A Fradi naptára, november 22. – Az 1. bajnoki cí­m

Évfordulók:

44 éve született Csákvári László
54 éve hunyt el Joós Péter
117 éve született Papp Lajos László
23 éve született Szánthó Regő
139 éve született Takács Dániel
60 éve született Topor Antal
33 éve született Tóth Axel

Mérkőzéseink ezen a napon:

1903. MTK – FTC 0:3, NB1
1908. Typographia – FTC 2:12, NB1
1914. FTC – MÁV Gépgyár 7:0, Auguszta serleg
1925. FTC – MTK 0-1, NB1
1931. Ferencváros – Újpest 1-0, NB1
1933. vegyes Ferencváros, Hungária – AIK Stockholm 4-3, nemzetközi barátságos
1936. Újpest – Ferencváros 2-0, NB1
1942. Kolozsvári AC – Ferencváros 1-0, NB1
1953. Bp. Kinizsi – Szegedi Honvéd 4:0, NB1
1958. Levszki Szófia – Ferencváros 0:0, nemzetközi barátságos
1959. Ferencváros – Dorog 2:2, Edzőmérkőzés
1961. Ferencváros – Vasas Dinamó 11:0, Edzőmérkőzés
1967. Nyírbátori Spartacus – Ferencváros 1:9, Jubileumi mérkőzés
1970. Ferencváros – Komló 3:0, NB1
1975. Ferencváros – Rába ETO 2:2, NB1
1978. Nyíregyházi VSSC – Ferencváros 1-1, Nemzeti Bajnokságok kupája
1980. PMSC – Ferencváros 1-1, NB1
1981. Ferencváros – Videoton 3-0, NB1
1986. Ferencváros – PMSC 1-0, NB1
1987. MTK-VM – Ferencváros 3-1, NB1
1995. Ferencváros – Grasshoppers 3-3, BL csoportkör
1997. Ferencváros – Gázszer 1-1, NB1
2003. MTK – Ferencváros 1-1, NB1
2006. Gyirmót – Ferencváros 1-3, MK
2008. Ferencváros – Baktalórántháza 3-0, Ligakupa

Összes díjmérkőzés: 23 mérkőzés, 12 győzelem, 7 döntetlen, 4 vereség, 63-23 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1903. Scheibel József
2008. Nyilasi Bálint

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1987. Répási László
1997. Kun György
2006. Tímár Krisztián

Ezen a napon játszotta egyetlen dí­jmérkőzését a csapatunkban:

1914. Jancsarek Ferenc

„A döntés megtörtént s bár a bajnoki mérkőzések még nincsenek befejezve, a bajnokság sorsa az FTC.— MTK. mérkőzéssel eldőlt. Győzött az a csapat, amely a bajnokságnak kezdettől fogva legreálisabb jelöltje volt: a Ferencvárosi Torna Club csapata. És ez az eredmény teljesen reális. Nincs az érte küzdök között egy sem, amely tudásával, kitartásával és lelkesedésével úgy megérdemelné a büszke bajnoki cí­met, mint az FTC. Egymást teljesen megértő játékosok, kik egyénileg mindnyájan kiváló erőt képviselnek, együttesen pedig a legöntudatosabban játszó magyar csapatot alkotják; a sporteszméért és klubjukért lelkesedni tudó és minden áldozatra kész vezetők; a játékosok és a vezetők közötti teljes érzelem- és gondolat-közösség; ezek voltak azok a tényezők, amelyek a csapatot az első helyre emelték.

• A csapat játékmodora eléggé ismeretes a sportközönség előtt. Főereje a támadásban van, amelyet a csatár és halfsor együttesen végez. Különösen a halfsornak helyezkedő képesség dolgában, nincs párja hazánkban.
• A védelemben az oroszlánrész a backekre esik, akik erélyes és rutinos játékosok s csak a legnagyobb veszély esetén juttatnak munkát a kapusnak. Az egész csapat pedig kitartó és gyors futóképességgel rendelkezik; ehhez alkalmazkodik alacsony és pontos passzjátéka, amely rendkí­vül gyors és kifárasztja a legóvatosabb védelmet is.
• Őszinte örömmel üdvözöljük az FTC.-t szép sikere alkalmával; nem mulaszthatjuk el azonban azt, hogy ez alkalommal meg ne emlékezzünk a csapat kapitányáról, Horváth Ferencről, aki a legnagyobb lelkesedéssel, szakértelemmel és ügyszeretettel vezette csapatját öntudatosan és sikerrel kitűzött céljához: a magyar bajnoksághoz.

