Elhunyt Horváth György
Horváth György 1929. március 7-én született.
Szombathelyen ismerkedett meg a labdarúgó kapus-poszttal. A szombathelyi vasutascsapatban védett, amelyet az 1950-es évek elején – szovjet mintára – Lokomotívnak hívtak. A www.sportmuzeum.hu ezt írja Horváth Györgyről:
„A Szombathelyi Lokomotív kapusa 1952-ben 1 találkozón játszott a válogatott csapatban. Magas termetű, gyors mozgású, bátor kapus volt. Reflexei kitűnően működtek. Hajlamos volt azonban a mutatós védésre, könnyelműsködésre.”
1952. október 12-én, a Megyeri úton, 48 ezer néző előtt védte a nemzeti 11 hálóját, amely érintetlen maradt. Kocsis három, Hidegkúti és Egresi 1-1 góljával 5:0-ra győztek Csehszlovákia ellen. Nem akármilyen összeállítású csapatban védett Horváth György: Horváth – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Egresi, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor.
Gyermekkori vágya volt, hogy a Fradi kapusa legyen, de ez csak negyedszerre, 1957-ben sikerült. 1957. augusztus 3-án a Ruch Chorzow elleni 2:0-s győzelemmel zárult mérkőzésen mutatkozott be a Ferencvárosban. Ebben az évben bonyolították le az Esti Kupát, amelyre a Fradi a tartalékcsapatát nevezte, mivel az első csapat az egyesület leghosszabb külföldi túráján vett részt Ausztráliában. Az Esti Kupában az ún. kis Fradi derekasan helytállt. (Rákosi Gyula is ennek a sorozatnak a keretében érett be.) A többi között kiverték Horváth György korábbi, akkor már Szombathelyi Haladás néven szereplő csapatát. Az 1:0-s győzelemmel végződött találkozón Horváth remekelt, s megérezhette a Fradi-szurkolók szeretetét, a nézők vállán hagyta el a játékteret. A döntő 1957. augusztus 18-án volt, a kis Fradi 2:1-re győzött a válogatottjaival felálló MTK ellen.
Horváth György 1957 és 1962 között összesen 112 mérkőzésen szerepelt a Fradiban, ebből 66 volt bajnoki. A Gulyás Géza utáni és a Géczi István előtti időszakban volt az első számú kapus, bár voltak riválisai, Virág József és Landi Ferenc. 1958-ban tagja volt az MNK-győztes csapatnak, majd – szinte pályafutása zárásaként – az 1962/63. évi bajnokcsapatnak.
Emlékét megőrizzük.
(Balaginho)
Köszönjük mindenkinek, aki gondolt, és gondol rá. Az elképzelhető legjobb nagypapa volt, és az is marad örökre. Nyugodj békében Papa.
Kedves Roxy!
Őszinte részvétünk neked, és a kedves családodnak is, ígérem az oldalunk is megőrzi nagypapád emlékét.
Ő volt a világ legjobb nagypapája. mindenki szerette. emlékét mindenki őrzi szívében.egy teljes és boldog életet élt. a családja nagyon szereti és gondol rá minden nap.
Gyerek koromban láttam védeni .Jó kapusként emlékezem rá.Ha jol emlékszem mindig vastagcsikos sportszárt viselt,.Isten veled.
Requiescat In Pace!
Őrizzük meg emlékét mindörökké!
ITT SZOMBTHELYEN IS!