Külön fejezetet érdemel a ZTE játéka a Népstadionban. Rónai István és Madár Gábor, a ZTE szakvezető párosa jól felkészítette az egerszegi társaságot a Ferencváros várható rohamaira. Alaposan megszervezték védekező játékukat a zalaegerszegiek, a középpályán is sokan, valamint nagyon harcosan küzdöttek, és ha olykor szabálytalanságok árán is, de si-került lefékezniük a ferencvárosi akciókat. Tudatosan, bátran, hatalmas lelkesedéssel küzdöttek, és a mérkőzést az tette nagyon izgalmassá, hogy a Ferencváros is óriási lelkesedéssel játszott. Divinyi játékvezetőnek roppant nehéz dolga volt, ahhoz képest viszont becsülettel helytállt, és végeredményben jól tette, hogy nem nyúlt a sokak által követelt kiállítás eszközéhez. Igaz, a ZTE időnként tisztátlanul játszott, labdarúgói sokszor csak túl keményen tudták megállítani vetélytársukat, de nem akadt feltűnően durva játékos, vagy kirívóan durva belemenés, amiért kiállítás járhatott volna. Négy ember, aki sárga lapot kapott, megérdemelte.
Törvényszerű, hogy a ferencvárosiakat egy kicsit elkeserítette, hogy nyolcvan percen át folytatott állandó támadások után sem sikerült a győzelmet megszereznie a csapatnak, de egész egyszerűen a fradisták nem találták meg a ZTE játékának hathatós ellenszerét. Viszont az a küzdeni tudás, az a harcos lelkesedés, amelyet a Ferencváros a mérkőzés legnagyobb részében mutatott, jelent valamit. Mégpedig azt jelentheti, hogy a Ferencváros csapata kilábalóban van a „lélektani kútból”, ha nem lesz újabb törés a csapat berkein belül, akkor nem lehet különösebb baj. Bár ez az egy pont azért hiányozni fog!
(Zsengellér Zsolt, Képes Sport)
Vélemény, hozzászólás?