2026.XI.14. Nemzetek Ligája, Georgia – Magyarország: 0-2

Jól jött Sallai és Varga visszatérése, a magyar válogatott két góllal nyert Grúziában!

A mieink sorozatban harmadszor nyertek a Nemzetek Ligájában, Tbilisziben pedig először. Rossz hír, hogy Orbán és Vitális nem játszhat kedden.

A magyar labdarúgó-válogatott szombaton egy öngóllal és Varga Barnabás góljával 2–0-ra nyert Grúziában a Nemzetek Ligája B-ligájának 5. fordulójában – mindkét gól előtt Szoboszlai Dominik adta a labdát.

NEMZETEK LIGÁJA, B-LIGA, 2. CSOPORT, 5. FORDULÓ

GEORGIA — MAGYARORSZÁG 0-2 (0-0)
Tbiliszi, Mikheil Meskhi Stadion, 19.187 néző.
vezette: Ondrej Berka (asszisztensek: Vlcek, Hajek; tartalékjv.: Pechanec — csehek; VAR: Sascha Stegemann — német, VAR asszisztens: Zelinka — cseh)

GEORGIA: Mamardashvili — Kakabadze, Goglichidze, Dvali (Azarov, 77.), Lochosvili — Chakvetadze (Zivzivadze, 77.), Mekvabishvili — Kvernadze (Guliashvili, 90.), Gagnidze (Egoyan, 77.), Tsitaishvili (Davitashvili, 63.) — Mikautadze
kispad: Kalichava, Gugeshashvili, Moistsrapishvili, Lominadze, Maisuradze, Sazonov, Tabidze
Szövetségi kapitány: Ramaz Svanadze

MAGYARORSZÁG: Tóth B. — Osváth (Bolla B., 70.), Orbán, Csinger, Kerkez — Schäfer, Vitális (Tóth R., 70.) — Sallai (Pető M., 86.), Szoboszlai, Nagy Zs. (Csongvai, 61.) — Varga B. (Szendrei Á., 86.)
kispad: Gundel-Takács, Pécsi, Szalai At., Markgráf, Urblík, Styles, Jurek
Szövetségi kapitány: Marco Rossi

Gól: Dvali (73. – öngól), Varga B. (85.)
Sárga lap: Tsitaishvili (60.) illetve Orbán (19.), Vitális (52.)

„Szervusztok!” – köszöntünk oda újra és újra a magyar szurkolóknak, bármerre sétáltunk Tbiliszi napsütötte belvárosában. Szinte lehetetlen volt úgy megtenni néhány száz métert a kanyargós, macskaköves utcákkal és faragott faerkélyekkel tarkított történelmi óvárosban, hogy ne botoljunk honfitársainkba. Pedig a Grúzia–Magyarország Nemzetek Ligája-mérkőzésre nem engedtek be vendégdrukkereket – csakhogy ez nem szegte kedvét a legelszántabbaknak, akikből jócskán volt.

A Grúz Nemzeti Turisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben mintegy 8900 magyar látogatást regisztráltak az országban, havonta tehát átlagosan nagyjából 740-et. Megkockáztatjuk, a november közepén Tbilisziben tartózkodó magyarok túlnyomó többsége aligha az egyébként jobbnál jobb hacsapurik kóstolásáért vagy az évszázadok óta működő fürdők kedvéért kerekedett fel a hosszú útra, sokkal inkább a válogatott mérkőzése csigázta fel őket. Egyes becslések szerint hét-nyolcszázan repültek Budapestről a Kaukázus ölelte országba a találkozó miatt, hogy valamilyen úton-módon a helyszínen szurkolhassanak a fontos Nemzetek Ligája-meccset vívó válogatottnak – akkor bizonyosodhattunk meg erről, amikor hangos buzdítással fogadták bemelegíteni kezdő kedvenceiket.

Ekkor már tudni lehetett, milyen összetételben játszik a nemzeti csapat. Meglepetésből kevés akadt, a lehető legerősebb kezdő tizenegy lépett pályára. Amint lapunk előrevetítette, a Ferencvárosban kiváló formában futballozó Osváth Attila szerepelt jobbhátvédként – nem tartjuk kizártnak, hogy azért döntött mellette a szakmai stáb, mert Budapesten szinte hibátlan teljesítménnyel rukkolt ki Grúzia ellen, levette a pályáról az ezúttal súlyos sérülés miatt kimaradó Hvicsa Kvaracheliát. Bár nem volt ördögtől való a gondolat, hogy Bolla Bendegúz egy sorral feljebb játsszon, a cserék közé nevezték. A kapitány a sérüléséből felépülő Sallai Rolandot vezényelte át a jobb szélre, a balon pedig Nagy Zsolt kapott lehetőséget. A 70. válogatott találkozóján pályára lépő, térdrögzítőben játszó Szoboszlai Dominik a szintén visszatérő Varga Barnabás mögött szervezett, míg a támadók és a védők között Vitális Milán és az 50. fellépését számláló Schäfer András kapott helyet.

