A Fradi naptára, november 15.
Évfordulók:
121 éve született Barabás Ignácz
50 éve született Dragóner Attila
137 éve született Molnár II. Imre
Mérkőzéseink ezen a napon:
1903. FTC – MUE 11:1, Edzőmérkőzés
1914. FTC – TTC 5:1, Auguszta serleg
1925. ETC – FTC 0-1, NB1
1931. Ferencváros – Attila 4-0, NB1
1942. Ferencváros – Törekvés 4-0, NB1
1947. Szolnoki MÁV – Ferencváros 1-3, NB1
1950. ÉDOSZ – Kőbányai Lombik ?:?, Edzőmérkőzés
1959. Ferencváros – BVSC 5:1, NB1
1961. Ferencváros – Pilis 6:1, Edzőmérkőzés
1967. Ferencváros – Real Zaragoza 0:0, Edzőmérkőzés
1972. SBTC – Ferencváros 1:1, NB1
1975. DVTK – Ferencváros 0:0, NB1
1978. Ferencváros – H. Osztyapenko SE 8-1, Edzőmérkőzés
1980. Spartak Komarno – Ferencváros 1-4, nemzetközi barátságos
1986. Haladás – Ferencváros 1-0, NB1
1988. Ferencváros – Ifjúsági válogatott 1-2, Edzőmérkőzés
1995. EMDSZ-Sopron – Ferencváros 4-3, MK
2003. Ferencváros – Békéscsaba 2-0, NB1
2008. Vecsés – Ferencváros 0-4, NB2
Összes díjmérkőzés: 13 mérkőzés, 9 győzelem, 2 döntetlen, 2 vereség, 36-10 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:
Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:
Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
1988. Fischer Pál
1989. Simon Tibor
2015. Pintér Ádám
2016. Lovrencsics Gergő
2016. Nagy Dominik
Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
2016. Nagy Dominik
2016. Pintér Ádám
2018. Böde Dániel
2021. Uzuni, Myrto
„A MUE. a tavasz óta rohamosan hanyatlott. Utóbbi bajnoki matchein még teljes csapatját sem tudta kiállítani. A mult vasárnap az FTC.-vel kellett volna a bajnokságért mérkőznie, azonban teljes csapata nem jelent meg és így az FTC. küzdelem nélkül két pontot írt fel. A közönségre való tekintetből aztán hirtelen alakítottak egy csapatot, amelyet az FTC. nagy fölénnyel győzött le. A mérkőzés azután a FTC. javára 11:1 eredménynyel végződött. Akkor valamennyi lap a fent előadottak értelmében tréning jellegűnek jelezte e mérkőzést. A biró azonban arról, mint bajnokiról tett jelentést, előadva, hogy neki a kapitányok bajnokinak mondották. Az intéző bizottság a MUE. panasza elvetésével a mérkőzést mult ülésében bajnokinak mondotta ki.” (1903 – MUE)
„Az FTC mintha jövő hétre tartogatta volna erejét, lefékezve játszott” (1925 – ETC)
„Papiroson úgy festenek a nagy csapatok győzelmi gólarányai, mint a papírforma diadalai. A valóságban azonban keményen meg kell küzdeni a győzelemért. A szemetelő eső csúszóssá áztatta a pálya talaján anélkül, hogy komoly sárról lehetett volna beszélni. Ez a talaj erősen próbára tette a játékosok rúgótechnikáját, egyben vizsga is volt számukra ebből a tantárgyból. Hogy néhányan kevésbé jó osztályzatot kaptak, ez már nem meglepetés. Ahhoz képest, hogy az Attila mennyire minden kilátás nélkül indult a harcba, igazán keménynek kell nevezni a küzdelmet, amit a Ferencvárosnak folytatnia kellett azért, hogy mind a kép pontját biztonságba érezze. Az I. félidőben sehogyan sem bírt a ferencvárosi csatársor a miskolciak szívós védekezésével, csak a II. félidő pörölycsapásként ismétlődő támadásai őrölték fel az Attila védelmét. Végül is még több góllal is győzhetett volna a zöld-fehér együttes, ha a szerencse jobban mellé áll. A Ferencváros nem mutatott egyenletes formát a mérkőzés során. Kezdetben erősen meghendikepelte a csapatot, hogy Takács II. nagyon óvatosan játszott.” (1931 – Attila)
