előtt átadja Springthorpemak, mire Fritz kirohan, de Springthorpe kidriblizi és berúgja az üres kapuba a második gólt. Erre hevesebben támad az FTC., Braun beadását Pákay lövi, de back kivédi. Félidő 2:0 a Pilgrims javára.
A második félidőt is a Ferencvárosiak heves támadása nyitja meg, a 3-ik percben Ecker lerohan, beadja a labdát az offsiden álló Braunhoz, aki belövi a gólt, s a biró megítéli. Fellelkesülve folytatja erre támadásait a FTC., Gorszky lövése a kapufélfáról pattan vissza, mire az angolok lefutva, kornert érnek el (7 p.), valamint a 9-ik percben is eredménytelenül. Ettől kezdve a FTC. fölénybe kerül, folytonosan támad és szóhoz sem jutnak az angolok. 18-ik percben fault miatt szabadrúgást kap FTC., de Kórody kapásból a kapu fölé lő. Erre az angolok rohannak le, de csakhamar ismét a FTC. támad, s az állandó támadásnak a 24-ik percben van is eredménye. Szép lerohanás után Pákay a labdát a kapus lábai közt berúgva, kiegyenlít. 2:2. Fölényét a FTC. ezután is megtartja s az angolok támadásának, mely fault miatt 11-est eredményez, kivédése után Braun lerohan és beadását Kórody belövi a 29-ik percben (3:2). Erre az angolok erélyesebben kezdenek dolgozni és a 31. és 33. percekben kornert érnek el, de eredmény nélkül. A 41-ik percben Vann II. Dugganhoz adja a labdát, ki egészen a korner vonaltól, tehát offsideról rohanva kapja a labdát és csavarva védhetlenül lövi a kapu jobb sarkába. Az offside a biró figyelmét elkerülte. Az angolok támadnak és támadásuk közben eldöntetlenül ér véget az izgalmas mérkőzés.
Biró Harsády József (Postás) volt.
(…)
A vendégek tiszteletére a magyar egyletek lakomát rendeztek, Louis Francois pedig fényes villásreggelire látta őket vendégül hétfőn budafoki pezsgőgyárában.
(Nemzeti Sport, 1906. április 22.)
Angol mérkőzések.
Szinte szükségtelen labdarugóink figyelmét felhívni arra, hogy mindazt, a mit a húsvéti ünnepeken itt járt angoloktól láttak, felesleges elsajátitaniok, mert azok nem játszottak a footballjátéknak azon szellemében, amelyet az eddig nálunk járt angoloknál — a tavaly itt szerepelt Casuals-okat sem véve ki — tapasztaltunk. A mérkőzéseket végig szemlélő közönség alaposan csalódott az angolokban, de csalódtak maguk a rendező egyesületek is, melyek a tavaly Bécsben járt Pilgrims jó hírnevét és kiváló szereplését tartva szem előtt, hívták meg idén hozzánk a húsvéti matchekhez. Az idei Pilgrims-csapat sem úri modorával, sem pedig játéktudásával nem szolgált rá arra az óriási érdeklődésre, melyben — különösen a húsvéti két ünnepen — publikumunk részesítette. Összjáték tekintetében bármelyik vele mérkőzött csapatunk — még a Postás is — felette állt. Volt köztük egynéhány kiváló egyéni játékos, nagyobbrésze azonban alig szárnyalta túl a mi labdarugóink átlagának qualitását. Durvaságban s erőszakoskodásban azonban oly rossz példát mutattak, melynek követésétől óva intjük labdarugóinkat. Az angoloktól megszokott eleganczia és nobilis viselkedés nyomát sem láttuk, de tapasztaltunk más valamit, amit angol gentlemantől fel sem tételeztünk: a szimulálást, amikor saját goalja veszélyben van. Egyetlen dicséretreméltó tulajdonságot azonban mégis felfedeztünk játékukban: a mérkőzés folyamán páratlan agilitást és önfeláldozást tanúsítanak s a biró határozatait — bármily sérelmesek is azok rájuk nézve — respektálják.
A magyar csapatok közül a legnagyobb dicséret a Ferenczvárosi Torna-Clubot illeti. A legutolsó mérkőzések kudarczai után valósággal önmagát múlta felül a csapat s minden egyes tagja teljes ambícióval és tudása latba vetésével küzdött s érte el a szombati fényes eredményt. A match sikerének kivívásában a fedezetsort illeti az oroszlánrész. A védelem többi része is derekasan megállotta helyét, a csatársor pedig ügyesen felhasználta azon kedvező alkalmakat, melyeket az angol védelem hanyag játéka szolgáltatott a kapu előtt. (…)
A mérkőző csapatokról szóló kritikánkban meg kell emlékeznünk a birákról. is. Herzogh volt köztük aránylag a legjobb s benne legalább meg volt a jó akarat és erély mindkét féllel szemben s egyenlő arányban. Igazságosságához és korrektségéhez szó sem fér. Harsádyról nem állíthatjuk, hogy részrehajló lett volna, csupán a durvaságok megítélésénél volt mindkét részen elnéző s ez volt oka annak, hogy a szombati mérkőzés a vége felé teljesen elfajult. Szüsz Hugó a M.T. K.- matchnél, ha nem is erélyes, de igazságos volt, a Postásoknál azonban feltűnően elnézte az utóbbiak duhajkodását. A négy napi mérkőzés részletes eredményeit itt adjuk:
Pilgrims—F. T. C. 3:3.
április 14.
Az első napi szereplés óriási meglepetéssel végződött A tavalyi bécsi sikerek után általában a F. T. C. súlyos vereségét jósolták. A F. T. C. azonban briliánsán állotta meg helyét s csekély híja, hogy a matchet meg nem nyerte. Az angolok első napi szereplése kellemetlen meglepetést okozott. Az aránylag gyönge játék okát kutatva, nem tudjuk, vajjon a hosszú ut fáradalmai, vagy a tartalékjátékosok szerepeltetése, vagy a jobb hátvédnek a goalba és a középcsatárnak a fedezetsorba helyeztetése okozták az első pillanatra szinte hihetetlennek látszó eredményt. Tény az, hogy a szombaton szerepelt csapatból csak négy játékos volt jó. A bal szélsőcsatár A. H. Vann és a bal összekötő csatár H. Springthorte briliáns technikájú játékosok és félelmetes goallövők. Igen jó J. W. Keura a jobbszélső csatár is és Vettich középfedezet, a ki rendkívül hasznosan játszott. A csatársor eleinte alacsony, higgadt passjátékot produkált, de a F. T. C. kitűnő fedezetsora csakhamar megbontotta együttműködésüket. A kapuvéd és a két hátvéd a kritikus pillanatokban szinte nevetségesen ügyefogyott játékot produkáltak.
A F. T. C.-nál a fedezetsor remekelt, ügyesen és odaadással játszott a csatársor; a hátvédek páratlan elszántsággal és sokszor erőszakosan is védtek s jó napja volt a kapuvédnek is. Az angol csapat átlag jobb volt a magyarnál. Első félidőben két goalt rúgtak az angolok, a magyarok egyet sem. A másodikban a 2., 20. és 28. perczben a F. T. C, az angol védelem hibájából három goalt rúg, melyet csak a match vége felé tudnak a Pilgrims-ek kiegyenlíteni.
(Sport-Világ, 1906. április 22.)
Vélemény, hozzászólás?