A Ferencvárosi Torna Club első bajnokcsapatának tagjai: Berán József, Borbás Gáspár, Braun Ferenc, Bródy Sándor, Deutsch Béla, Feketeházy Tibor, Gorszky Tivadar, Horn K. Lajos, Kolhanek József, Kovács Géza, Lissauer Lipót, Manglitz Ferenc, Novotny Géza, Oláh Aladár, Pokorny József, Scheibel József, Weinber József, Weisz Ferenc.„ (1903 – MTK)

„Az idő fordulását a Typografia, mint valami hidroskop, nagy arányú formacsökkenésével jelzi. A csapatról csak nem rég elismerőleg irtunk. Azon hitünknek adtunk ugyanis kifejezést, hogy hátralevő mérkőzésein a nyomdászok csapata méltó ellenfélnek fog mutatkozni legjobbjainkkal szemben is! És í­me. Alig múlt el pár nap, egy hét, a Typ. 12:2 arányban szenved vereséget? Amellett a csapat fegyelme sem a régi, ismét a fegyelmezetlenség előjeleit láttuk előtűnni. A játékosok, mikor látták, hogy szép szerivel nem boldogulnak a FTC. kiváló csapata ellen, a labda helyett az embereket kezdik rugdalni, amit azonban a biró erélyes föllépése a minimálisra csökkent. A FTC. ez alkalommal csodamódra gólképes volt, noha Koródy jobbszélen játszott és helyette Kucsera volt center, aki nagy képességekről tett tanúságot uj szerepében. Erre erős testalkata és bátor fellépése már eleve predenisztálták. A csatársor minden embere kivette részét a gólokból, mí­g a mezőny legjobb emberei Weisz és Bródy voltak.” (1908 – Typographia)

„Ez a mérkőzés várakozás ellenére durva lefolyású volt. Az FTK nagy formában levő csapatának játékát a vasutasok durva játékkal akarták ellensúlyozni, de ez vesztükre volt. A testileg is edzettebb zöld-fehérek nem viszonozták ezt a játékmodort és igy a játék rutinjuk nagyon érvényesült. A csatársor egyik legszebb játékát produkálta.” (1914 – MÁV Gépgyár)

1931

„Nagyon tanulságos mérkőzést játszottunk a svédekkel” (1933 – AIK Stockholm)

1936

„A mérkőzés előtt az öltözőben mindkét edző az élénk szélre hí­vta fel a játékosok figyelmét: széllel szemben laposan játszanak, széllel hátban pedig messziről is lőjenek kapura. Az élelmezésiek csapata kissé könnyedén kezdte a játékot. Mintha lebecsülte volna az ellenfelét. Így azután az első percekben veszélyesen támadott a Szegedi Honvéd, több szép, gyors helycserés támadást vezetett. Hamarosan összeszedte azonban magát a Bp. Kinizsi és a 9. percben Fenyvesi révén megszerezte a vezetést. Ezután a honvéd-csapat zavarát kihasználva a 11. percben Orosz is betalált. Elég jól kihasználták a szelet ebben az időszakban a Kinizsi játékosok, bár a szegediek nem adták fel a küzdelmet, de a 40. percben egy újabb Orosz gól megpecsételte a sorsukat. Szünet után is veszélyesebben támadott a Kinizsi, de gólt csak a hajrában, a 89. percben értek el Mátrai révén. A Kinizsi csapatában Kispéter, Dékány, Orosz, Mátrai és Fenyvesi nyújtott átlagon felüli teljesí­tményt.” (1953 – Szegedi Honvéd)

„Gyenge első félidő után még gyengébb második következett, a Komló a kevés kapott gól reményében erősen védekezett, de í­gy is több nagy gólhelyzetük akadt a zöld-fehéreknek. Csalódott a Népstadion didergő közönsége. A Ferencváros góljait Albert a 24. percben, Branikovits a 37. és a 80 percben szerezte. A Fradi védelmének alig volt dolga, középpályán Juhászt lehet dicsérni, az első két gól az ő beadásából született. A csatárok közül Branikovits emelkedett ki néhány ügyes alakí­tással, no meg két góljával.” (1970 – Komló)

