1910.XII.26. 33 FC – FTC 0:7

Első osztályú bajnokság. Karácsony második napján lesz az 1910-ik esztendő utolsó labdarugó mérkőzése. A FTK.—33. FK. fogják ismét megismételni bajnoki mérkőzésüket, amelyet a MLSz. a 33-asoknál szerepelt igazolatlan játékos miatt megsemmisí­tett. Az első küzdelem alkalmával a 33. FK. győzött 1:0 arányban. A mostani mérkőzés a millenáris pályán lesz délután 2 órakor és mind a két csapat erősen készülődik a küzdelemre.

(Pesti Napló, 1910. december 21.)

Bosnyakovics Károly beteg és í­gy távol kell maradnia a holnapi FTC—”33″ FC mérkőzésről. (…) Bosnyakovics helyén Stana játszik, Weisz Frigyes lesz a centerhalf, a csatársorba Weisz M.-ot állí­tják. A FTC. rendes összeállí­tásban játszik, eltekintve Halász és Patakitól, akik a II. csapatban szerepeltek a „33” FC II. ellen. Payer bal halfot játszik, jobbszélső Szeitler lesz.

(Sporthí­rlap, 1910. december 25.)

1910. december 26., 14:00, Millenáris, 33 FC – FTC 0:7 (0:2)
vezette: Schubert M. Ferenc
nézőszám: 4 000
33 FC: Schiller – ?, Eichinger – Biró L., Weisz Fr., ? – ?, ?, Weisz M., ?, Székány G.
FTC: ? – Rumbold, ? – Weinber, ?, ? – ?, ?, ?, Schlosser, Borbás dr.
Gól: ? (?., ?., ?., ?., ?.), ? (?. – 11-esből), Rumbold (?.)
Kiállí­tva: Schlosser, Weinber illetve Eichinger, Weisz M., Székány G., Weisz Fr.

F. T. K.—33-as F. K. 7:0. Húsvét Karácsony hétfőn több mint négyezer főnyi közönség jelenlétében zajlott le a millenáris versenypályán a szezon utolsó bajnoki mérkőzése, a melyben a Ferencvárosi Torna Klub és a 33-as Futball Klub voltak az ellenfelek. A két csapatot a szövetségnek az ismeretes Zsák Károly-féle igazolási ügyében kimondott verdiktje hozta ismételten össze, még pedig olyan körülmények között, hogy egyúttal ennek a küzdelemnek a kimenetelétől függött a bajnokság őszi fordulójának a végső eredménye. A 33-asok ugyanis az őszi turnus folyamán a sportvilág óriás meglepetésére 1:0 arányban legyőzték a Ferencvárosi Torna Klubot.

A F. T. K. ezáltal kénytelen-kelletlen a második, illetően a harmadik helyen végezte volna az első fordulatot. A Zsák-ügy azonban abba a nem mindennapi helyzetbe juttatta a ferencvárosiakat, hogy a már egyszer elveszí­tett pontjaikat visszaszerezhessék, egyúttal ismét fölküzdhessék magukat a vezető pozí­cióra.

Természetes tehát, hogy a kinálkozó alkalmat igyekezett a F. T. K. el nem szalasztani, természetesnek találjuk azt is, hogy a valósággal tavaszi időben több ezernyi közönség igyekezett még egyszer az esztendőben sportszenvedelmét kielégí­teni, de azt már sehogysem tartjuk természetszerűnek, szükségesnek és ildomosnak, a mit a nézők egyrésze a tribűnökön és a játékosok a pályán maguknak megengedtek.

Fülsiketí­tő zajjal, szitkozódással, káromkodással és dulakodással fűszerezte a közönség némely csoportja a döntő jellegű küzdelem nyújtotta sport- élvezetet. Odabent a pályán csontok ropogása, a halomra bukó játékosok jajkiáltása jelezte, hogy minő országrengető ügyért áldozza most huszonkét fiatalember ,,az életét és a vérét”.

