A Ferencvárosi Torna Club elnökei: Nöhrer Árpád
Münnichet egy hozzá hasonló szellemiségű elnök, Nöhrer Árpád követte az ÉDOSZ-nak hívott Fradi klubelnöki székében.
Nöhrer Árpád vérbeli kommunista funkcionárius volt, a szakszervezeti mozgalomban töltött be különböző tisztségeket, illetve az Élelmezésügyi Minisztérium pártbizottságának titkáraként építette a szocializmust a Magyar Népköztársaságban. 1957-ben beválasztották az MSZMP Központi Revíziós Bizottságába is. Érdekesség, hogy küldöttként részt vehetett a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán, erről az élményéről megjelentette emlékiratait is.
Münnich távozása után Nöhrer 1951 augusztusáig bezárólag volt a piros-fehér színekben játszó ÉDOSZ elnöke. Ebben az időszakban a pártállam továbbra is kézi vezérléssel kívánta irányítani a klubot, nem elégedett meg a névváltoztatással és a hagyományos klubszínek elvételével. A hatalmat a Springer-szobor is zavarta, amelyet ledöntettek. A szobrot éveken át egy ismeretlen szurkoló rejtegette.
Az államhatalom minden klub életébe igyekezett direkt módon beleszólni a hazai sportélet szovjet mintára való átszervezése jegyében. Az MTK Hungária a Bástya, az UTE az Újpesti Dózsa, a Kispest pedig a Budapest Honvéd elnevezést kapta. Ám ezek a lépések segítő szándékkal történtek az olyan privilegizált klubok esetében, mint a hadsereg által támogatott Honvéd vagy a belügy saját csapatának tekintett Dózsa. Ezek a csapatok ugyanis az erőszakszervezetek hatalmát voltak hivatottak szimbolizálni a sport világában is. Az átnevezett és meghurcolt Ferencváros viszont büntető célzattal kapta a megannyi drámai intézkedést…
A klub körül akkoriban kialakult hangulat döntő mértékben hozzájárult ahhoz a manapság is gyakran hallott toposz kialakulásához, miszerint a Fradi-drukkerség és az ellenzéki gondolkodás kéz a kézben jár.
1951-ben újabb névváltoztatásra került sor, ekkor ugyanis az ÉDOSZ SE sportszervezetei felvették a Kinizsi nevet, klubszínnek azonban a piros és a fehér megmaradt. Némi cinizmussal kell megjegyeznünk, hogy a hatalom akaratlanul is roppant találó új nevet adott a Fradinak, hiszen Mátyás király katonája amolyan népi hősként hűen szimbolizálta a klub körül kialakuló plebejus és rendszerellenes atmoszférát.
Déri Tibor
Vélemény, hozzászólás?