1989.VI.4. Irország – Magyarország 2-0
Vasárnap délután a dublini Lansdowne parkban, telt ház, 50.000 néző előtt lépett pályára Magyarország labdarugó válogatottja, amely a jövő évi olaszországi vb 24-es döntőjébe jutásért ezuttal játszott selejtezőt ötödik alkalommal az európai 6. csoportban. Az ellenfél az az ir válogatott volt, amellyel március 8-án a Népstadionban 0:0-t ért el a magyar együttes.
Vasárnap délelőtt Bicskei Bertalan szövetségi kapitány az egyetlen összeállitási kérdőjelet is „eltüntette”, Vincze István és Csehi Tibor közül utóbbira szavazott. Az irek a már korábban közzétett összetételben kezdtek. A himnuszokat megelőzően Dublin polgármestere köszöntötte a 22 labdarugót, s amikor Houghtonhoz ért, egy diszes ajándékot adott át neki abból az alkalomból, hogy a középpályás 25. válogatottságát ünnepelte a magyarok ellen.
Labdarugó vb-selejtező, európai 6. csoport:
Irország – Magyarország 2:0 (1:0)
Dublin, Lansdowne park, 50.000 néző, v.: Nervik (norvég)
Irország: Bonner – Hughton, O,Leary, Moran, Staunton – Houghton, Townsend, McGrath (Morris 82.), Sheedy – Aldridge (Brady 76.), Cascarino
Magyarország: Disztl P. – Kozma, Disztl L., Bognár Z., Keller – Fitos, Garaba, Détári, Csehi (Bognár Gy. 68.) – Mészáros (Vincze 73.), Boda
Gól: McGrath (35.), Cascarino (83.)
Sárga lap: Townsend (36.) illetve Détári (85.)
Az első három percben két veszélyes ir helyzet jelezte, hogy mire számithatnak a magyar labdarugók. Az elsőnél Disztl P. lábbal mentett, majd a 10. percben a másik Disztl, László jeleskedett. Remekül kapott vissza egy kényszeritő átadást Mészárostól, és 17 méteres, jobblábas bombáját Bonner gyors balra vetődéssel kiütötte. Garaba Aldridge-ot, Bognár Z. pedig Cascarinót igyekezett kikapcsolni a játékból, bár hamar kiderült, hogy a jobban fejelő ir ékek sok veszélyt jelentenek. A 16. percben Cascarino fejelt McGrath elé, akinek lövése kevéssel csuszott el a jobb kapufa mellett. Jelentős volt a hazaiak nyomása, amely ellen ugy-ahogy tartotta sáncait a magyar válogatott. Néhány jó Fitos-szerelés tünt ki, de a görögországi légiósnak számos pontatlan inditása is akadt, és az is a negativ oldalra tartozik, hogy Csehi szinte alig kapcsolódott be a játékba. A 19. percben Houghton egyedül huzott kapura, tiz méteres lövését azonban Disztl P. szépen védte. Egy-két keményebb belemenés is előfordult, igy Boda Stauntontól, Aldridge pedig Fitostól kapott ,,tüskét,,. A 23. percben Cascarino elrugta Disztl P. mellett és alatt a labdát, amely gólba tartott, de Keller szép becsuszással az oldalvonal felé tisztázott. A második negyedóra végére ugy festett, az irek egy kicsit visszafogtak a tempóból. Igy történt, de csak egy rövid lélegzetvételre volt jó alkalom. A 33. percben Disztl L. elesett, Aldridge kibujt mellette, 15 méteres bombáját a magyar kapuvédő látványos repüléssel kiütötte, Garaba végleg tisztázott. A 35. percben egy baloldali beadás után Garaba fejese McGrath-hoz került. Az ir játékos 12 méteres, lapos lövése a magyar kapu jobboldalában kötött ki (1:0). Középkezdés után a Fitos elleni szabálytalanság miatt Townsend kapott sárga lapot. Két perc mulva Détári jobblábas szabadrugása a sorfalról Keller elé perdült, aki szelesen és magasan a kapu fölé emelt, holott Boda és Mészáros jó helyzetben számitott a beadására.