És talán a szezonzáró mérkőzés eseményeiről nem kellett volna ilyen borús hangon beszámolnunk, ha a küzdelem vezetésére olyan rátermett sportembert vezényeltek volna ki az egyesületek, a ki a szenvedelmek kitörését már csirájában eltudta volna fojtani, a tribünökön is, a játéktérségen is. Sajnos, a mai mérkőzés bí­rójáról ezt nem mondhatjuk el a legjobb akarattal sem. Az első percekben elnézte a legégbekiáltóbb faultokat is, majd a közönség szintű terrorisztikus viselkedésére teljesen elveszí­tette a higgadt í­télőképességét. Súlyos szabálytalanságokat megtorlás nélkül hagyott, ellenben az ezekből fakadó apró faultokért rendre állí­totta ki a játékosokat és mert a publikum nagyobb tábora a zöld-fehér szí­nekért lelkesedett, az amúgy is csonka csapattal szereplő 33-asokat sújtotta drákói szigorral.

A 33-asok kénytelenek voltak Bosnyákovics és Zsák nélkül belemenni a küzdelembe, ha most még hozzávesszük, hogy Bosnyákovics pótlása miatt a csapat-összeállitásukat alaposan meg kellett bolygatni, máris csaknem bizonyosra lehetett venni a vereségüket. Mindezekhez járult még az is, hogy a biró okkal, ok nélkül, öt játékosukat kiállí­totta, nem csoda, hogy a F. T. K.-nak szenzációszámba menő 7:0 gólarányu győzelem jutott osztályrészül.

A ferencvárosiak nagy ambí­cióval készültek erre a reájuk nézve igen fontos küzdelemre és a készültség meg is látszott rajtuk. Rettenetes erővel, kí­méletlenül és határtalan lelkesedéssel dolgoztak, ugy hogy a közönség zajos beavatkozása és a biró jóindulata nélkül is föltétlenül övéké lett volna a babér. A 33-asok eleitől végig teljesen be voltak szorí­tva és egyetlenegyszer sem sodorták az ellenfél kapuját komoly veszedelembe, mig a F. T. K. állandóan ostrom alatt tartotta az ő hálójukat, A fehér-feketék kapuját Zsák helyett Schiller védte olyan bravúrosan és oly nagy önfeláldozással, hogy neki kijutott még talán a ferencvárosi vastapsokból is. Együk védése közben a földre került a labdával, mire az ellenfél egyik csatázóia egyenesen fejberugta. Ezzel indult még a játékosok között az egymás iránt való gyűlölködés és harag. Schiller néhány pillanatra elveszí­tette eszméletét, de később rendbe jött és ismét elfoglalta a helyét. A következő kellemetlen jelenetet Schlosser és Eichinger összeszólalkozása és előbbi boxoló állásba való helyezkedése okozta. A biró mind a kettőt kiállí­totta. Sorba erre a sorsra jutott Weisz Móric, Székány Géza és Weisz Frigyes. Biró László pedig a térdén szenvedett erős rúgás következtében hagyta el jó időre a pályát. Az alaposan lehendikeppelt, egyébként is rossz formában játszó csapat természetesen képtelen volt föltartóztatni a F. T. K. vehemens támadásait, a melyekből még Rumbold, mint hátvédő is kivette a részét.

Az első félidő eredménye 2:0, a melyből a második gólt 11-esből szerezte meg a F. T. K. Biró: Schubert M. Ferenc volt.

A bajnokság élére mai győzelmével a Ferencvárosi Torna Klub került. Most a Magyar Testgyakorlók Körével egyenlően 14 pontja van, ellenben a gólarány a ferencvárosiak javára billentette a mérleget.

(Budapesti Hí­rlap, 1910. augusztus x.)

A karácsonyi ünnepnapokon sem szünetelt a a footballsport Karácsony első napján a BAK. és egy III. osztályú válogatott csapat tartott barátságos mérkőzést, a második napon pedig a FTK. és a „33“ FK. játszották le megsemmisí­tett bajnoki mérkőzésüket. Mindkét mérkőzés 7:0-ás győzelemmel zárult a FTK., illetve a BAK. javára.

