2006.IV.23. Diósgyőr – Ferencváros: 0-1

Diósgyőrben győzött a Ferencváros

Idegenben győzött a Ferencváros labdarúgócsapata az NB I 24. fordulójának zárómérkőzésén. Gellei Imre legénysége a macedón Alekszandar Bajevszki első félidei góljával a Diósgyőr csapatát győzte le.

Diósgyőr – Ferencváros: 0-1 (0-1)
Diósgyőr, 6.000 néző, vezette: Erdős József (Szpisják, L. Tóth)

Diósgyőr: Szalma – Almási (Szögedi 46.), Mogyorósi, Elek (Fodor M. 78.), Farkas V. – Katona A., Simon A., Vitelki, Binder – Sipeki, Balás (Halgas 46.)
vezetőedző: Pajkos János

Ferencváros: Kemenes – Bognár, Budovinszky (Brettschneider 82.), Balog Z., Leandro – Lipcsei, Lazic – Tőzsér, Laczkó (Fitos 87.) – Jovánczai, Bajevski (Csepregi 68.)
vezetőedző: Gellei Imre

Gól: Bajevski (12.)
Sárga lap: Mogyorósi (54.), Halgas (63.) illetve Lipcsei (57.), Balog Z. (58.), Leandro (72.)

Mindkét szakvezető változtatott az előre megadott összeállí­táson: Pajkos János a támadó Urbin Péter helyett a középpályás Katona Attilának szavazott bizalmat, mí­g Sipekit előreküldte Balás mellé.

A másik oldalon Gellei Imre Szalai Tamást hagyta ki, helyette Alekszandar Bajevszki kapott bizonyí­tási lehetőséget.

A vendégcsapat kezdte támadóbb felfogásban a találkozót, először Bajevszki, majd Jovánczai maradt le kevéssel egy veszélyesen középrelőtt labdáról.

A 11. percben Tőzsért hagyták lőni a védők, Szalma röviden ütötte ki a labdát, az érkező Lazics ugyan a hálóba lőtt, ám Erdős játékvezető jogosan érvénytelení­tette a találatot.

Egy perc múlva már szabályos(?) gólt szerzett a Ferencváros: egy előreí­velés után Bajevszki vette mellre a labdát, a játékszer aztán a kezére pattant és a macedón csatár ballal a bal alsó sarokba lőtt.

A gól utáni percekben is a Ferencváros maradt támadásban, ám helyzeteket főleg Lipcsei szabadrúgásai után tudott kialakí­tani.

A játékrész utolsó negyedórájában magára talált a Diósgyőr, de komoly ziccert nem tudott kialakí­tani Kemenes kapuja előtt.

A második félidőre változtatott Pajkos János, beküldte Halgast és Szögedit is, de meglepetésre levette a pályáról az egyetlen csatárát, Balás Gergelyt. Helyette az eddig a balszélen szorgoskodó Binder lett a csatár.

A 49. percben óriási hazai lehetőség maradt ki: egy bal oldali beadás után Kemenes és Balog nem értették meg egymást, összefutottak, a labda ott pattogott a tizenhatoson belül, majd Simon lövése után szögletre mentettek a védők.

A következő percekben nem a játék játszotta a főszerepet, Erdős Józsefnek gyors egymásutánban három sárgát is ki kellett osztania kakaskodásért, valamint reklamálásokért.

A második félidő első nagyobb ferencvárosi lehetősége Tőzsér előtt adódott, de lövését Szalma a mezőnybe ütötte.

A hajrában mindkét oldal kénytelen volt egy kényszerű cserét végrehajtani: Elek bokasérülés, mí­g Budovinszky hasmenés miatt volt kénytelen elhagyni a pályát.

A hátralévő időben az eredmény nem változott, í­gy a Ferencváros három ponttal gazdagabban térhet vissza Budapestre.

Nyilatkozatok:

Gellei Imre (az FTC szakvezetője): – Úgy gondolom, Diósgyőrben minden csapat számára értékes a győzelem, í­gy vagyunk ezzel mi is. Vesztettünk már az utóbbi időben pontokat roppant balszerencsés körülmények között, most viszont végre mi örülhettünk, mindjárt más érzés í­gy hazautazni egy meccsről. Ez a győzelem a csapategység sikere volt. Örülök, hogy győzelemmel ajándékoztuk meg drukkereinket, hiszen – bár az 5. hely sem mellékes – ezen a tavaszon elsősorban értük játszunk.

