Szomorú események a klub életében

Kárpáti Béla

Két szomorú esemény árnyékolja be 1920 őszét.

A korabeli sajtót idézzük.
Az első FTC-tagok egyike a hosszú éveken át köztiszteletnek örvendő Kárpáti Béla elhunyt.

A magyar labdarúgó sportot fájdalmas veszteség érte Kárpáti Béla halálával. Nem tartozott már az aktí­v vezetők sorába, de csak délceg alakja tűnt el a fórumról. Szí­vének szeretetével itt csüggöt Kárpáti az MLSZ-en, amelynek elnöki székében oly sokáig tartotta kezében a gyeplő szárait, s amelyben oly sokszor hirdette a megértést és gyakorolta a belátást és méltányosságot. Kárpáti Béla az MLSZ megszületésének első pillanatától a legélénkebben részt vett a szövetség ügyeinek a vezetésében, s elévülhetetlen érdemeket szerzett futballsportunk fejlesztése körül. Mint elnök, mindig felülemelkedett pártokon és irányzatokon, s a leghevesebb áramlatok közepette is meg tudta őrizni pártatlanságát, nem egyszer mentvén meg bölcsességével és objektivitásával a szövetség presztí­zsét.

Előkelő tagja volt Kárpáti Béla az FTC-nek, de hogy ehhez a nagy klubhoz a tagság szálai fűzik, soha, egyetlen cselekedetéből sem lehetett észrevenni. Mindig magasabb eszmekörbe emelkedve í­télte meg a hivatását, s ezért méltán illette meg az ideális elnök sokat kifejező jelzője.

Néhány esztendővel ezelőtt a Vas utcai felső kereskedelmi iskola igazgatója lett, s hivatali elfoglaltsága annyira lekötötte idejét, hogy kénytelen volt otthagyni sok évi fáradságos munkásságának a szí­nhelyét, az MLSZ-t. A Szövetség érdemeinek elismeréséül tiszteletbeli tagjának választotta, arcképét elhelyezte a Szövetség helyiségében és nevéről nevezte el a második osztályú bajnokság egyik csoportját.

A futballmérkőzéseken azóta is megjelent, s érdeklődését és szeretetét a futballsport iránt haláláig megőrizte. Hirtelen elmúlása megdöbbentően hatott mindenkire. Életerős, életvidám férfiú volt Kárpáti Béla, s a halál orrozva csapott le rá. Vasárnap délben í­róasztala mellett agyvérzés támadta meg, s rövid szenvedés után elszállott nemes lelke. Megtért Kárpáti Béla Stobbe Ferenc mellé, s a II. osztályú bajnokság két csoportja most már futballsportunk két nagy halottjának az emlékét örökí­ti meg.

*

Kárpáti Bélát kedden temették el a Kerepesi temetőben. A temetésen igen nagy számban jelentek meg tisztelői. A nyitott sí­rnál az MLSZ nevében Csányi József dr. társelnök búcsúztatta el a labdarúgás nagy halottját. Az MLSZ képviselője után Balogh Hugó, az FTC nevében emlékezett meg az elhunytról, mint klubemberről, akit olyan embernek jellemzett, aki a sikereken nem bizakodott el soha, de nem csüggedett el a balsikereken sem. Kárpáti Bélát az egész magyar sporttársadalom őszinte részvéte kí­sérte pihenése helyére.

(1920. augusztus 24.)

˜… ˜… ˜…

Dr. Springer Ferenc

Gyásznap a Ferencvárosi Torna Club történetében: Springer Ferenc dr., az egyesület alapí­tó elnöke elhunyt!

Mérhetetlen veszteséggel sújtotta a sors a Ferencvárosi Torna Clubot:  szombaton hajnalban meghalt Springer Ferenc dr., a klubnak közszeretetben álló elnöke, lelkes vezére, akinek neve elválaszthatatlanul összeforrott az FTC fejlődésével és virágzásával. Springer ott állt az FTC bölcsőjénél, részt vett a klub alapí­tásában, s az első pillanattól kezdve rajongó szeretettel csüggött klubjának a sorsán. Az ő kiváló egyénisége körül csoportosultak azok a jeles sportemberek, akik Springer Ferenccel karöltve, fáradhatatlan munkássággal és határtalan lelkesedéssel az FTC-t a dicsőségek útján európai hí­rnévre vezették. A klub irányí­tásának a szálai az ő kezében futottak össze, s a Ferencvárosban élvezett általános népszerűséget nem a maga javára, hanem klubjának javára kamatoztatta. Az FTC részére meghódí­totta az egész kerületet, amelynek polgárai falanxképpen sorakoztak a népszerű egyesület körül. Főképpen ebből született meg a gyönyörű Ferencvárosi sporttelep, amelynek terve is Springer dr. agyában fogamzott meg, s amelynek minden alkotó része hirdetője Springer Ferenc klub- és sportszeretetének. Csodálatos kitartással dolgozott a sporttelep létesí­tésén, ő hozta össze a szükséges összeget, ő adott eszmét – a tervező művésznek, ő őrködött az épí­tkezés menetén, szóval Springer Ferenc dr. volt az FTC sporttelepének a megteremtője. Ha más érdemekkel nem is í­rta volna bele nevét a magyar sport történetébe, az üllői úti pályával sokáig élő emléket állí­tott magának Springer Ferenc dr., akit közéleti szereplése igen erősen igénybe vett, az FTC mellett nem szentelhetett időt a sportélet irányí­tására. Tisztséget az MLSZ-ben sohasem vállalt, mégsem mulasztotta el a szavát hallatni. Komoly időkben, s mindig a béke és megértés tanait hirdette. Az MLSZ-ben nem egyszer mentette meg a fölborulni készülő helyzetet bölcs mérsékletével, és kí­vülről adott tanácsaival.

Springer dr. már huzamosabb idő óta betegeskedett. Egy í­zben agyvérzés támadta meg, a súlyos betegségből azonban fölépült. Ezután új munkakedvvel folytatta félbenhagyott sportműködését. Megújhodott kedvére jellemző volt, hogy elvállalta a Magyar Birkózó Szövetség társelnökségét. Fájdalom a kérlelhetetlen végzet nem engedte, hogy továbbra is szolgálja klubját és a sportot. Két héttel ezelőtt a Széchenyi kávéházban rosszullét fogta el, hazaszállí­tották, s családja körében szombatra virradóra jobblétre szenderült.

Az FTC gyászában mély részvéttel osztozik az egész magyar sport-társadalom. Kedden délután dí­szsí­rhelyen teszik kihűlt hamvait örök nyugalomra.

(1920. október 31.)

*

Dr. Springer Ferencet ezrek kí­sérték utolsó útjára, a főváros által adományozott dí­szsí­rhelyre. A Kerepesi temetőben az egész magyar sporttársadalom és a közélet képviselői tisztelettel megjelentek.

Egy héttel később az FTC választmánya gyászülésre gyűlt össze. A választmányi ülésen megható beszédben áldoztak Springer Ferenc szellemének. Elhatározták, hogy maradandó emléket emelnek Springernek, s vándordí­jat alapí­tanak nevének megörökí­tésére.

Ekkor még nem gondoltak a hí­res Springer-szobor felállí­tására, azt azonban elhatározták, hogy az FTC elnöki széke egyenlőre üresen marad, jelképezve az űrt, amit a szeretett elnök váratlan elhunyta okozott…

(1920. november 2.)