Őrült hangulatra nem kellett számítani, a mérkőzést megelőzően Sota Arveladze, a grúz válogatott gólrekordere ugyanis lapunknak elmondta, hogy a Mihail Meszhi Stadionban sohasem tapasztalható igazán őrült atmoszféra, általában olyan, mint egy zajos színház: kizárólag akkor jön izgalomba a lelátó népe, amikor támadásba lendül a házigazda. Sajnos csakhamar bizonyossá vált, milyen az, amikor a helyiek rákezdenek: 40 másodperc elteltével Tóth Balázsnak kellett védenie, az 5. percben Csinger Márk blokkolt fontos helyzetben, majd a 10. percben szintén a fiatal védő állta útját Giorgi Mikautadzénak, aki Willi Orbán elfektetése után már lövésre lendítette volna a lábát.

Nem nézett ki jól, amit a pályán láttunk, de mintegy negyedóra elteltével alábbhagytak a hazai rohamok. A 14. percben Sallai Roland mutatta be az első magyar lövést, gyors átmenetet követően 20 méterről szitáló labdájával megdolgoztatta Giorgi Mamardasvilit. A kezdeti szorításból ugyan kijött a magyar nemzeti csapat, rögvest jött a lesújtó ítélet: Sallai Roland labdavesztése után Willi Orbán sárga lapot érően buktatta a felezővonal környékén lendületbe jövő Giorgi Csakvetadzét, a csapat legjobb védője eltiltás miatt nem játszhat Észak-Írország ellen…

A játékrész közepén kissé visszaesett az iram. Szoboszlai Dominik mélyebbre lépett vissza, hogy eljuttassa a labdát a támadóharmadba, ám ritkán járt sikerrel – elöl alig lehetett megtalálni a társakat, legfeljebb Osváth Attila volt az, akit általában meg lehetett játszani a jobb szélen. Fél óra elteltével végre a tizenhatoson belül került Varga Barnabáshoz a labda, Lasa Dvali azonban önfeláldozó mozdulattal belevetődött a lövésbe. Nem sokkal később Nagy Zsolt fejese nem jelentett különösebb problémát a grúzok kapusának, mint ahogy a hazaiaknak sem hatástalanítani a technikai hibák miatt rendre elhaló magyar támadásokat – kevés volt a labdaforgatás, hát még a védelem mögé kerülés.

Az utolsó percekben a szerencsének köszönhetően maradt döntetlen az állás: a 42. percben Luka Locsosvili a bal oldalon üresen érkezve juttatta a labdát Tóth Balázs kapujába, azonban lesről indult – elhamarkodottan ünnepeltek a helyiek. Ezután Giorgi Kvernadzénak járt köszönet, amiért a kontratámadás utolsó láncszemeként nem koncentrált eléggé, a kapu torkából a léc fölé fejelte a jobbról beívelt labdát.

A szünetben heves esőzés vette kezdetét, hatványozottan érdemes volt tehát távolról próbálkozni – alighanem erre a következtetésre jutott Vitális Milán is, aki a fordulás után rögvest megdolgoztatta Mamardasvilit a büntetőterületen kívülről. Kisvártatva ismét bosszankodhatott, mivel Lasa Dvali szorításában földre került a tizenhatoson belül, Ondrej Berka játékvezető azonban műesésnek ítélte meg a kétes helyzetet, ami magával vonja azt a következményt, hogy ő sem léphet pályára kedden a Puskás Arénában.

A folytatást követő első negyedórában nem volt tetten érhető jelentős változás a játék képében, a magyar válogatott továbbra sem tudta a széleken megbontani ellenfelét. Mivel hiányoztak a menetrendszerű beadások, hiába birkózott Varga Barnabás a védőivel, alig jutott el hozzá a labda. A játékrész feléhez közelítve azonban átvette az irányítást Marco Rossi legénysége. Szoboszlai szöglete után Orbán csúsztatta meg ígéretesen a labdát, Gagnidze a gólvonalról azonban kivágta. Néhány perc múlva kevésen múlt, hogy öngóllal kerüljön előnybe Magyarország, Saba Goglicsidze ért bele úgy Sallai ívelése után a labdába, hogy az a jobb sarok felé kezdett szállni, Mamardasvili viszont résen volt, és szögletre ütötte.