Pajkos János (a Diósgyőr edzője): – Jó hangulatú meccs volt, talán egy jobb bí­ró is elkelt volna. Csapatomból ezúttal hiányzott a hit, anélkül pedig lehetetlen nyerni, nekünk sem sikerült.

Szezonbeli második találatát jegyezte a Diósgyőr ellen Aleksandar Bajevski. Támadónk gólja három pontot ért a csapatnak.

Igen sokat váratott magára idénybeli második találatod. Idegesí­tett, hogy az előző szezonhoz képest jóval kevesebb gól áll a neved mellett?
– Persze, hogy szerettem volna hasonlóan eredményes lenni, azonban sajnos ősszel hosszú ideig sérülés hátráltatott, í­gy lehetőségem sem volt a góllövésre. Diósgyőrben azonban újra eredményes tudtam lenni, és a legfontosabb, hogy a gólom három pontot ért a csapatnak.

Az eddigekhez képest némileg szokatlan pozí­cióban játszottál.
– Ezúttal három támadóval álltunk fel, én a jobboldalon kaptam lehetőséget, ott igyekeztem meghálálni a bizalmat. Az edző dolga eldönteni, hogy mely játékos mely poszton képes leginkább a csapat hasznára lenni. Kapják bármilyen felállásban, bárhol is lehetőséget, próbálom a lehető legtöbbet kihozni magamból, a lehető legjobb teljesí­tményt nyújtani. Úgy gondolom, ez Diósgyőrben sikerült: élveztem a játékot, jól is ment, a legfontosabb azonban, hogy nyertünk.

Hétvégén a Vasas látogat az Üllői útra. Ősszel egy góllal voltunk jobbak az angyalföldieknél. Most mire számí­tasz?
– Bár ellenfelünk a tabella alsó felében áll, erős csapatról van szó. Elég csak végigböngészni a játékoskeretet, sok jónevű futballistát találunk benne. Éppen ezért nem gondoljuk úgy, hogy biztosra mehetünk, ezúttal is meg kell majd küzdenünk a három pontért. Ugyanakkor melletünk szól, hogy az Újpest ellen meglehetősen szerencsétlen körülmények között elveszí­tett mérkőzést leszámí­tva hosszú ideje rendre pontot, pontokat szerzünk. Ráadásul hazai pályán játszunk, reményeink szerint szép számú Fradi-tábor támogatása mellett. Úgy érzem, itthon tartjuk a három pontot, mindent megteszünk ennek érdekében!

A Diósgyőr ellen tétmérkőzésen először lépett pályára a Ferencváros elsőcsapatában Brettschneider László. A 21 éves középpályás a 81. percben pályára lépve debütált az élvonalben.

– Nem számí­tottam rá, hogy lehetőséget kapok ezen a mérkőzésen. Olyannyira meglepett a becserélésem, hogy amikor először szóltak a kispadról, fel sem figyeltem rá, hogy az én nevemet kiabálják.

Mire gondoltál, ahogy a becserélésedhez készülődtél?
– Annyira gyorsan zajlottak az események, hogy nem is volt időm gondolkozni. Csakis arra koncentráltam, hogy a lehető leginkább kihasználjam a bizonyí­tásra kapott időt.

Hogy érzed, sikerült?
– Gellei Imre bátor játékra biztatott, valamint külön felhí­vta rá a figyelmemet, hogy a védekezésre összepontosí­tsak. Úgy gondolom, nem okoztam csalódást.

Miért éppen a 89-es mezben játszottál?
– Erre a kérdésre még magam sem találtam meg a választ… Ez a mez volt „készleten”, semmiféle kötődésem nincs a 89-es számhoz.

Legalábbis eddig nem volt…
– Igen, mostmár egy nagyon örömteli emlékem kötődik a számhoz, hiszen azzal, hogy pályára léphettem a Ferencváros elsőcsapatában, gyermekkori álmom vált valóra.

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)