A Fradi naptára, szeptember 1.

Közzétéve: 2024. szeptember 1. vasárnap | Szerző: Szerkesztőség

Évfordulók:

27 éve hunyt el Czibor Zoltán
95 éve született Kotász Antal
36 éve született Lovrencsics Gergő
52 éve született Rakonczai Imre
59 éve született Simon Tibor

Mérkőzéseink ezen a napon:

1907. FTC – Rapid 3:0, nemzetközi barátságos
1912. NSC – FTC 1:13, NB1
1918. FTC – Simmering 3-0, nemzetközi barátságos
1935. Ferencváros – Újpest 2-3, NB1
1940. Ferencváros – Elektromos 2-0, NB1
1946. Ferencváros – Kispest 1-2, NB1
1954. Vasas Izzó – Bp. Kinizsi 1:1, NB1
1957. Tatabánya – Ferencváros 2:0, NB1
1963. DVSC – Ferencváros 1:5, NB1
1965. Ferencváros – Magyar Acél 5:0, Edzőmérkőzés
1968. Pécsi Dózsa – Ferencváros 0:1, NB1
1973. Vasas – Ferencváros 1:2, NB1
1975. Csepel – Ferencváros 2:3, NB1
1976. Ferencváros – MTK-VM 4-1, NB1
1979. Dunaújváros – Ferencváros 2-4, NB1
1982. Siófoki Bányász – Ferencváros 2-2, Edzőmérkőzés
1984. Ferencváros – SZEOL AK 4-1, NB1
1985. Mezőkövesdi MSE – Ferencváros 1-6, Jubileumi mérkőzés
1990. DVSC – Ferencváros 0-2, NB1
1994. Ferencváros – Mezőkövesd 10-0, MK
2002. Ferencváros – MTK Hungária 0-1, NB1
2003. Újpest – Ferencváros 1-1, NB1
2007. Vác – Ferencváros 0-2, NB2
2008. BKV Előre – Ferencváros 0-2, NB2
2010. Ferencváros – Győri ETO 3-0, NB1
2012. Eger – Ferencváros 2-2, NB1
2019. Ferencváros – DVTK 1-0, NB1

Összes díjmérkőzés: 25 mérkőzés, 18 győzelem, 3 döntetlen, 4 vereség, 77-22 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1907. Jancsarek Pál
1912. Tóth-Potya István
1946. Koffler József
1946. Sinka György
1990. Patkós Csaba
2010. Jakimovski, Nikola
2012. Peric, Milan

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1907. Pákay Ágoston

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

2021. Loncar, Stjepan

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1996. Telek András

„A nagy hőség és a lóversenyek dacára is meglehetősen sokan nézték végig a FTC. őszi szezonnyitó mérkőzését. Bajnokcsapatunk ellenfele a Sport-Club Rapid, egy jóhirü bécsi csapat volt, melynek a tavaszi szezonban Bécsben igazán jó eredményei voltak. Kétségtelen tehát, hogy első osztályú ellenfelet választott magának a FTC. Hogy győzelme mindazonáltal fölényes volt, az örvendetes bizonysága volt annak, hogy bajnokcsapatunk megtartotta régi játékerejét. Pedig nem kisebb erők, mint Manglitz és Bródy hiányoztak ezúttal. A helyettük játszott Jancsarek és Halász azonban igen jól oldották meg feladatukat. Az egész nyáron át tartott atlétikai tréning hatása különösen a csatársoron látszott meg, mely jóval gyorsabb most, mint a múlt szezonban volt.” (1907 – Rapid)

„A mérkőzésnek csak az első félideje volt élvezetes, mert az NSC, amikor már menthetetlenül elvesztette a mérkőzést, nem ambicionálta a játékot s jóformán ellenállás nélkül tűrte a gólzáport. Megtörtént egyszer, hogy Burian csípőre rakott kézzel nézte, miként lő gólt Schlosser. Az FTC ezzel szemben teljes erőből befeküdt a játékba és radikálisan kihasználta ellenfele deprimált hangulatát. Az FTC-nek minden egyes ember jó volt, a gólok közül Schlosser ötöt, Tóth hármat, Veinber kettőt, Payer, Weisz és Kóródi egyet-egyet lőttek.” (1912 – NSC)

„A várakozásnak megfelelően biztosan győzött a zöld-fehérek komplett csapata a gyenge képességü bécsiek felett…” (1918 – Simmering)

„A mérkőzés nem elégítette ki a nézőket. Az első félidőben unalmas, lagymatag játékot láttunk. A második félidő elején a Ferencváros feltámadt ugyan egy kicsit, de utána folytatás nem bizonyult megfelelőnek. A Ferencváros megérdemelten nyerte a mérkőzést és azt főleg a csatársorok közti különbség döntötte el a zöldek javára. Nem akarunk pálcát törni az Elektromos új rendszere fölött, de ez a rendszer inkább csak arra jó, hogy a kapott gólok számát csökkentsék. Ha négy hátvéd van hátul, akkor ez mindig a támadás rovására megy.” (1940 – Elektromos)

