2015.XI.15. EB pótselejtező, Magyarország – Norvégia: 2-1
Itthon is legyőztük Norvégiát, kijutottunk az Eb-re!!!
Priskin csodás találatával és egy öngóllal 2–0-ra vezettünk, a vendégek csak szépíteni tudtak • December 12-én sorsolás.
A magyar labdarúgó-válogatott hazai pályán 2–1-re legyőzte a hajrában szépítő Norvégiát az Európa-bajnoki pótselejtező visszavágóján, ezzel kettős győzelemmel, 3–1-es összesítéssel kijutott a 2016-os franciaországi kontinenstornára. A magyar csapat Eb-n 1972, míg nagy világversenyen 1986 óta szerepelhet először. Az Eb sorsolását december 12-én tartják Párizsban.
EB-PÓTSELEJTEZŐ, VISSZAVÁGÓ
MAGYARORSZÁG – NORVÉGIA 2-1 (1–0)
Budapest, Groupama Aréna, 22.186 néző, vezette: Carlos Velasco Carballo (Alonso, Yuste – spanyolok)
MAGYARORSZÁG: Király – Fiola, Guzmics, Lang, Kádár – Nagy Á., Elek (Pintér Á. 46.) – Dzsudzsák, Kleinheisler (Németh K. 75.), Lovrencsics – Priskin (Böde 62.)
kispad: Megyeri, Bogdán, Vanczák, Bosnjak, Leandro, Juhász R., Stieber, Szalai, Nikolics
Szövetségi kapitány: Bernd Storck
NORVÉGIA: Nyland – Elabdellaoui, Hovland, Forren, Aleesami – Skjelbred (Berget 80.), Tettey, Johansen, Elyounoussi (Pedersen 46.) – Ödegaard (Helland 46.), Henriksen
kispad: Jarstein, A. Hansen, Hogli, Strandberg, Linnes, Nordtveit, Berisha, Selnaes, Söderlund
Szövetségi kapitány: Per-Mathias Högmo
Gól: Priskin (14.), Henriksen (83. – öngól), ill. Henriksen (87.)
Sárga lap: Nagy Á. (72.), Böde (81.) illetve Johansen (11.), Forren (65.)
Több szempontból is történelmi jelentőségű mérkőzés volt ez, hiszen Király Gábor 101. alkalommal lépett pályára a magyar válogatottban, ezzel beérte az eddigi csúcstartó Bozsik Józsefet. Az első mérkőzéssel ellentétben ezúttal nem kellett hatalmas bravúrt bemutatnia rögtön az elején, sőt az első 13 percben egyetlen nagyobb helyzetet sem láttunk.
De aztán elérkezett a 14. perc! Kádár Tamás indította hosszú passzal a bal oldalon meglóduló Priskin Tamást, aki befelé húzott, kicselezte védőjét, majd jobbal 15 méterről kilőtte a kapu bal felső sarkát. Védhetetlen találat volt: 1–0!
A gól után visszaállt a magyar válogatott, de a norvégok nem igazán tudtak mit kezdeni mezőnyfölényükkel. Nem voltak persze teljesen veszélytelenek, a 27. percben például Haitam Aleesami került oda a magyar kapu elé, de Király Gábor résen volt, megúsztuk szöglettel.
Az utolsó negyedórában kétszer is közel álltunk a gólhoz, előbb Lovrencsics Gergő fejelt mellé Kleinheisler László fordítása után, majd szintén Kleinheisler passzával Priskin került helyzetbe, ám nem passzolt a középen üresen érkező Dzsudzsák Balázshoz, lövését blokkolták.
A norvég kezdőcsapatba bekerülő Martin Ödegaard nem villogott az első félidőben, kis híján mégis gólpasszt jegyezhetett: a szünet előtti utolsó szöglete után Even Hovland a bal oldali kapufa tövére fejelt.
