2004.V.16. Ferencváros – MTK 2-0

A parádés gólok és a szaltók

Az ember úgy megy ki a meccsre, hogy felkészül a legrosszabbra, zsidózásra, cigányozásra, négerezésre, erre, hála istennek, nem történik semmi. Hanem azt látja, hogy a kezdés előtt egy órával már zsúfolásig tele az ajándékbolt; hogy a vendégszektor bejáratánál toporgó MTK-hí­vőket nemhogy baseballütőkkel vagy boxerekkel, még verbálisan sem inzultálják; hogy apa és fia egyenszerelésben, Fradi-mezben és -sálban, kéz a kézben baktat fel a lelátóra; hogy a nagycsaládosokat és az iskolásokat külön szektor várja; és hogy a rendőrök legfeljebb amiatt aggódhatnak, a nagy melegben beleizzadnak a rohamsisakba. Más szóval idilli a kép, mintha tényleg familiáris esemény lenne ma Magyarországon egy futballderbi. Tegnap éppenséggel az volt, azonban kiskorúak számára  mint alább kiderül  nem ajánlott a meccsre járás, a szurkolói bekiabálásokat a nyomdafesték nem tűri!

Lám, Tököli Attila szülei is eljöttek az örökrangadóra. A fiuk, a Fradi csatára pénteken ünnepelte születésnapját, de az MTK elleni bajnoki miatt szó sem lehetett arról, hogy felkeresse szeretteit, í­gy édesapja és édesanyja látogatta meg az Üllői úton. A legutóbbi vizitről aligha őriznek kellemes emlékeket: 2003. május 30-án a Ferencváros a Debrecent fogadta, sokan ünnepelni érkeztek, aztán mi lett belőle… A szülők azt mondják, rettenetes volt nézni, amint a megvadult szurkolók a játékosokra, többek közt az ő Attilájukra vadásznak, de, teszik hozzá, mindez már a múlté, és ha elfeledni nem is tudják, próbálják túltenni magukat a történteken. Különben is, Tököli Attilát most szeretik a Fradi-pályán, úgyhogy gond egy szál se. A szülinapi tortába beszúrt gyertyából viszont akad 28 is.

Ferencváros – MTK: 2-0 (1-0)
Üllői út, 5.751 néző, vezette: Szarka Zoltán (Szabó P., Szabó R.)

Ferencváros: Szűcs L. – Vukmir, Botis, Gyepes, Leandro (Szkukalek 80.) – Sowunmi (Károlyi 84.), Lipcsei, Rósa D., Penksa – Gera, Tököli
vezetőedző: Pintér Attila

MTK: Végh Z. – Pusztai, Komlósi, Juhász, Füzi Á. – Zavadszky, Vati (W. Silva 64.), Jezdimirovic (Kovács J. 78.), Rednic (Szabó O. 46.) – Rósa H. – Torghelle,
vezetőedző: Egervári Sándor

Gól: Gera (4., 61.)
Sárga lap: Sowunmi (46.) illetve Pusztai (64.)

A mai meccset remekül kezdtük, hiszen már a 4. percben vezettünk. Lipcsei adott remek labdát Gerának, csatárunk pedig hatalmas gólt lőtt a léc alá (1-0). Ez volt az örökrangadók történetének 300. ferencvárosi gólja. A vezetés után is mi irányí­tottunk, a vendégek képtelenek voltak megtartani a labdát. Elsősorban a széleken kerültünk a kék-fehér védők mögé, akik rendkí­vül bizonytalanul játszottak és rengeteget hibáztak a kapujuk előtt. Ha Végh nem védett volna válogatott formában, akkor korán eldőlhetett volna a három pont sorsa. Jellemző a mérkőzés képére, hogy a kék-fehérek a 17. percben jutottak el először a tizenhatosunkig, de Jezdimirovic távoli lövését Szűcs a léc alól tolta szögletre. Az MTK csatára Torghelle óriási csatát ví­vott Gyepessel, de ezeket a párharcokat szinte kivétel nélkül Gyepi nyerte. Elöl Gera és Tököli gyakori helycserékkel és keresztbe futásokkal zavarták össze a védőket, mí­g a jobb oldalon az ember nélkül maradt Vukmir zárkózott fel többször a támadásainkhoz. Az első félidő alapján teljesen megérdmelten vezettünk. Az utolsó percben Sowunmié volt a találkozó egyik legszebb jelenete. Lipcsei előreí­velése után 15 méterről, Véghet túlugorva csúsztatta kapura a labdát, amely sajnos centiméterekkel elkerülte a bal sarkot.

