Ezt tegnap a Simmering-ieknek kellett tapasztalniuk. Az egész játékidő alatt az ellenféllel szemben uralták a mezőnyt, de még sem tudtak eredményt elérni.
Ennek a kudarcnak az oka első sorban a magyar kapus, Amsel, kitűnő munkájának volt tulajdonítató, aki csodálatos nyugodtsággal és biztonságosan játszott,
Persze a simmeringi csapat gólszerzői rossz napot fogtak ki, de mégis akadt dolga a vendégek kapusának, és alkalma is, hogy megmutassa tudását.
A Bécsieknek leghatékonyabb támadásainak sem volt sok keresnivalója az erőteljes és olykor sportszerűtlen trükkökkel is dolgozó védelemmel szemben.
Horváth-ot, a válogatott játékost, alapos gondossággal felügyelték. Ha sikerült is neki átvergődni a védelmen, akkor vagy a mély talaj miatt puskázta el, vagy a kapus kezeibe lőtte a labdát.
Csapattársának, Danis-nak, sem ment sokkal jobban. Általa reméltek a Simmeringiek kiegyenlíteni a mérkőzést, miután a játék sokáig 1:0-ra állt. Több sokat ígérő szabadrágásnak a kivitelezését bízták rá, de neki is rossz napja volt és rendre el is puskázta őket.
Az FTC támadásainak vezetője nem sokáig bírta szusszal. A második játékrész közepén Sándor váltotta le. Sándorral meg Keviczky cserélt helyet.
Pataky bár egyes helyzetekben megmutatta kiemelkedő klasszisát, azonban nem játszott olyan rámenősen, ahogy ezt megszokhattuk tőle. Kényelmesebben érezte magát az összekötő poszton, ahonnét támadásba küldte a csatárokat. Az ő nagy tapasztalatának köszönhetik a magyarok, hogy mindjárt a kezdettől fogva taktikailag jól folyt a játék, és ezáltal Pataky, a mély talajt is számításba véve, forszirozta a szélsők játékát.
A csatárok legjobb embere azonban Kohut volt, aki elérte az első találatot. Az ő támadásai voltak a legveszélyesebbek és sok munkát okoztak a védelemnek.
A szárnyakon Hégernek és Matkovits-nak csak kevés alkalom akadt ahhoz, hogy beavatkozzanak a játékba, de ha megjátszották őket, akkor jól végezték feladatukat.
Nagy hatékonysággal játszott Sándor, mint centerhalf. Az összes figyelmét Horváth-nak szentelte. Nem távozott mellőle egy percre sem. Csak a második játékrészben sikerült, amikor Sándor csatár posztra került, Horváth-nak többször átgyömöszölni magát, de a védelmen rendre megakadt. A védelemben a vendégeknél Takács jobban játszott. mint Ruprich, különösen a fejjátékával múlta felül őt.
19240824-simmering-3A legjobb teljesítményt, mint már mondtuk, Amsel kapus nyújtotta. Az ő védéseit megdöbbentő biztonsággal mutatta be, remek módon élt együtt a pályán történő eseményekkel.
A Simmering kapusa, Aigner, rossz napot fogott ki. Ugyan nem tudta megakadályozni az első találatot, de bizonyos mértékben, ő a bűnös a két következő találat miatt. A második gólnál hiba volt kiszaladni, míg a harmadik találatnál hiba volt a kapuban kivárni, míg lőnek. Musil és Ira sokat fáradoztak a nagyobb arányú vereség elkerülésében.
A csatárok közt Lukesch volt a legszorgalmasabb. Ő mindig a vendégek élénkebb támadó oldalán állt, ami sok gondot okozott nekik. Dumser csatárt játszik, de most, mint középcsatár próbálkozott. Egészen eltűnt a mezőnyben. Zillbauer, a vidékről jött sztár, aki tegnap játszott először egyesületéért, megmutatta különleges tehetségét, úgy hogy remek technikai mutatványokkal mutatkozott be. Lendületes áttöréseivel azonban nem volt szerencsés a magyar védelemmel szemben. A balszárnyon Virtl, fürge elfutásokkal és jó beadásokkal mutatkozott be. A jobbszárnyon Kliwitsch bár sokat mozgott, de jól is volt fedve, így csak ritkán jutott kecsegtető helyzethez.
(A Wiener Sportblatt, 1924. augusztus, 25. számából)”
„A Simmeringieket elhagyta a szerencse. A labdarúgáshoz, de főleg a győzelemhez hozzátartozik a szerencse.