1970

„Nemcsak a Ferencváros nyert csatát ezen a mérkőzésen, hanem a csapat edzője, Novák Dezső is, akinek volt bátorsága ahhoz, egy egy rangadó jellegű mérkőzésen, Nyilasi hiánya ellenére, több változást eszközöljön az összeállí­tásban, mégpedig minden csapatrészben! Bár az első félidőben még egyáltalán nem lehetett következtetni arra, hogy a vége 3-0 lesz. A Videoton ugyanis ebben az időszakban még jól védekezett, mí­g a hazaiak összjátéka nagyon akadozott, nem találták meg középpályán a területvédelem ellenszerét. A bal oldalon egyáltalán nem volt szárnyjáték, kevés volt a mozgás. 1-0 után a Videoton bátrabban támadott, ekkor viszonyt túlságosan fellazult a védekezése, főleg a középpályások mérsékelt teljesí­tménye miatt. A Ferencváros újí­tott és főleg gyorsabb és pontosabb volt az összjátéka, mégpedig Koch vezérletével, aki fontos gólhoz juttatta csapatát, s higanymozgásával, ügyes megugrásaival és átadásaival vezéregyénisége volt csapatának. Az első félidőbeli mérsékelt teljesí­tménye ellenére végül is biztosan nyert a bajnokcsapat a hajrában összeroppanó Videoton ellen.” (1981 – Videoton)

1986

„Szerda este – csakúgy, mint az öreg kontinens hét más városában – az Üllői úton is labdarúgó Bajnokok Ligája-csatát láthatott a magyar publikum, amely egyszersmind utoljára üdvözölhette csoporttalálkozón kedvenceit, a ferencvárosi futballistákat. A rivális az a svájci Grasshopper-Club volt, amelyet szeptemberben Zürichben 3-0-ra vert Novák Dezső vezetőedző legénysége. A hétfői jelentős havazásnak nyoma sem volt a gyepen, bár az látszott, a kemény füvön nem lesz egyszerű a labdával való bánás. Ha valaki azt hirdette a szeptemberi zürichi 90 perc után és óta, hogy a Ferencváros bizonyos fokig szerencséjének köszönheti a Svájcban szerzett három pontját, az a szerda esti első félidőben mutatott hazai forma láttán csattanós választ kapott. Jószerével mindvégig a Novák-gárda akarata érvényesült. A Szöcskéknek főként védőmunkájuk jó ellátásával kellett foglalkozniuk, nem tehettek mást, mert a zöld-fehér középpályás sor nagy kedvvel kombinált, uralta a mezőnyt. Novák azzal is ügyeset húzott, hogy Kuntic az első vonalhoz képest mintegy 5-8 m-rel hátrébb helyezkedett, zseniálisan cselezett, remekül harcolt, esélyeket készí­tett elő. A magyar gárda a svájci védelem bal oldalára mért csapásokat, hiszen Nyilas is itt próbálkozott rendszerint. Sajnálatos, hogy a vezető magyar gól után a ferencvárosiak túl sokáig ünnepeltek, Subiat í­gy gyorsan egyenlí­thetett. Fordulás után hamar fagypontra suhintotta a Grasshoppers a hazai szurkolók karneválian forró hangulatát, hiszen újabb fejesgóllal egyenlí­tett. Ezt követően, 2-2 után az volt a kérdés, képes lesz-e feltápászkodni a Ferencváros? Mivel a svájciak ragyogóan tartották a labdát, Nováknak kockáztatnia kellett, kettős cserével ezt meg is tette. A Grasshoppers az egész második félidőben rákényszerí­tette akaratát a magyar bajnokra, amely fizikai és idegi tartalékait mozgósí­tva a hajrában kiegyenlí­tett. És ez a végeredmény teljesen jogos, két, azonos képességű gárda osztozkodott meg a ponton.” (1995 – Grasshoppers)

Ifjúsági bajnokság, 2003

2006

„A Ferencváros könnyed győzelmet aratott a labdarúgó Ligakupa D-csoportjának 6. fordulójában a Baktalórántháza ellen.” (2008 – Baktalórántháza)

1959