A 48. percben egy jobboldali beadást Moran nyolc méterről veszélyesen fejelt a földre, Disztl P. azonban a gólvonalon tisztázott. Az irek nyomása valamelyest enyhült, olykor szinte nem is volt érezhető, de a középpályán felkinált lehetőséggel a magyar csapat nem élt, egyáltalán nem vált gólveszélyesebbé csatárjátéka. Egyhanguan csordogáltak az események, egyik kapu előtt sem alakult ki komolyabb helyzet. Igy azután csak a cserék jelentettek eseményt. A 68. percben Csehit Bognár Gy. váltotta, öt perc mulva Mészáros ment le, Vincze állt be. A 76. percben Aldridge helyett Brady jött be, és ezzel ir csucstartóvá lépett elő, mert 70. válogatottságát ünnepelte pályára léptével. A 77. perc azért volt érdekes, mert ekkor rugta a vendég-válogatott első szögletét. Igaz, ez veszélyesnek bizonyult, mert a beivelés után Garaba 20 méterről, férfordulattal alig küldte a léc fölé a labdát. Három perc mulva Détári cselesen Garaba elé pöccintett egy szabadrugást, a Rennes légiósa 19 méterről nagy erővel megcélozta a kapu jobb oldalát, labdáját azonban Bonner a jobb kapufa segitségével szögletre tolta. Már-már azt lehetett hinni, hogy a magyaroknak van halovány reményük az egyenlitésre, amikor a 83. percben Houghton a jobboldali 16-os vonalánál ellökte Garabát, az igy megszerzett labdát középre adta. A beadás Disztl L. lábán megpördült, ezzel Disztl P. is zavarba jött, és a jól érkező Cascarino a gólvonalról az üres kapuba fejelt (2:0). A 85. percben reklamálás miatt Détári kapott sárga lapot.
httpvh://www.youtube.com/watch?v=4nqx6YQzBVQ
httpvh://www.youtube.com/watch?v=DHMIQUiejTg
Jack Charlton, az irek angol szövetségi kapitánya betartotta kora tavaszi igéretét, amikor azt mondta, hogy hazai pályán, Dublinban minden egyes vendégegyüttest kétvállra fektet majd válogatottja. A sorból már csak Észak-Irország hiányzik, hiszen az irek 1:0-ra verték a spanyolokat, majd Málta és Magyarország ellen egyaránt 2:0-ra diadalmaskodtak. A vasárnapi 90 perc első félidejében óriási fölényt harcolt ki a zöldmezes hazai csapat, a magyar kapus több bravurjára volt szükség ahhoz, hogy csak 1:0 legyen az állás. Az irek sorozatban nyerték meg a légipárbajokat, több helyzetük volt, és bár a második góljukat nagy szabálytalanság előzte meg, teljes mértékben örülhetnek annak, hogy a sportág történetében először győzték le Magyarországot, és hogy nagyot léptek előre a jövő évi olaszországi döntő felé. A hazai csaptban McGrath, Cascarino és Houghton játszott kimagaslóan, Townsend rengeteg futásával, hasznos mezőnymunkájával hivta fel magára a figyelmet. A magyar válogatottban a két Disztl és Keller dicsérhető, a második félidőben Bognár Z. és Garaba is valamivel többet nyujtott a közepesnél.
A csoport állása:
1. Spanyolország 6 5 – 1 14-1 10 pont
2. Irország 6 3 2 1 5-2 8
3. Magyarország 5 1 3 1 4-5 5
4. Észak-Irország 6 2 1 3 5-7 5
5. Málta 7 – 2 5 3-16 2
Amikor a kedélyek már megnyugodtak, és a vacsorán is tul volt a magyar válogatott, a Berkeley Court szállodában kért két telefonnyilatkozatot az MTI munkatársa magyar részről.