Ödegaardnak ez volt az utolsó említésre méltó megmozdulása, a szünetben ugyanis lecserélte Per-Mathias Högmo, aki egy másik cserét is végrehajtott ekkor, míg nálunk Elek Ákost Pintér Ádám váltotta.
A második játékrész elején nagyon beszorítottak minket a vendégek, ám sikerült ezt az időszakot átvészelnünk. Olyannyira, hogy az 58. percben már azon bosszankodhattunk, hogy nem 2–0-ra vezetünk, hiszen Dzsudzsák Balázs amolyan robbenes csavarásánál a léc mentette meg a norvégokat. Az utolsó húsz percbe fordulva ismét Dzsudzsák alakított ki magának lövőhelyzetet, de 17 méteres próbálkozását Örjan Nyland nagy vetődéssel hárította.
Nem sokkal később Királyon volt a sor, Marcus Pedersen közeli lövésébe vetődött bele, ez is hatalmas helyzet volt.
A csereként beálló Böde Dániel sem akart a háttérben maradni. A Fradi csatára előbb a nyakánál fogva szó szerint eldobta Hovlandot, amiért sárga lapot kapott, két perccel később viszont sokkal építőbb jellegű megmozdulása volt. Dzsudzsák szögletére érkezve megcsúsztatta a labdát, amely ezután Markus Henriksen lábáról a kapufára, onnan a kapusra, róla pedig a kapuba pattant. Öngól! 2–0.
Örömmámorban úszott a stadion és a játékosok is, talán emiatt csökkent kissé a koncentráció, Norvégia ugyanis gyorsan szépíteni tudott az imént még balszerencsés Henriksen találatával. 2–1.
Ennél többre azonban nem telt a vendégek erejéből, 2–1-re nyertünk, 1986 után ismét nagy tornán vehet részt a magyar válogatott!
A párharcot kettős győzelemmel, 3–1-es összesítéssel Magyarország nyerte meg.
További képek: Farkas Zsolt, mlsz.hu, nso.hu, Sas Gábor
Nyilatkozatok:
„Gratulálok a csapatomnak. Jól kezdtünk Norvégiában, letettük az alapkövet. Köszönetet szeretnék mondani az elnökünknek, Csányi Sándornak, és elődömnek, Dárdai Pálnak, aki kezdetben nagyon sokat segített, nélküle nem lehettünk volna ilyen sikeresek” – kezdte mondandóját Bernd Storck.
„Tudtuk, hogy a norvég válogatott fizikailag nagyon erős. Nagyon nagy feladat volt a felkészülés, de az a szint, amit ma láttunk a fiúktól, egyszerűen fantasztikus volt. Több mint száz százalék!” – szögezte le Storck.
„A norvégok mindent megpróbáltak. Nagyon sok jó támadójátékosuk van, mindent bevetettek, például Ödegaard is pályára lépett, de mindenre volt válaszunk, a csapat fantasztikus volt” – folytatta Storck, aki a jövőjét firtató kérdésre is válaszolt.
„Nekem van állásom. Sportigazgatóként biztosan. Aztán, hogy hogyan alakul a jövőm, folytatom-e a kapitányként megkezdett munkát, azt most még nem tudom megmondani.”
Friss hír, hogy Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke hétfőn sajtótájékoztatót tart, amelyen várhatóan szó esik majd a szövetségi kapitány jövőjéről is.
Storck a csatárkérdésről, Priskin játékáról: „Mindig is tisztában voltam, hogy Tamásnak fantasztikusak a képességei. Láttam a legutóbbi két gólját is a Slovanban. Ennek ellenére nem volt könnyű a döntés, hiszen ott van az Oslóban remeklő (sic!) Szalai Ádám, ott van Böde és Nikolics is. Örülök, hogy Priskin gólt lőtt, meghálálta a bizalmat, ezért küldtük a pályára.”
A kapitány a sajtótájékoztató végén még egyszer hangsúlyozta, hogy megérdemeltük a továbbjutást, a játékosok megdolgoztak érte.
