A Fradi naptára, május 4.
Évfordulók:
99 éve született Buzánszky Jenő
Buzánszky Jenő az ötvenes évek elején világhírű gárda, az „aranycsapat” egyetlen vidéki „törzstagja” volt. A kitűnő dorogi játékos az együttes legbiztosabb pontjai közé tartozott. A Buzánszky—Lóránt—Lantos összetételű hátvédhármasban ő volt a leggyorsabb. Technikailag és taktikailag egyaránt érett, megbízható és korszerű hátvédjátékot mutatott. Nemcsak a szerelésben, a támadások elhárításában, hanem az ellentámadások indításában is jeleskedett. Gyakran vállalkozott előretörésekre, amelyeket rendszerint jó beadásokkal fejezett be. Minden mérkőzésen kiegyensúlyozott, értékes teljesítményt nyújtott. A dorogi bányászcsapatból ő öltötte először magára a címeres mezt. 1956-57 telén a Ferencváros jugoszláv túráján szerepelt kölcsönjátékosként.
Mérkőzéseink ezen a napon:
1902. Slavia Praha – FTC 4:1, nemzetközi barátságos
1913. FTC – Sunderland 0:9, nemzetközi barátságos
1924. Jugoszlavija – FTC 1-2, nemzetközi barátságos
1930. Budai 11 – Ferencváros 1-1, NB1
1941. Komáromi FC – Ferencváros 2-8, Jubileumi mérkőzés
1947. Baja – Ferencváros 0:8, Edzőmérkőzés
1952. Bp. Kinizsi – Csepeli Vasas 3:1, NB1
1960. Ferencváros – GD Hajógyár 9:1, Edzőmérkőzés
1961. Sörgyár – Ferencváros 1:9, Edzőmérkőzés
1967. Dunaújváros – Ferencváros 1:1, NB1
1969. Ferencváros – Rába ETO 2:1, NB1
1977. MTK-VM – Ferencváros 3-3, NB1
1985. PMSC – Ferencváros 1-1, NB1
1991. Ferencváros – Váci Izzó 0-0, NB1
1996. Győri ETO – Ferencváros 2-5, NB1
2002. Ferencváros – MTK Hungária 1-0, NB1
2005. Ferencváros – Békéscsaba 2-0, NB1
2008. Tuzsér – Ferencváros 2-3, NB2
2010. Győri ETO – Ferencváros 2-1, NB1
2019. Ferencváros – Újpest 2-1, NB1
2022. Ferencváros – ZTE 5-3, NB1
Összes díjmérkőzés: 18 mérkőzés, 10 győzelem, 5 döntetlen, 3 vereség, 41-34 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:
Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:
2008. NdJodo, Edouard
2008. Vasas Zoltán
„Az FTC 2:1-re legyőzte a belgrádi Jugoslaviját. Az osztrák-magyar válogatott mérkőzés napján a zöld-fehérek Blum és Eisenhoffer nélkül Belgrádban játszottak az ottani kerület bajnokcsapatával. A mérkőzésen 8000 főnyi rekordszámban menő közönség jelent meg, s melegen üdvözölte a pályára lépő magyar csapatot. Az FTC nagyobb technikája révén, különösen az agilis Kohut pompás lefutásaival hamarosan frontba jön s Kohut lövi első gólját. Bár továbbra is fölényben játszik, mégis a szerb csapat a félidő végefelé a korrekt bíró által jogosan megitélt 11-esből kiegyenlít. A szünet utáni első félórában változatos játék folyik, az utolsó negyedórában azonban a magyar csapat döntő fölénybe kerül, s szép összjáték után Pataki a győztes gólt megszerzi.” (1924 – Jugoslavija)
„Ünnepi fénnyel ülte meg 40 éves jubileumát a Komáromi FC…Híg ködöt szitál az ónszínű ég a komáromi pályaudvar fölött, amikor befut a vonat. A fázós-szürke Duna két partján meghúzódó várost mint két acélos kar, két híd öleli egymáshoz. A Szent Andár-templom barokk-ívű kettős tornya alatt most kanyarodik egy kis menet a vármegyeház előtti téren bronzba mintázott hős tábornok, Klapka György szobra előtt. Az élen haladók kezében tartott hatalmas babérkoszorú lila-fehér szalagja lebben a szélben. A szalagon aranybetűs felirat és két évszám: Komáromi Football Club 1900-1940…A KFC festői szépségű pályája és a régi klubház nagyszámú nézőben gyönyörködött vasárnap délután…A legnagyobb érdeklődés természetesen a város ünnepi sporteseményének, a bajnokcsapat Ferencváros látogatásának szólt. A legjobb felállításban pályára lépő Ferencváros az első félidőben még elég könnyű ellenfelet talált a KFC-ben, a második félidőben azonban a lila-fehérek jobban magukra találtak és a játék képe a nagy iram ellenére mindvégig szép, élvezetes maradt…A Ferencváros pompás játékával hatalmas sikert aratott.” (1941 – Komáromi FC)