FTC – Simmering 3:0
Simmering-i pálya: biró: Werner, 12.000 néző
FTC: Amsel – Ruprich, Takács – Furmann, Sándor, Blum – Matkovits, Steczovits, Pataky, Kohut, Héger, (Keviczky)
Simmering: Aigner – Ira, Musil – Lukesch, Dumser, Ehrlich – Kliwitsch, Danis, Horváth, Zillbauer, Virtl
Ezt tegnap a Simmering-ieknek kellett tapasztalniuk. Az egész játékidő alatt az ellenféllel szemben uralták a mezőnyt, de még sem tudtak eredményt elérni.
Ennek a kudarcnak az oka első sorban a magyar kapus, Amsel, kitűnő munkájának volt tulajdonítató, aki csodálatos nyugodtsággal és biztonságosan játszott,
Persze a simmeringi csapat gólszerzői rossz napot fogtak ki, de mégis akadt dolga a vendégek kapusának, és alkalma is, hogy megmutassa tudását.
A Bécsieknek leghatékonyabb támadásainak sem volt sok keresnivalója az erőteljes és olykor sportszerűtlen trükkökkel is dolgozó védelemmel szemben.
Horváth-ot, a válogatott játékost, alapos gondossággal felügyelték. Ha sikerült is neki átvergődni a védelmen, akkor vagy a mély talaj miatt puskázta el, vagy a kapus kezeibe lőtte a labdát.
Csapattársának, Danis-nak, sem ment sokkal jobban. Általa reméltek a Simmeringiek kiegyenlíteni a mérkőzést, miután a játék sokáig 1:0-ra állt. Több sokat ígérő szabadrágásnak a kivitelezését bízták rá, de neki is rossz napja volt és rendre el is puskázta őket.
Az FTC támadásainak vezetője nem sokáig bírta szusszal. A második játékrész közepén Sándor váltotta le. Sándorral meg Keviczky cserélt helyet.
Pataky bár egyes helyzetekben megmutatta kiemelkedő klasszisát, azonban nem játszott olyan rámenősen, ahogy ezt megszokhattuk tőle. Kényelmesebben érezte magát az összekötő poszton, ahonnét támadásba küldte a csatárokat. Az ő nagy tapasztalatának köszönhetik a magyarok, hogy mindjárt a kezdettől fogva taktikailag jól folyt a játék, és ezáltal Pataky, a mély talajt is számításba véve, forszirozta a szélsők játékát.
A csatárok legjobb embere azonban Kohut volt, aki elérte az első találatot. Az ő támadásai voltak a legveszélyesebbek és sok munkát okoztak a védelemnek.
A szárnyakon Hégernek és Matkovits-nak csak kevés alkalom akadt ahhoz, hogy beavatkozzanak a játékba, de ha megjátszották őket, akkor jól végezték feladatukat.
Nagy hatékonysággal játszott Sándor, mint centerhalf. Az összes figyelmét Horváth-nak szentelte. Nem távozott mellőle egy percre sem. Csak a második játékrészben sikerült, amikor Sándor csatár posztra került, Horváth-nak többször átgyömöszölni magát, de a védelmen rendre megakadt. A védelemben a vendégeknél Takács jobban játszott. mint Ruprich, különösen a fejjátékával múlta felül őt.
19240824-simmering-3A legjobb teljesítményt, mint már mondtuk, Amsel kapus nyújtotta. Az ő védéseit megdöbbentő biztonsággal mutatta be, remek módon élt együtt a pályán történő eseményekkel.
A Simmering kapusa, Aigner, rossz napot fogott ki. Ugyan nem tudta megakadályozni az első találatot, de bizonyos mértékben, ő a bűnös a két következő találat miatt. A második gólnál hiba volt kiszaladni, míg a harmadik találatnál hiba volt a kapuban kivárni, míg lőnek. Musil és Ira sokat fáradoztak a nagyobb arányú vereség elkerülésében.
A csatárok közt Lukesch volt a legszorgalmasabb. Ő mindig a vendégek élénkebb támadó oldalán állt, ami sok gondot okozott nekik. Dumser csatárt játszik, de most, mint középcsatár próbálkozott. Egészen eltűnt a mezőnyben. Zillbauer, a vidékről jött sztár, aki tegnap játszott először egyesületéért, megmutatta különleges tehetségét, úgy hogy remek technikai mutatványokkal mutatkozott be. Lendületes áttöréseivel azonban nem volt szerencsés a magyar védelemmel szemben. A balszárnyon Virtl, fürge elfutásokkal és jó beadásokkal mutatkozott be. A jobbszárnyon Kliwitsch bár sokat mozgott, de jól is volt fedve, így csak ritkán jutott kecsegtető helyzethez.
(A Wiener Sportblatt, 1924. augusztus, 25. számából)”