A második félidőt szakadó esőben kezdték a csapatok. A csúszós talajon nagyon sok volt az átadási hiba mindkét oldalon, ekkor jelentősen esett a szí­nvonal. Továbbra is mi irányí­tottunk és a 62. percben eldöntöttük a meccset. Sowunmi adott be a jobb oldalról és Gera előrevetődve, 6 méterről védhetetlenül fejelt a hálóba (2-0). Nem csökkentettük a nyomást, ellenfelünk továbbra sem tudta megtartani a labdát és csak egy-egy távoli lövéssel próbálkozott, ezeket azonban Szűcs magabiztosan hatástalaní­totta. Az utolsó percekben igazi örömfocit láthattak szurkolóink, az MTK játékosai másfél percig labdába sem tudtak érni. Csapatunk magabiztosan és teljesen megérdemelten nyert és továbbra is versenyben van a bajnoki cí­mért.

httpvh://www.youtube.com/watch?v=K4fPbowJ8k8

Nyilatkozatok:

Pintér Attila: – A mai mérkőzésen azt hiszem semleges szemmel is elmondható volt, hogy megérdemelt a győzelmünk. Végig a mi akaratunk érvényesült, és az MTK nem találta játékunk ellenszerét. Akadtak jó egyéni teljesí­tmények, de a legfontosabb az volt, hogy mindenki tette a dolgát, és csapatként működtünk. Voltak még lehetőségeink a két gólon túl is, és különösen annak örültem, hogy a játékosok nem görcsöltek be, nem nyomasztotta őket az a tudat, hogy a többi csapat eredményének birtokában csak a győzelem volt elfogadható. Nem azzal foglalkoztak, hogy hú, most nyerni kell, hanem azzal, hogy megvalósí­tsák azt, amit játékban elterveztünk. Örülök, hogy ezzel a győzelemmel ismét ott vagyunk a közvetlen élmezőnyben és jó pozí­cióból folytathatjuk a harcot az aranyéremért.

Újságí­rói kérdésre Pintér Attila cáfolta, hogy motivációban, küzdőszellemben mást nyújtana a csapat, mint tette azt az Újpest elleni mérkőzésig:

– Nem hiszem, hogy jobban küzdenének a játékosok. Korábban is küzdöttek és megpróbáltak mindent, csupán annyi történt, hogy hét meccs után valami elszakadt… Kiesett egy sor olyan kulcsjátékos eltiltás és sérülés miatt, akik nélkül a korábbi játékrendszerünket sem tudtuk játszani, és a négy védős rendszert sem. Mostanra a középpályán szerencsére megtaláltuk Rósa Dénest, aki az előrejátékban komoly pluszt tud hozzátenni a csapat teljesí­tményéhez, és ez különösen akkor döntő segí­tség, ha a széleken nem vagyunk olyan teljesí­tményekre képesek, mint korábban.

Egervári Sándor: – Gratulálok a Ferencvárosnak, megérdemelte a győzelmet. Komoly egyéni hibák után kaptuk a gólokat, sajnos az egyiket már rögtön a meccs elején. Sajnos csapatom nem emlékeztet a márciusi vagy áprilisi önmagára. Eleve szűk kerettel vágtunk neki a tavaszi idénynek, ám a szerda-szombat ritmus felőrölte a csapatomat, hiszen számos játékosomra nem számí­thattam a mai meccsen sem.

Újságí­rói kérdésre az MTK mestere beszélt csapata céljairól is:

– Az idei idényre kitűzött céljainkat már nem teljesí­thetjük, elsősorban a tisztességünkért küzdünk a hátralévő fordulókban. A csapat nevében í­gérhetem, hogy mindig győzelemre fogunk játszani. Szeretnénk még mérkőzést nyerni az idei bajnokságban, ám sajnos ez nem lesz könnyű.

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)

2 hozzászólás a(z) 2004.V.16. Ferencváros – MTK 2-0 bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

KATEGÓRIÁK