1976.X.20. BEK, Ferencváros – Dynamo Dresden 1-0
Mi is történt azon az emlékezetes FTC—D. Dresden kupamérkőzésen?
A második félidő közepe táján az FTC szöglethez készülődött, a drezdai tizenhatoson belül elkezdődött a helyezkedés. Nyilasira Schade vigyázott. Tibor ugrott magasabbra, a labdát azonban nem érte el, s a következő pillanatban fájdalmas arccal terült el a földön, ölben vitték a kapu mögé. Percekkel később felállt és kísérőinek vállára támaszkodva elindult a mentőautó felé. Néhány méterrel a kocsi előtt esett össze. Azonnal az István kórházba szállították. A vizsgálat után Nyilasi kijelentette: jobban érzi magát, haza akar menni. Hogy rosszabbra fordult az állapota, még aznap este a Sportkórházba szállították. Pár nap múlva az Amerikai úti idegsebészetre vitték. Másfél héttel később visszavitték a Sportkórházba.
– Mit mondtak az orvosok?
– Kezdetben szinte semmit, csak azt, hogy nem komoly a dolog, hipp- hopp talpra állok. Mikor átszállítottak az idegsebészetre, nyugtalankodni kezdtem. Miért? – kérdezgettem az orvosokat, de megint csak megnyugtattak.
– Mikor tudtad meg, hogy koponyatörést szenvedtél?
– Hetekkel később. Iszonyú érzés volt, mert azt is megtudtam, hogyha valaki autóbalesetet szenved, másnap azt írják róla az újságok: „életveszélyes sérüléssel ápolják a kórházban.”
– Helyesnek tartod, hogy eltitkolták valódi sérülésed?
– Ez az orvosok dolga, ők tudják, hogy mi a helyes és mi nem ilyen esetben. A lényegaz, hogy meggyógyultam!
– Mikor fejeltél ezután először gólt?
– Edzésen, a kispályán. Első pillanatban nem is értettem, miért csókolgatnak a fiúk, hiszen edzésen ez nem szokás. Szóval ők is kételkedtek, hogy leszek-e még focista…
– Szerinted szándékos volt Schade mozdulata?
– Nem, egyszerűen megfejelt. Mindenkivel előfordulhat ilyen. Tudom, hogy néhány szurkoló az ellenkezőjére gondolt, de higgyék el, szerencsétlen mozdulat következménye volt az én sérülésem. Nem hibáztatom Schadet, és nem is haragszom rá.
Nyíl nem mondhatott mást – de én megfogalmazhatom ellenvéleményem.
Köztudott, hogy a volt NDK csapatai milyen durvák voltak. Gondoljunk csak az 1960. augusztus 31-i mérkőzésre, amikor 3 játékosunkat (Berta Ferenc, Németh Lajos, Mátrai Sándor) kellett súlyos sérülés miatt lecserélni, s közülük Berta sohasem lépett többet pályára. Ahogy akkor a Tv-ben láttam, Nyilasit folyamatosan faragták, szándékosan tették harcképtelenné. Hogy aztán úgy úszta meg, ahogyan megúszta, az végeredményben a szerencsén múlt.
Sziasztok! Egy erre a meccsre szóló jegy van a birtokomban, legalábbis így tudom, de nehéz a beazonosítás, mert csak egy nagy piros 4-es van rajta középen. Mi szerint számozták a régi Üllői úti jegyeket, honnan lehet tudni, melyik milyen meccsre szólt? Van esetleg egy lista a sorszámokról, amivel tudnátok segíteni az eligazodásban?
Üdv: Miklós
Szia!
Nincs sok infónk a jegyekről, csak következtetéseket lehet tenni a magyarfutball.hu gyűjteménye alapján: http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1/belepojegyek-berletek
Sajnos az említett évről itt sincs egy jegy sem, de a szisztéma talán kitalálható a környező évekből.