Ferencvárosi Torna Klub—„33“ Football Klub 7:0 (2:0). Az élvezetesnek hiresztelt találkozás elmaradt, hanem láttunk helyette egynéhány játékos részéről olyan játékot amilyet körülbelül tiz évvel ezelőtt produkáltak. E játékosok nem labdára, hanem tisztán emberre játszottak, a minek azután az lett a következménye, hogy az egyik fél kilenc, a másik fél hét emberrel fejezte be a mérkőzést. A többit kiállí­totta a bí­ró.

Játékról, az első negyedórát kivéve, beszélni sem lehet. Ebben a negyedórában a FTK. fölénye tűnt ki. Szebbnél-szebb lerohanásokkal veszélyeztette a 33-asok kapuját, amelyet ezúttal Schiller kitünően védett. Az első goalt a 33-as hátvédek hibájából éri el a FTK. A második goal tizenegyes volt.

A második félidőt a FTK. tiz emberrel, a 33-as FK. pedig kilenc emberrel kezdi meg. A zöld-fehérekből Schlosser, a 33-asok közül pedig Eichinger és Weisz Móric hiányzik már. Állandóan a 33-as kapu előtt folyik a játék, ahol Borbásnak gyors lerohanásai egymásután teremtik a legveszélyesebb helyzeteket. A goalok nagyobb része tényleg Borbás beadásaiból esik. A félidő közepén teljesen eldurvul a játék. A bí­ró ismételt figyelmeztetések után először Weisz Frigyest azután Weinbert állí­totta ki. A játék az FTK. óriási fölényével záródik. Biró Schubert M. Ferenc volt.

(Pesti Napló, 1910. december 27.)

SV-19110102-04-19101226A szezon utolsó mérkőzése. Ferencvárosi TC—,,33“ FC 7:0 (2:0) Millenáris pálya, biró Schuberth M. December 26-án, karácsony hétfőn ismételte meg a két csapat a szeptemberi megsemmisí­tett bajnoki mérkőzést, mely akkor nagy meglepetésre. a 33FC 1:0 győzelmével végződött, de a 33 FC-nál Zsák, kapus igazolatlanul szerepelvén, a szövetség által megsemmisittetett.

Az uj match a 33FC súlyos vereségével végződött. A súlyos vereség nemcsak a match góleredményében fejeződik ki, de abban a lesújtó í­téletben is, amellyel a pesti publikum részesí­teni volt kénytelen a 33FC csapatát.

Olyan visszatetszést keltő, erőszakos és sportszerűtlen játékmodort talán soha nem használt magyar csapat, mint e napon a 33FC. — Az bizonyos, hogy volt oka az elkeseredésre, mert az első match megsemmisí­tése katasztrófaszerűen érte s az újabb mérkőzésen mindjárt kezdet után láthatta a csapat, hogy a FTC olyan hatalmas formában van és oly ambí­cióval feküdt bele a játékba, hogy a 33FC szinte lélegzethez sem jutott és rögtön nagy vereség előérzete szálhatta meg. Ezek dacára megbocsáthatlan az a durva játék, melylyel a vereség nagyságát csökkenteni akarta.

A játék az első negyedóra alatt szép és élvezetes volt, aztán teljesen elfajult. Az első félidőben 2, a II-ikban 5 gólt rúgott az FTC s igy 14 ponttal a MTK mellé, de jobb gólaránnyal a MTK elé került az őszi forduló végén.

(Sport-Világ, 1910. január 2.)

Végre nagynehezen kimúlt az őszi szezon a karácsony két napján lefolyt mérkőzésekkel. A 33-asok megismételt mérkőzése a FTC-al óriási közönséget vonzott, mely azonban csalódottan hagyta el a pályát, miután a vasárnapi mérkőzés minden volt, csak footballjáték nem. Schlosser ismét bizonyságát adta annak, hogy egy gólért szí­vesen odaadja az ellenfele fejét, amiből azután a durvaságok és a kiállí­tások olyan sorozata következett, hogy a 33-asok 7 emberrel fejezték be a játékot. A mérkőzést 7:0 arányban FTC nyerte, ami azonban korántsem fejezi ki a két csapat erőviszonyát.

(Nemzeti Sport, 1911. január 1.)


Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük