1913.V.18. Magyarország – Svédország 2:0

A II. svéd—magyar mérkőzés

Magyarország győz 2:0 (0:0)

A II-dik magyar-svéd mérkőzés.

Svédföldön, Göteborgban tartotta első mérkőzését Magyarországnak a stockholmi olympiászra küldött válogatott csapata. A svéd válogatott csapat volt az ellenfél és eldöntetlenül, 2:2 arányban végződött a match. Még emlékezünk arra a konsternációra, a mit a félgyőzelem keltett. Alig volt valaki, a ki számbavehető ellenfélnek hitte a svédeket, annyira lebecsülték őket. Atlétikában már régen rettegték az északi népeket, a mikor a footballról szólva, még mosolyogtak fölöttük. Ezért hatott riasztó erővel a göteborgi hiradás. Esős időben, fölázott pályán, gyér számú közönség előtt folyt le a mérkőzés, a melyben a svéd játékosok nagy adag temparamentumról és még több energiáról tettek tanúságot. Végig erősen játszottak az edzett, magas termetű svéd fiuk s ez az erős játék bő magyarázata az eredménynek. Az utazástól még fáradt magyar csapatot meglepte és visszavetette a váratlan energikus játék.

A svédeket elfelejtettük azóta. Még az emléküket is eltörülte az egymást kergető attrakciók sokasága, a mikből különösen az utolsó hetekben jutott ki a magyar sportnak. Alig voltunk túl az osztrákokon aratott győzelem mámorán, már a Sunderland csodás játéka bilincselte le a közönséget A ligabajnok után a Blackburn Rovers került sorra, szinte észrevétlenül, szerénykedve köszönt reánk tehát a magyar – svéd mérkőzés.

A reváns kötelezettsége hozza el a svéd csapatot Budapestre. Ezernyi kilométert utazik egyetlen mérkőzésért méltó tehát rá, hogy szeretettel fogadja Budapest sportközönsége.

Hiba volna azt hinni, hogy olcsó győzelmet arat északi ellenfelén a magyar csapat. A svédek sokat láttak, még többet tanultak, az ambí­ciójuk pedig közmondásos. Faji rátermettségük vezette a svédeket diadalra az olympiászon és kétségtelen, hogy minden erejüket megfeszí­tik az elért pozí­ció megtartásáért. Ezzel is számolni kell a match előtt, a melyben a hazai pályán természetesen nagyobb sánsza van a magyar csapatnak.

A válogatott csapatot csak a Blackbum Rovers két mérkőzése után állí­tja össze a válogató-bizottság s igy még sürü homály födi, kik öltik magukra május 18-án a szövetség meggypiros dresszét. Csak egy dolog bizonyos: megbukott a klubcsapat eszméje. Megbuktatta a Sunderland két játéka. Szomorú dolog, hogy egy angol csapaton múlott, hogy végre győzött az az elv, hogy bármilyen jó is legyen egy klub csapata, soha, semmifele formában sem szabad reprezentálnia Magyarország footballsportját. A svédek ellen tehát igazi válogatott csapat fog játszani, az ország tizenegy legjobb játékosa. Már ez magában véve is ünneppé avatja a matchet.

A Sunderland—Magyar kombinált csapat szerdai mérkőzése nagyon megkönnyitette a válogatóbizottság munkáját. Kitűnt, hogy Révészt, Bodnárt és Sebestyént nem szabad, de nem is lehet kihagyni a válogatott csapatból, olyan játékosokért, a kik mellett a „megszokottság” hangoztatása a döntő érv. Vita csak a centerhalf posztjának a betöltésénél támadhat Öt játékos kerülhet kombinációba: Bródi, Károly, Hlavay, Fodor és Mandl. Azt hisszük, hogy ezúttal Hlavay a legkomolyabb aspiráns. Visszanyerte régi nagy formáját és egy svéd mérkőzés a legalkalmasabb a kipróbálására. Igazán ideje már, hogy egy ifjú, rugalmas legény kerüljön a magyar csapat gerincébe. Nem szoktunk a válogatás elé vágni, de most annyira nyí­lt és tisztázott a helyzet hogy prejudikálás nélkül is ideí­rhatjuk, annak a tizenegy játékosnak a nevét a kik a legméltóbbak arra, hogy Magyarországot Svédország ellen reprezentálják: Zsák — Rumbold, Révész — Bí­ró, Hlavay, Blum — Sebestyén, Bodnár, Pataki, Schlosser, Borbás.