„Először is gratulálok a magyar csapatnak az Eb-re jutáshoz. A két meccs alapján jobb volt. A csoportmeccsek után elégedett voltam, de most nagyon csalódott vagyok, mindkét mérkőzés miatt” – kezdte a lefújás utáni értékelését Per-Mathias Högmo, a norvég válogatott szövetségi kapitánya.
„Hazai pályán nem szereztünk gólt, ezért most már az első félidőben próbáltuk fokozni a nyomást. Ez nem sikerült, ahogy a második félidei taktikai váltásunk sem jött be” – folytatta.
Högmo kérdésre válaszolva elmondta, szerinte a kudarc ellenére a szurkolók nem pártolnak el a csapattól, többször is bizonyították már, hogy kitartanak, és ez szerinte a jövőben sem fog változni.
„Ez új csapat, amely folyamatosan fejlődik majd a jövőben. Tudom, hogy min kell változtatnunk a jövőben” – fogalmazott a szakember.
Ez tényleg álomsorsolás volt? Kérdeztük a norvég kapitányt arról, nem becsülték-e le a magyar válogatottat a párharc előtt. „A szövetség részéről, mi sosem beszéltünk arról, hogy ez szerencsés sorsolás. Nem becsültük le a magyar válogatottat. Tudtuk, hogy nagyon erős ellenfél, amely kis híján egyenes ágon jutott ki az Európa-bajnokságra. A magyar csapat rutinosabb, mint a miénk, játékosai régebb óta játszanak együtt, előrébb járnak, mint mi” – válaszolt Högmo az NSO kérdésére.
Dzsudzsák Balázs: – Örülök, hogy ennek a csapatnak a részese, a kapitánya lehetnek, és annak is, hogy nagy örömet szereztünk az országnak. Irány Franciaország! Ilyen fantasztikus közönséggel a hátunk mögött, miért ne lehetne esélyünk bárki ellen? Fantasztikus volt a mai nap, szinte százszázalékosan játszottunk, csattanós választ adtunk azoknak, akik lebecsültek bennünket. Megmutattuk, hogy nem lehet leírni ezt a válogatottat! Őszinte csapat a miénk, az utolsó ember is kész meghalni a pályán a másikért, ennek lett ez a siker az eredménye.
Nagy Ádám: – Az egész válogatott nevében megköszönni a nagyszerű szurkolást! Mindkét csapat játékosai kitették a szívüket, lelküket a pályára, nagyon örülünk, hogy mi vagyunk azok, akik kimehetnek az Európa-bajnokságra! A szakmán belül talán sokan lenéztek bennünket a pótselejtező előtt, remélem, ezek után nem fognak. Azon leszek, hogy beverekedjem magam az Európa-bajnoki keretbe, és stabil tagja legyek a nemzeti tizenegynek.
Priskin Tamás: – Életem legfontosabb gólját szereztem, amelyet szeretnék nagypapám és Fülöp Maci emlékére ajánlani. Óriási örömöt érzek, sikerült megvalósítanunk az álmainkat! Bebizonyítottuk, hogy tud küzdeni a csapat, nagyszerűen védekeztünk, és annak ellenére, hogy a norvégoknál többet volt a labda, mi lőttünk több gólt. Az egész selejtező sorozat alatt mentálisan rendben volt a csapat, kevés gólt kaptunk, jól védekeztünk, összességében megérdemeltük ezt a sikert!
Király Gábor: – Nagyon nagy boldogságot, és egy kis megkönnyebbülést is érzek. Ebben a sikernek sokaknak a munkája benne van, a kapustársaké, játékostársaké, akik éveken keresztül a legjobb teljesítményüket nyújtották a válogatottban, óriásit tettek hozzá a csapat szerepléséhez. Mostanáig nem sikerült elérni a célt, de végül egy hosszú út végén elért a fontos mérföldkőhöz a válogatott. Mindenkinek gratulálok, akinek része volt ebben a sikerben, ne felejtsük el, hogy a sorozatot három edzővel vívta meg ezt a válogatott. A mai mérkőzésen szenzációs volt a közönség, és bár voltak nehéz pillanatok a meccsen, végig hittünk magunkban. Együtt, közösen, alázatos munkával értük el az Eb-részvételt!