A fölény azonban rövidesen (ön)góllá érett – Lasa Dvali bánkódhatott, amiért a válláról a jobb felső sarokba pattant a labda, a magyarok azonban az előtte fejelő Sallai Rolanddal az élen szaladtak ünnepelni a szögletet ismét remekül elvégző Szoboszlai Dominikhoz.

Új meccs vette kezdetét, értelemszerűen Grúzia mindent egy lapra feltéve kellett támadjon. A meleg helyzeteket megúszta a magyar válogatott, és a hajrá egyik izzasztó hazai akcióját követően, Tóth Balázs parádés indítása után, mintaszerű akció végén oktatófilmbe illő gólt szerzett Varga Barnabás – Pető Milán és Szendrei Ákos nyugodtabb körülmények közepette debütálhatott, és ha utóbbi kicsit határozottabb, a gólszerzők közé is feliratkozhatott volna a hosszabbítás első percében.

A több száz magyar szurkoló aligha bánta meg, hogy a zárt vendégszektor ellenére nekivágott a hosszú útnak, hiszen a válogatott a Nemzetek Ligája A-ligájába jutás és az Európa-bajnoki selejtezők kalapbeosztása szempontjából egyaránt rendkívül fontos győzelemmel hálálta meg a kitartásukat. A siker értékét növelheti, ha a nemzeti csapat kedden, Észak-Írország ellen felteszi az i-re a pontot a Nemzetek Ligája csoportkörének megnyerésével. 0–2

A csoport másik mérkőzésén: Észak-Írország — Ukrajna 1-0

További képek: mlsz.hu, nso.hu

Nyilatkozatok:

A meccs után Marco Rossi szövetségi kapitány is nyilatkozott.

– Mi volt a győzelem kulcsa ezen a mérkőzésen?
– Egyértelműen az, hogy megváltozott a hozzáállásunk a második félidőre. Őszintén, ez az elmúlt négy vagy öt év leggyengébb első játékrésze volt tőlünk. Ez az igazság. Borzasztóan játszottunk, tényleg borzasztóan. Mondtam a srácoknak a szünetben, hogy meg kell nyugodjanak, mert ennyi hibával nem tudunk mit kezdeni a folytatásban. A második félidőre aztán már sokkal intenzívebbek és ami nagyon fontos, direktebbek voltunk, végre mögéjük tudtunk kerülni. Jobb döntéseket hoztunk, nem hezitáltunk, nem hibáztunk annyit, ezért tudtuk megnyerni a meccset.

– Mit gondolt a grúzok játékáról, különösképpen a kezdés után?
– Nézzék, hiába hiányzott Hvicsa Kvarachelia, jól látszott ezen a mérkőzésen, mennyi minőségi grúz labdarúgó van jelenleg. Ahogy korábban is említettem, rengetegen topligás futballisták. Grúzia sokkal jobb eredményt is elérhetett volna ezen a meccsen, hiszen remekül kezdett, sokszor éppen csak az utolsó passzt rontotta el, ráadásul lesgólt is szerzett. Kényelmetlen ellenfél volt. Lehet, hogy a mostani ellenfél nem volt még eredményes a sorozatban, de hányszor állt tőle centiméterekre? Ez egy kiegyenlített, szinte ötven-ötvenes csoport, bármelyik csapatot nézem, kevés különbség dönt mindegyik mérkőzésen. Elmondtam a meccs előtt, miért tiszteljük a grúzokat, bebizonyították ezen a meccsen is, milyen csapat.

– Az ötvenedik meccsén lépett pályára Schäfer András a válogatottban. Mennyire fontos játékosa ő a keretnek?
– Kiemelhetnék mindig, minden nyilatkozatommal egy-egy játékost, akár mindig mást. Kétségtelen, hogy Schäfer fontos nekünk, a középpálya egyik motorja. Mindig lehet rá számítani, amikor egészséges. Mondom, ki lehet emelni őt, vagy mást, de meg kell maradnunk egy egységnek, enélkül nincs esélyünk. Egyszerre építem a jelen és a jövő csapatát, ez szerintem látszik azon a névsoron is, akik pályára lépnek.