„A Ferencváros helyenként felcsillanó jó játékkal és kétségtelenül nagyobb tudása révén biztos győzelmet aratott az egészen gyenge csatársorú Törekvés ellen. A győzelem nem volt egészen könnyű, mert a Törekvés védelme végig jól küzdött, s a Ferencváros csatársorában nem volt az összjáték kifogástalan. Láttunk jó egyéni csatárteljesítményeket, de az összmunkát, a támadások tervszerű felépítését általában nélkülöztük. Érdekes, hogy a Ferencvárosban éppen a szélsők azok, akik a támadásokat el tudják indítani. Gyetvai még nincs formában, de így is volt már néhány jó rohama és beadása. Sipos tartózkodóan játszott, a közelharcokba nem szívesen bocsátkozott, de minden megmozdulásából lett valami, ő a legjobb ferencvárosi csatár! Utána a fiatal Ónody következik a rangsorban. Nagy tehetsége szépen bontakozik. Finta és Lukács nagy igyekezettel játszott, Sárosi III szokott játékát nyújtotta, jó keresztlabdát, jó szöktetések és – kevés lapos passz…Tasnády József, a Törekvés edzője: — Hiába, csak nem tudjuk az elfogódottságunkat a Ferencvárossal szemben a pályán kívül hagyni…” (1942 – Törekvés) | Tempó, Fradi!: Néha régen sem volt másképp: – De gyengén futnak a támadások!— – panaszkodott egy zöld-fehér hívő a tribünön. – Ugyan! – legyintett a szomszédja — Ma a mi kapunkra játszunk. Ma hazaadási nap van. Ez volt most a huszadik hazaadás…
„Az első percekben úgy indult a játék, hogy a Ferencváros gólzáporos győzelmet arat. Tíz perc után azonban érthetetlenül visszavett a zöld-fehér csapat. Támadtak ugyan sokat, de csak Szabó lőtt kapura. Az első félidőben helyenként nyomasztó volt a Ferencváros fölénye, a Szolnok azonban lelkesen védekezett. Szünet után nyíltabb lett a játék. Horvát II. gólja után erősen feljött a Szolnok és ekkor gyakran munkában volt a zöld-fehérek védelme. Az utolsó húsz perc ismét a Ferencvárosé volt. Labdakezelésben és gyorsaságban a Ferencváros jobb volt. Nem volt magas színvonalú a mérkőzés, az iram is csak helyenként volt kielégítő. A Ferencváros végeredményben tervszerűbb, gólrátörőbb játékával megérdemelten nyerte meg a találkozót.” (1947 – Szolnok)
„A Ferencváros ezen a mérkőzésen talán az idei legjobb játékát nyújtotta. Az együttes minden egyes tagja duzzadt az erőtől, ami a jó előkészítésre mutat. A fradisták eleven, gyors, váratlan megoldásoktól tarkított csatárjátéka nemcsak szemre volt szép, hanem eredményesnek is bizonyult. Jóllehet két gólban erősen ludas a BVSC kapusa is, mégis az az igazság, hogy a Ferencváros gyorsan kombináló, állandó mozgásban lévő és sok helycserét alkalmazó támadósora teljesen felőrölte a vasutasok védelmét és sokszor játszi könnyedséggel közelítette meg az ellenfél kapuját. Ez annál is dicséretesebb, mivel a vasutasok Nagy J.-t hátravonták Albert őrzésére és így csaknem mindig védelmi emberfölényben voltak. A zöld-fehérek a második félidőben kissé kiengedtek az iramból, de mezőnyfölényüket így is állandósítani tudták. Albertet a vendég védők nem tudták tartani, pompás egyéni megoldásai és négy fejesgólja a mérkőzés legjobbjává tette.” (1959 – BVSC)
Vélemény, hozzászólás?