Gera Zoltán: – Sokkal jobban izgultam, mintha játszottam volna. Nagyon köszönöm a srácoknak, hogy nem az oslói mérkőzésből lett a válogatottbeli búcsúmeccsem. Fantasztikus siker ez számomra és az egész csapatnak. Remélem, jól, egészségesen végig tudom játszani a tavaszt, és készen állok majd az Európa-bajnokságra.
Pintér Ádám: – Nagyon boldog vagyok, nagyon sok meló van ebben a sikerben. Szerintem jól szálltam be, remélem, hogy az Eb-re is mehetek majd. Fantasztikus élmény volt a meccs, igazi csapatként muzsikáltunk, és köszönjük a szurkolóknak is, hogy csodás hangulatot teremtettek.
Böde Dániel: – Azt mondta nekem, hogy tartsam meg elöl a labdát, ameddig csak tudom, hadd fújjanak kicsit a védők. Sokat kell még ezután is dolgoznom, hogy ott legyek ez Eb-n, de most nagyon boldog vagyok, hogy kiharcoltuk a részvétel jogát.
Rendkívül büszke a magyar labdarúgó-válogatottra a nemzeti csapat volt szakvezetője, Dárdai Pál. A Hertha BSC vezetőedzője a klub hivatalos honlapjának adott interjút a Norvégia elleni pótselejtező után – melyet családja körében, otthon nézett meg.
„Egészen csodálatos negyvennégy év után egy ilyen estét átélni. Ezen a mérkőzésen Norvégiának tulajdonképpen nem volt esélye – a magyar válogatott rendkívül jól szervezte meg a védekezését és nagyon eltökélten játszott. Igen jó látvány volt! Megérdemelték a kijutást – és megérdemelte az egész ország is” – kezdte Dárdai, majd így folytatta.
„Amikor átvettem a csapatot, megtartottam a szavam. Elmondtam, hány pontot szerezhetünk, elmondtam, hogy milyen stílussal. Nagy öröm volt látni, amit Bernd Storck véghezvitt a csapattal. Egy alapot építettem, és ő hozzátette a magáét. A csapat nagyszerűen fejlődött – és dicséret illeti, mert nem könnyű három szövetségi kapitányhoz alkalmazkodni.”
Dárdai Pál még nem beszélt Bernd Storckkal a pótselejtező után, de hamarosan erre is sor kerül.
„Láttam, hogy nagyon későn felhívott, de akkor már aludtam. A következő napokban egészen biztosan felhívom, hogy beszéljünk és gratuláljak neki.”
És hogy mit vár a magyar edző a franciaországi Eb-szerepléstől?
„Remek csapatszellemmel rendelkezik a válogatott – biztosan nem lesznek Európa-bajnokok, de az Eb lehetőséget, új impulzust ad a játékosoknak, hogy fejlődjenek, és aztán talán ismét kvalifikálni tudják magukat egy nagy tornára. Óriási motiváció lesz ez a torna a következő generációnak, az edzőknek, a szövetségnek. A csapat mentálisan erős, ez látszik abból, hogy gyakran tudott kiélezett mérkőzéseket megnyerni. Hogy miként ünnepeltem? Ezen a héten nem iszom semmit. De ha talán lesz egy bankett, és meg is hívnak rá, akkor mondok egy tósztot a kijutásra!”
Nemzetközi sajtóvisszhang:
uefa.com: Magyarország Norvégia másodszori legyőzésével ott lesz az Eb-n. Priskin Tamás csodás találata a 14. percben és egy kései öngól révén Magyarország 1986 után újra nagy tornára kormányzott ki.