– Willi Orbán és Vitális Milán is sárga lapot kapott, ami azt jelenti, hogy kihagyják az északírek elleni utolsó Nemzetek Ligája-meccset. Mennyire nagy érvágás ez?
– Nos, ami Vitálist illeti, nagyon fontos játékosunk ő is, remek középpályás, de azért azon a poszton még a sérültek ellenére is rendesen el vagyunk eresztve, nagy a választék. Van öt-hat olyan játékos, akit szívesen bedobok, mondhatnám Tóth Rajmundot, Csongvai Áront, és így tovább. Ami Willi Orbánt illeti, az ő pótlása már egy nehezebb feladat. Ha jól mondom, most már több, mint tíz éve van itt, és mindig szenzációsan teljesít, megbízható. Persze, abban vagyunk a legjobbak, hogy egységet alkotunk, mindig ezt próbálom hangsúlyozni, és senki sem pótolhatatlan teljesen, de, hogy ő hiányzik majd az északírek elleni meccsen a Puskás Arénában, az egészen biztos. Megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy a legjobb csapattal álljunk ki. Sajnos egy posztra egy topjátékos nem elég, de tudjuk, kik jöhetnek szóba helyette.

Ramaz Szvanadze, a grúz válogatott szövetségi kapitánya

„Sokkal agresszívabban kezdtünk, mint Budapesten, ami tetszett. Ahogy ígértem, kijavítottuk az akkori hiányosságainkat, illetve csak majdnem, egy kivételével. A pontrúgások levédekezése már megint a gyengénknek bizonyult, ebből kaptuk az első gólt is. Összességében tudtuk, hogy készüljük rájuk, vagyis ezekre a helyzetekre, Szoboszlai Dominikot külön is videóztuk az ilyen szituációk miatt, mégsem tudtuk elkerülni a gólt. Az első félidő egyébként úgy indult, ahogyan azt mi akartuk, de a második játékrészben már helyzeteket sem igazán tudtunk kialakítani. Úgyhogy levonjuk a tanulságokat, megyünk tovább, és megpróbáljuk megnyerni azt az egy meccset, amely ebből a sorozatból még hátravan.”

Varga Barnabás góllal tért vissza a válogatottba.

„Nagyon örülök, hogy betaláltam, de nem éreztem, hogy hiányoztam volna, hiszen hét pontot szereztünk az első négy meccsen, és harcban állunk az első helyért. A második félidő jobban sikerült az egész csapatnak, nekem is volt egy jó fejesem, ami alig ment mellé. Sallai csúsztatásánál a védő beleért, a lényeg, hogy gól lett. A szurkolók fantasztikusak voltak, innen is köszönjük nekik.”

„Kereszteződéshez ért a válogatott, nehogy a mocsárban ragadjon” – grúz lapszemle

„Kereszteződéshez ért a válogatott, nehogy a mocsárban ragadjon” – írja címében a lelo.ge. A portál szerint „a mérkőzés olyan volt, hogy könnyedén nyerhettünk volna, a játék képe alapján simán benne volt, hogy akár egy pontot is elcsípjünk, de… nem sikerült. Annak ellenére, hogy a grúz csapat számos helyzetben jól teljesített, sőt a mérkőzés elején még a kezdeményezés is az övé volt, sem a vereséget, sem azt a tényt, hogy ez volt sorozatban már az ötödik mérkőzésünk, amelyen nem szereztünk gólt, semmilyen módon nem tudjuk igazolni…”

Kiemelik továbbá, hogy az ötmeccses góltalanság új rekord, eddig a négy találkozó volt a leghosszabb sorozatuk. 

„Legyünk őszinték: egy ilyen teljesítménnyel az Európa-bajnokság rendes selejtezőciklusában – amelyre olyan nagy reményekkel és várakozásokkal tekintünk – még a legcsekélyebb esélyünk sincs a sikerre. Nem akarunk felesleges illúziókat kelteni a szurkolókban – az új edzői stáb alatt egyelőre nincs jele a javulásnak, és ha mégis bekövetkezne, azt senki sem fogja nálunk gyorsabban elismerni. A taktikáról és a stratégiáról lejjebb írunk, de véleményünk szerint a legfelső sorban ezt kellene írni: a magyar válogatott osztálykülönbséggel győzött le minket. Úgy győzött le minket, ahogyan a viszonylag magasabb osztályú csapatok vagy klubok általában legyőzik az alacsonyabb rangú ellenfeleket.”

A Lelo hozzáteszi, hogy a játékosoknál látszik, hogy pszichológiailag sem teljesítenek jól. „Igen, Szoboszlai Dominik remek játékos, és a budapesti kiemelkedő teljesítménye után Tbilisziben is két gólpasszt adott ellenünk (amelyek közül az első öngólhoz vezetett), de egy ember soha nem nyerhet meg egy mérkőzést” – írja a honlap a magyar válogatott csapatkapitánya kapcsán, hozzátéve, hogy nem lehet mindent Hvicsa Kvarachelia hiányára fogni.

(A Nemzeti Sport, az nso.hu, valamint az UEFA hivatalos honlapja alapján)