Ennél jobb csapatot aligha tudunk kiállí­tani s azt hisszük, véleményünket nemcsak a közönség hanem még a válogató bizottság is osztani fogja.

(Sporthí­rlap, 1913. május 12.)

Svéd-magyar válogatott mérkőzés. Vasárnap a következő összeállí­tásban áll fel a két csapat.

Svéd: Knut Gustavson (Stockholm) — K. Törnkirst (Göteburg), K. Hellyron (Upsala) — K. Ekberg (Göteburg), Karl Gustavson (Köping), S. Petersen (Stockholm) — Bengston (Helsingborg), G. Malm (Helsingborg), S. Hovander (Upsala), S. Svenson (Norköping), V. Janson (Stockholm).
Magyar: Zsák (33 FC) — Rumbold (FTC), Payer (FTC) — Bí­ró (MTK), Szury (BAK), Blum (FTC) — Weisz (FTC), Bodnár (MAC), Pataky (FTC), Schlosser (FTC), Borbás (FTC).

(Pesti Hí­rlap, 1913. május 18.)

MLSz. Kivonat a válogató-bizottság 1913. május 13-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből: (…) A bizottság a május 18-án Budapesten tartandó svéd-magyar mérkőzésen a magyar szí­neket képviselő válogatott csapatba a következő játékosokat jelöli ki:

Kapuvédő: Zsák Károly (33FC). Jobb hátvéd: Rumbold Gyula (FTC). Balhátvéd: Payer Imre, (FTC). Jobb fedezet: Biró Gyula: (MTK). Középfedezet: Szury Kálmán (BAK). Balfedezet: Blum Zoltán (FTC). Jobbszélső csatár: Weisz Ferenc (FTC). Jobbösszekötő: Bodnár Sándor (MAC). Középcsatár: Pataky Mihály (FTC). Balösszekötő: Schlosser Imre (FTC). Balszélső: dr. Borbás Gáspár (FTC).
Tartalékcsapat: Ginzery (BTC), — Révész (MTK), Bakos (TTC), — Kertész II. (MTK), Bródy (FTC), Vágó II. (TTC), — Sebestyén (MTK), Tóth (FTC), Kézsmárky (BAK), Schaffer (BAK), Gálos (BAK).

MLSz. Kivonat a bí­rák bizottsága 1913. május 14-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből: A bizottság a svéd-magyar mérkőzésre határbirákul Langfelder Ferenc és Sugár István bizottsági tagokat küldi ki.

(Sportvilág, 1913. május 19.)

1913. május 18., 17:00, Budapest, Üllői út, Magyarország — Svédország 2:0 (0:0)
vezette: Retschury (osztrák), határbí­rók: Langfelder Ferenc, Sugár István
nézőszám: 20 – 22 000 (15 261 fizető néző)
Magyarország: Zsák (33 FC) — Rumbold (FTC), Payer (FTC) — Bí­ró (MTK), Szury (BAK), Blum (FTC) — Weisz F. (FTC), Bodnár (MAC), Pataky (FTC), Schlosser (FTC), Borbás dr. (FTC)
Svédország: Knut Gustavson (Stockholm) — K. Törnkirst (Göteborg), Berg () — Wicksell (), Karl Gustavson (Köping), S. Petersen (Stockholm) — Bengston (Helsingborg), G. Malm (Helsingborg), S. Hovander (Upsala), S. Svenson (Norköping), V. Janson (Stockholm)
Gól: Pataky (86.), Schlosser (89.)
A válogató bizottság összetétele: Havas Lajos, Langfelder Ferenc, Löwenrosen Károly, Malecki Román, Oprée Rezső
Szövetségi kapitány: Herczog Ede

Érdekes számok. A svéd-magyar mérkőzést pontosan 15.261 fizető nézte végig. A bruttó jövedelem 19.640 koronát tett ki, ebből költségre 9000 korona ment, ugy hogy a szövetség 10.000 koronával gyarapithatta vagyonát. A pályabér ezúttal a FTC és MTK pálya közötti megállapodás értelmében két részre oszlott és pedig mindegyik pályának 1964 korona jutott.

(Sportvilág, 1913. június 2.)