BBC: Magyarország biztosította az Eb-részvételét. Priskin Tamás briliáns gólja a Norvégia elleni pótselejtezős győzelemhez segítette Magyarországot.
Guardian: Magyarország kijutott az Eb-re, és ezzel véget vetett a nagy tornák aszályának.
L’Équipe: Magyarország, harminc év után. Storck: A játékosok csodásan harcoltak.
France Football: Magyarország újjászületése. A nagy tornákról három évtizede hiányzó válogatott feleleveníti a múltat, Norvégia kétszeri legyőzésével kijutott az Európa-bajnokságra.
Marca: Magyarország felállt 29 év után. A magyar válogatott Norvégia pótselejtezős legyőzésével 29 év után visszatér a nagy tornákra. Az oslói 1–0-s siker után Budapesten 2–1-re nyert a válogatottjuk, amely majd’ három évtizede, az 1986-os világbajnokság óta nem járt nagy eseményen. Európa-bajnokságon 1972-ben vettek részt.
La Gazzetta dello Sport: Priskin-gól, Norvégia kiesett. Magyarország repül az Eb-re.
La Repubblica: Magyarország legyőzte Norvégiát, és 44 év után újra az Európa-bajnokságon játszhat.
Kicker: 2–1 – Magyarország utazik Franciaországba az Eb-re! Király Matthäus nyakán a legidősebb Eb-résztvevők listáján: Matthäus 39 évvel és 91 nappal a legidősebb játékos, aki szerepelt Eb-n, de a helyébe a nemzetközi futballélet Bundesligában is megfordult kultikus figurája léphet.
Sport.pl: Legyőzte Norvégiát a pótselejtezőn, a magyarok utaznak az Európa-bajnokságra! Harminc évet vártak rá, most mámoros az öröm Budapesten.
prosport.ro: Öröm Budapesten! Magyarország kijutott az Eb-re, miután legyőzte Norvégiát.
Norvég lapvélemények:
Az Aftenposten szerint Högmo nagyot kockáztatott, mindent egy lapra tett fel, és mindent elveszített. „Vége, és ismét sötétség a vége. Újra. A Groupama Aréna elképesztő hangzavarához egyetlenegy dolog vezetett: az edzői stáb taktikailag hibás döntései a csapat utóbbi két évének legfontosabb mérkőzései előtt.”
A cikk szerzője szerint a norvég kapitány sikeresen vezényelte le a generációváltást, de a nagy meccseken, a kulcspillanatokban rendre kudarcot vallott. A visszavágón az is bebizonyosodott: Martin Ödegaardnak nemzetközi színtéren még nagyon sokat kell mutatnia, hogy igazolja tehetségét.
Az oldal külön cikkben idézi Örjan Nyland kapust, aki szerint „kínos elszállni Magyarországgal szemben”, ugyanakkor megvédte a válogatott edzői stábjának döntéseit.
„Nagyon kellemetlen, hogy ettől a csapattól kikaptunk, ugyanakkor megérdemeltük. Viszonylag sokszor tudtunk helyzetet kialakítani, de nem szereztünk gólt ezekből, így nem szolgáltunk rá a franciaországi utazásra. Ezért elismerés jár a magyaroknak” – mondta a kapus.
A Dagbladet is élesen kritizálja a kapitányt, aki „pályafutása legostobább hibáját követte el a csapat-összeállítás terén”, amikor Budapesten vérbeli csatár nélkül, illetve Ödegaard és Elyounoussi személyében két tapasztalatlan játékossal dobta csatába az övéit. Azt maguk a játékosok is elismerik, hogy a taktika nem vált be – a Norwich City játékosa, Alexander Tetteynem fogta vissza magát, amikor erről kellett beszélnie.
„A főnöknek volt egy terve, ezért változtatott az összeállításon. De ez nem jött be nekünk, sajnos. Ők szerezték az első gólt, és ezzel a tervünk elb…dott. Taktikailag belesétáltunk egy csapdába. Gólt kaptunk, amikor nem szabadott, ez nagy-nagy csalódás. Nem lehetett volna két meccset elveszíteni egy ilyen csapat ellen” – fogalmazott a középpályás.