Bicskei Bertalan szövetségi kapitány véleménye a 0:2-ről:
– Az első 20 perc során az irek egyértelmüen ránk erőltették stilusukat, utána lazitottunk a szoritáson, majd a második félidő már kiegyenlitett játékot hozott. Akkor mi legalább olyan jól játszottunk, mint a házigazdák. A sportban ugyan nincs ,,ha,,, de hadd vessem fel, mi lett volna, ha a 3. perc körül Houghton 16-oson belüli kezezése miatt 11-est ad a norvég biró, és ha a második ir gól előtt belefuj a sipjába, amikor Garabát fellökték. Nem vitatom, az irek egy kicsivel jobbak voltak.
A saját együtteséről milyen bizonyitványt állit ki?
– Volt tartása a csapatnak, olykor visszajött az az önbizalom, amit olyan sokáig hiányoltak a játékosok részéről. Mennyivel másként állnánk a csoportban, ha az eddigi öt selejtezőn csak megközelitőleg azonos összetételü válogatottakkal állhattunk volna ki. Meggyőződésem, most is számos olyan labdarugó hiányzott, akiket az ismert vesztegetési ügy miatt nem vethettem be. Két vagy három ponttal többel rendelkeznénk, ha mindazok közül válogathattunk volna, akik a nemzeti szinek viselésére kiérett tudásuak.
Ezek szerint a vesztegetési ügyek, illetve az azt követő több hónapos ,,üresjárat,, miatt jutott ide a magyar válogatott?
– Nem vitatom, hogy szükség volt a bundaügyek tisztázására, de csak akkor igazolhatók az eljárások, ha a magyar labdarugásban ezentul valóban minden rendben lesz. Efelől nem vagyok teljesen meggyőződve. Másrészt ha azok, akik a vesztegetési ügyekben tiszta helyzetet akartak teremteni, következetesek maradtak volna, akkor megint más lenne ma a helyzet.
Miféle következetességre gondol?
– Arra, hogy a jövő pénteki MLSZ-küldöttközgyülésen olyan elnökjelöltet is elnöki cim közelébe segitettek, aki már előzetes nyilatkozataiban azt igéri, hogy ő majd mindent ujjáformál, és azzal kezdi feltételezett tevékenységét, hogy jó pár embernek utilaput köt a talpa alá.
Van-e még esély Olaszországra, a vb-döntőre?
– Matematikailag igen.
Garaba Imre nyilatkozata:
– Egy vereség után nem lehet azt mondani, hogy helyt állt a csapat, mégis én jó érzésekkel eltöltve játszottam ismét a magyar válogatottban. Aldridge ellen nehéz volt, de minden brit támadó ellen összetett feladat az embervédelem. Az első gólnál a 16-os felé próbáltam kifejelni a labdát, balszerencse, hogy McGrath azonnal és jó helyre lőtte vissza. Megpróbáltam a combommal menteni, sikertelenül. A második gól előtt nem lökött nagyot rajtam Houghton, de pontosan annyira megtaszitott, hogy egyensulyomat veszitettem tőle. Ami a kapufámat illeti: legalább a mezőnybe pattant volna vissza a labda, mert akkor valamelyik társam értékesiti a helyzetet. A reálisabb végeredmény 1:2 lett volna. Lelkesedésből jelesre vizsgáztunk, de azt nem jegyzik az évkönyvekben. Az olaszországi vb-döntő messze került tőlünk, egyetértek a kapitánnyal, csakis papiron van reményünk a fináléra.
A francia bajnokságban most szünet van. Ezt kihasználja-e arra, hogy komolyabb tárgyalásokba kezd a görög Olympiakosz Pireusszal?
– Détári Lajos ajánlott a pireuszi elnök figyelmébe, tárgyaltunk is már, egyelőre semmi biztosat nem tudok mondani. Én már szeptemberre gondolok, Észak-Irország ellen is szeretnék pályára lépni Belfastban, a sors nagy adományának fognám fel, ha elérném a 75. válogatottságot, és egyszer ugy vonulhatnék vissza.
Vélemény, hozzászólás?