„Meglehetősen jó iramú, kemény küzdelmet vívott egymással a két csapat. A csepeli együttes a mezőnyben egyenrangú volt a Kinizsivel, sőt időnként többet is támadott, a helyzeteit azonban nem tudta kihasználni. Ezzel szemben a Kinizsi lendületesen játszó csatárai támadásaik nagy részét eredményesen fejezték be. Kispéter ezúttal is oszlopa volt a védelemnek, Dalnoki jól harcolt, helyezkedése, szerelése egyaránt hibátlan volt. A fedezetek közül Dékány végig kitűnően játszott, Mészáros igen jól épített, de keveset lőtt. Csoknyai fürgeségével, szemfülességével többször is veszélyt jelentett a csepeli kapura.” (1952 – Csepeli Vasas)
„Alacsony színvonalú mérkőzés – szerencsés FTC győzelemmel. Ez az egyetlen mondat jellemzi a Népstadionban látott 92 percet. 25 ezer szurkoló várta az izgalmasnak ígérkező mérkőzést, aztán végig bosszankodta és fütyülte a második félidőt. Hol a játék, hol pedig a játékvezető hibái miatt! A Ferencváros hű maradt önmagához – könnyelműsködés, szögletből kapott gól – és a biztos két bajnoki pont helyett keserves küzdelem és győzelem. Az első öt percben akár három gólt is rúghattak volna, aztán leálltak. Ez még nem lett volna baj, de Albert, a Fradi csapatkapitánya sem remekelt. Sőt, régen láttunk ilyen erőtlenül játszó Albert Flóriánt. Hátul meg Páncsics vezérelte védelem ártatlan helyzetekben is összekúszálódott, s nemegyszer Géczi bravúrja, no meg a szerencse őrizte meg a vendéglátó együttes kapuját a góltól. Végezetül: volt jobb, de ilyen rossz régen…!” (1969 – Rába ETO)
„Sokáig emlékezetes lesz ez a mérkőzés. Mégpedig azért, mert a játékidő nagyobbik részében egyáltalán nem lehetett következtetni arra, hogy ilyen izgalmak közepette, ritkán látható hajrában alakul ki a végeredmény. A Ferencváros sokkal jobban kezdett, fél órán keresztül nyomasztó fölényben játszott, mert az MTK ebben az időszakban úgyszólván csak a védekezésre összpontosított. A mezőnyfölénye alapján megérdemelten szerzett vezetést a Ferencváros, 1-1 után azonban döntő fordulat következett be, mert az MTK megérezte, hogy ezen a mérkőzésen van keresnivalója. Egyre bátrabban, mozgékonyabban és lendületesebben támadtak és joggal vezettek 3-1-re, mert a Ferencváros különösebb tűz nélkül, lagymatagon, kevés mozgással játszott. A labdarúgás dicsőséges bizonytalanságára azonba jellemző, hogy az MTK végül is egy megnyertnek látszó mérkőzésen döntetlenre kényszerült, amiben persze része volt a Ferencváros huszáros hajrájának is, hiszen két perc alatt egyenlített.” (1977 – MTK-VM)
„Győrben a mérkőzés kezdete előtt esett az eső, sütött a nap, majd az égen megjelent a szivárvány – a megújhodás jele. A kérdés emígyen az volt: vajon melyik csapatnak jelent majd jót ez az égi jel? A két csapat az elmúlt hatvan év alatt sok nagy csatát vívott a Rába partján…Eredetileg Urbán emberfogó szerepet kapott, Kunticsra vigyázott, így nem kellett Novák Dezsőnek Albertet feltolnia, hogy hátul tartsa a győriek rettegett játékosát. Néhány gyors hazai akció után a vendégek átvették a játék irányítását, jobbára a hazaiak térfelén tanyáztak. S alig telt el tíz perc, potyagóllal vezetést is szerzett a vendégegyüttes. Utána Nicsenko perecei következetek: az Akasztóról jött játékos igazolta jó hírét, kétszer is könyörtelenül betalált a győriek kapujába. Tulajdonképpen 23 perc alatt eldőlt a mérkőzés sorsa. A Fradi 3-0-ra vezetett, az ETO pedig ekkor kezdett ébredezni, de kiderült, hogy a fővárosi zöld-fehérek legalább egy klasszissal jobbak…A mérkőzés végén már zúgott a ‘No-vák De-zső! No-vák De-zső!’…Hja kérem, így változik a világ napról napra, fordulóról fordulóra.” (1996 – Győri ETO)
„A Ferencváros lényegében már a második percben eldöntötte a találkozó sorsát: 2. perc: Szkukalek futott el a balszélen, Komlósit és Horváthot is maga mögött hagyta, majd az alapvonalról középre adott, és az érkező Szili 10 m-ről a bal sarokba lőtt (1-0). Ezt követően csupán előnyének megtartására törekedett. Az MTK teljesítményére jellemző, hogy az egész találkozó folyamán egyetlen egyszer sem volt képes az FTC kapuját veszélyeztetni.” (2002 – MTK-Hungária)
„Lipcsei Péter távollétében is az öregek, Mátyus János és Vincze Ottó voltak a legjobbak” (2008 – Tuzsér)
3 hozzászólás a(z) A Fradi naptára, május 4. bejegyzéshez