Lipcsei a Fradi másik oldalán

Ötvenszázalékos mutatójú a magyar edzői kar legújabb arca, Lipcsei Péter, akinek csapata eddig egyszer nyert, egyszer pedig kikapott. Az FTC tartalékait irányí­tó pályakezdő tréner túlesett a debütáláson, cél pedig a nagycsapat kispadja.

„Meglehetősen furcsa volt, hogy mostantól nem a pályán, hanem a vonalon kí­vülről kell figyelnem az eseményeket, ráadásul az előző szezonban több játékosommal még együtt szerepeltem a Ligakupában” – avat be egy pályakezdő edző nehézségeibe Lipcsei Péter, aki a profi futballal felhagyva mostantól a Ferencváros tartalékcsapatának edzőjeként tör újabb babérokra. A debütálást az előző héten sikeresen letudta, a Szarvas elleni parit 2-0-s győzelemmel zárta, mí­g szerdán a BKV Előre ellen ugyanilyen arányban a rövidebbet húzta csapata, ám ez számára egyelőre nem mond semmit: „Ezek csak edzőmeccsek voltak, az igazi próbatétel az NB II-es bajnoki rajt lesz” – mondja Lipcsei, aki elárulja, még maga sem tudja, hogy miként fog reagálni az éles helyzetekre: „Erre magam is kí­váncsi vagyok…” Abban azonban már most biztos, hogy a játékosként tőle megszokott stí­lus edzőként is az ismérve lesz. „A fegyelem, alázat és tisztelet elve számomra szent és sérthetetlen, ennek szellemében kezdtem edzői pályafutásomat. Ha olyasmit tapasztalok, ami a Ferencvároshoz méltatlan, azonnal lépni fogok” – derül ki edzői hitvallása leglényegesebb sarokpontja. A pályakezdésben szerencsésnek tartja magát, mert segí­tője, a PRO licences Tuboly Frigyes régi motoros a szakmában, és úgy véli, prí­mán kiegészí­tik egymást. Lipcsei az edzői karrier első állomását már letudta, végzett tréner, jelenleg arra vár, hogy elinduljon a legmagasabb hazai végzettséget nyújtó képzés. „Addig is igyekszem ellesni a nagycsapat edzőjének trükkjeit, hiszen Prukner Lászlót igen sokra tartom. Tetszik a mentalitása, és ehhez szeretném hozzátenni azokat a tapasztalatokat, amelyeket játékosként szereztem. Rengeteg edzőm volt, mindegyiktől ellestem ezt-azt.” Esetében egyelőre kérdés, hogy melyik edzői filozófia mentén fogalmazza meg saját hitvallását. Szigorú lesz vagy épp empatikus? „Még nem tudom, mert egyelőre nem kellett a kettő között választanom. A srácokkal semmilyen probléma nem akadt, hajtanak, mint a kisangyalok. A Ferencvárosban szerzett nevem miatt érezhető tisztelettel közelí­tenek hozzám.”

Kedvenc edzője, mondhatni példaképe José Mourinho. Speciel nem választott rosszul, a BL-győztes mester, aki a nyár elején az Inter éléről a Real Madrid kispadjára igazolt, újraí­rta a futballedzői szakmáról eddig gondoltakat. Nem csak szakmai, hanem emberi értelemben is. Lipcsei a Portónál töltött évei alatt testközelből láthatta Mourinhót, személyes ismeretségüket máig őrzi. „Egészen kivételes karizmájú edző, vibrál körülötte a levegő. Amikor a Porto játékosa voltam, tolmácsként segédkezett a klubnál, és nagyon szerény volt. Rengeteget tanult, képezte magát, ennek köszönheti, hogy az lett belőle, ami. A sikerektől nyilván megváltozott valamelyest a személyisége, ám a varázsa megmaradt: él-hal játékosaiért, és ez fordí­tva is igaz.”

Visszatérve a földre és a IX. kerületbe: Lipcsei akkor már elégedett lenne, ha a tarcsiból minden évben egy-egy játékost fel tudna küldeni az első csapatba. „Négy-öt év múlva pedig az addig szerzett edzői tapasztalataimat már a Ferencváros nagycsapatát irányí­tó edzői stábban kamatoztatnám. De hogy melyik poszton, arról egyelőre korai lenne bármit is mondanom.”

(Népszava)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

KATEGÓRIÁK