1940, Pósa, a könyörtelen ítéletvégrehajtó

„A bajnokcsapat tetszetős, szép játékkal biztosan nyeret a még mindig tartalékos Debrecen ellen. Csak tíz percig volt küzdelem, a debreceni csapat gépezete ettől kezdve felmondta a szolgálatot és nem állította nagy feladat elé a Ferencvárost. Különösen a védelemben mutatkoztak gyengeségek. A Fradinál Albert és Rákosi sziporkázó ötletességgel szinte ellenállhatatlan volt a hazai védelem számára. Minden csapatrészében korszerűbben játszott a Ferencváros, amely megismételte szerdai jó játékát és Debrecenben az idény egyik legjobb teljesítményét nyújtotta.” (1963 – Debrecen)

1963. szeptember 1-jén DVSC – FTC 1:5. Jakab Sándor vetődik Albert Flórián elé, Nagykaposi Elemér már ütemet veszített. A háttérben Kovács „tiszteletes úr” figyel (Fotó: Nagykaposi Elemér hagyatékából, Sándor Mihály gyűjteményéből)

„Végig heves iram jellemezte a mérkőzést. Az első félidőben meglepetésre a pécsi csatárok előtt adódtak lehetőségek, de ők túlzottan tisztelték a Ferencvárost és azok védőit. Később támadásaik zömét magas, ívelt labdákkal szervezték, s ezeket a jól felépítésű zöld-fehér védők fejjel rendre visszaverték. Ebben a játékrészben feltűnően erőtlen volt a ferencvárosi támadósor. Fordulás után már aktivabbak voltak a vendégek, ennek ellenére nem sok helyzetük maradt, mert a csatárok csak a gól után voltak mozgékonyak és vállalkoztak többet betörésekre. Amíg a becsvággyal küzdő pécsiek kihagyták helyzeteiket, addig az elég mérsékelten játszó ferencvárosi fiúk kiaknázták egy hirtelen adódó lehetőségüket. Ezzel kis különbséggel győzött a vendégcsapat.” (1968 – Pécs)

„A Vasas kezdett aktívabban, mégis a 11. percben a Vasas kapott gólt. Kovács rövidre sikerült fejesét Kű szerezte meg, ügyesen játszott Alberthez és a ferencvárosi középcsatár 8 m-ről a bal alsó sarokba perdített, 1:0! A 62. percben Mucha adta a labdát Kűnek, a vékonydongájú játékostól sokan lövést vártak, de ő ehelyett ügyesen középre gurított Máténak, s a csatár öt méterről nyugodtan a kapu jobb sarkába helyezte a labdát. A piros—kékek a 87. percben szépítettek majd tovább rohamoztak. Az utolsó percben Vépi fejjel hárított egy labdát, amely Vidáts elé került, aki egyből az üres kapura fejelt. Páncsicsnak azonban, ugyancsak fejjel sikerült mentenie!” (1973 – Vasas)

1973

1975

1976

„Hamar megláthatta a tizenkétezer dunaújvárosi néző, hogy csapata taktikája a zöld-fehér „ászok” mielőbbi teljes kikapcsolására épül. Tímár jóvoltából előbb Ebedli fájlalhatta a lábát, majd padig Nyilasi került kétvállra, s rövid ápolás után le is bicegett az öltözőbe. Ennek ellenére a Ferencváros kezdeményezett többet, a kitűnő formában játszó Rab vezérletével. Pogány – lesgyanús helyzetek után – kétszer is gólt szerzett, s az FTC tetemes előnnyel zárta a félidőt. Tóth szépítő gólja azonban csak a vendégek tízesét, Ebedlit paprikázta fől, aki Takács baloldali átadását kapásból vágta ja jobboldali hálótartó vasra, s Németh csak bámulta a földre le, onnan pedig a felső kapufára, ide-oda pattogó labdát. Kúti tizenegyesből szerzett gólja még feléleszthette a hazai reményeket, de Mészöly hamar le is törte, negyedik alkalommal talált be a Kohász hálójába.” (1979 – Dunaújváros)

1984

„Ferencvárosi zűrzavarral kezdődött a debreceni mérkőzés, a kezdés előtt hét Fradi-szurkolót vett őrizetbe a rendőrség, és egy könnygázbombát is elkoboztak. A rendkívül nagy hőségben szinte nekiestek egymásnak a csapatok, gyors iramban és ritmusban játszottak, a szépség hiányzott, a lelkesedés annál inkább megvolt. Sokáig egyenrangú ellenfél volt a két csapat, de a hazai együttes a mindenáron döntetlenre való játszással nem tudta tartani a kitűzött célt, s a Ferencváros az utolsó negyedórában mutatott játékával megérdemelten győzött. A 70. percben egy baloldali beadást Szenes a 16-os vonalánál középen kapta, és fordulásból a jobb alsó sarokba vágta a labdát. A 89. percben Topor középen megiramodott egy hosszan előrevágott labdával, Mező a 16-os vonaláig kifutott, de nem tudta megszerezni a labdát, s a debreceni védők közül Páling kilépve a 16-osról az üres kapuba gurított.” (1990 – DMVSC)