A norvég Tv2 honlapja a norvég Twitter-felhasználók keserű meglátásaiból gyűjtött össze egy csokorra valót. Íme, néhány:
• Hallvard Flatland: „Javaslom, hogy rendezzünk alternatív Európa-bajnokságot Norvégiával, Gibraltárral, Andorrával, San Marinóval, Feröerrel, Máltával, Moldovával, Liechtensteinnel.”
• Mads Hansen: „Magyarország egy gólt szerzett négy szögletből, Norvégia nullát 25-ből.”
• TvitterBestemor: „Szükségünk van egy játékosra, aki sokkal ügyesebben használja a lábát, ha holnap reggel tényleg ki akarjuk rúgni Högmót.”
• Öyvind Brunvoll: „Högmo trükkje: alkalmazzunk olyan taktikát, amit a magyarok nem ismernek. Kár, hogy a norvégok is így vannak ezzel.”
Három nappal ezelőtt azt írtam, hogy ne igyunk előre a medve bőrére. Most már viszont elejtettük a medvét. Nem szerencsével, hanem értékelhető, becsülendő játékkal. És néha fifikával. Böde Dani „ipponja” először megdöbbentett, aztán jót nevettem rajta. Azt a taktikai utasítást kapta, hogy minél tovább tartsa fenn a labdát. A labda elveszett, visszaszerezni nem tudta (bár próbálta) így – bár nem szerezem ezt a megfogalmazást – szabálytalankodnia kellett, hogy a csapat visszarendeződjön. És ez volt a legjobb megoldás. Látványos, időhúzó, ám nem veszélyeztette a norvég testi épségét, szemben azzal, ha odarúg. Majdhogynem nevetségessé tette a norvégot. Ugyan szerzett egy sárga lapot – de ennek akkor már nem volt jelentősége. A labda visszahozatalával és a lap adminisztrációjával viszont szépen elment az idő.
*
Ha Pintér nem hülyéskedi el az első meccset, és ott pontot szerzünk, egyenes ágon is kijuthattunk volna ezekkel az eredményekkel. – Viszont ha Pintér marad az edző, soha az életben nem szereztünk volna ennyi pontot a többi meccsen, tehát a pótselejtezőig sem jutottunk volna el. így viszont most kint vagyunk.
*
És ami meghatott: hogy Gera Zoli a gyerekeivel együtt ment be a pályára ünnepelni.
Valahogy így kell megszerettetni (újra) a foci Magyarországon.
Ez a csapat most már nem csak »szerethető«, hanem egyszerűen szeretendő.
Egy forintot nem adtam volna még a tegnapi meccs előtt sem, hogy mi jutunk tovább…
A két, de különösen a tegnapi meccs alapján a jobbik csapat jutott ki az EB-re.
Storcknak is jár a dicséret, mert nagyon alaposan és taktikusan rakta össze mindkét meccsre a csapatot, sőt utólag úgy fest, hogy a keret kialakításánál is tökéletesen tudta, hogy mit akar csinálni.
Böde hihetetlen figura…
Az oslói meccs után azt írtam, hogy a meccset nem mi nyertük meg, hanem a norvégok veszítették el. (Senki sem bírált a megjegyzésemért…) Ezt a mérkőzést viszont mi nyertük meg, fantasztikusan nagy lelkesedéssel, küzdeni tudással. Nagyon boldog vagyok, hogy kijutottunk az Eb-re, kellett a magyar futballnak egy kis siker. így a futball és a stadionépítések miatt károgók egy kicsit visszavehetnek a hangjukból. Milyen jól jött most a Groupama Aréna a hangulatával! Hajrá magyarok! Hajrá Fradi!
Nagy Ádámtól pedig szeretnék elnézést kérni, hogy sokszor bíráltam. Nagyot játszott! Csak így tovább!
Én pl. károgok miatta.
Jártál mostanában általános iskolában vagy különféle eü. intézményekben?
Szerintem ezek fontosabbak.
Akinek nem fontosak az utóbbiak, az akkor ne is használja őket!
Kedves Karcsi! Jártam mindkét helyen. Három unokám általános iskolás, kórházban pedig, sajnos, látogatni voltam egyik társunkat. Valóban, ezek az intézmények fontosabbak, de ez egy sportfórum. Szerencsére, én az SZTK-ban, a meglátogatott kórházban és az iskolákban is láttam a fejlesztések eredményeit.
Balázs,
Attól mert ez egy sportfórum nem kell lekárogózni azokat, akiknek más véleményük van és hadd ne tapsikoljanak ahhoz, hogy 15-20%-o kihasználtság mellett építgetnek stadionokat, miközben pl. az akadálymentesítésre szánt összegek csökkentek és pl. egy rakás helyre nem lehet kerekesszékkel bemenni vagy éppen lerohad a lift. Nekem kerekesszékesként ez fontosabb, mint pl. Debrecenben 21 ezer üres szék.
Kedves Karcsi, én Téged megértelek. Nem Rád gondoltam, amikor „károgókról” írtam, hanem azokra a politikusokra, akik meggazdagodtak a pályaelbontásokban, most pedig a pályaépítések miatt „kárognak”. A XI. kerületben nőttem fel, itt futballoztam fiatalként, az akkori pályák helyén ma bevásárló központok, benzinkutak, kihasználatlan irodaépületek állnak. Ezért jutott idáig a magyar futball. Ezért örülök a mostani sikernek és annak, hogy végre van egy igazi arénánk! (10 évig a Népstadionban játszottuk „idegenben” a hazai meccseinket, az Albert Stadion mellékhelyiségeiben öt centis vizeletben álltunk, stb.). Szerintem, félreértettél! Részemről befejeztem ezt a levelezést, egy ideig csendben maradok…
Mit lehet ezen félreérteni?. Mivel az anyagiak végesek, ezért van aki szív. Lényegtelen, hogy kire gondolsz, amikor én vagy más szívunk miatta.
(Nem a Fradi-pályával van gond: mert kb. az az egyetlen észszerű beruházás, ráadásul szükséges is volt rá Budapesten.
Node Dunaújváros, Győr, Debrecen, Felcsút + a maradék ill. leendő túlméretezett beruházások, ahol lasszóval fognak majd nézőket, szükszégszerű és segíti a futball felemelkedését? Szerintem nem segíti.)
Én is befejeztem.
Kedves Kinizsi!
A károgás ne zavarjon. 1867 óta, amióta (többé-kevésbé) nyilvánosak a közpénzből finanszírozandó létesítmények adatai, mindig voltak károgók, és lesznek is. Csak az a különbség, hogy volt, amikor csak titokban lehetett, mert elvitte az embereket az ÁVÓ, máskor meg – mint most is – divat felerősíteni ezeket a hangokat. Ugyanúgy voltak károgói a Parlament, a Szépművészeti vagy az Iparművészeti Múzeum építésének, mint a Margit-hídnak, a metrónak, a Népstadionnak vagy az autópályáknak. De ezek – általában szerencsére – süket fülekre találnak. Most divat éppen a sportlétesítmények miatt károgni, holott ezek hozzátartoznak egy ország fejlettségéhez.
nemigen tudom kifejezni, mekkora boldogságot okozott ez a siker. mindenkinek nagy gratula, ami fiainknak külön ölelés is hozzá.
ötödik osztályos koromban láttam utoljára magyar válogatottat nagy világeseményen. drága öregem akkor fiatalabb volt mai önmagamnál, és ő utána már soha többet nem láthatta… 🙁
nagyfiam meg már gimnazista. nem is tudja, milyen az, úgy várni valamit…
sírni kell, nevetni kell, örülni, kiabálni, üvölteni. kavargás az egész. gyönyörűséges.