A KK története – 1939: Újpest – Fradi házidöntő
Sokáig kérdéses volt, hogy ebben az évben megrendezik-e a KK-t? A svájciak, románok és természetesen az osztrákok távollétében ekkor csak négy nemzet nyolc csapata indult. Magyarországot a Ferencváros és az Újpest képviselte.
I. FORDULÓ:
Sokáig úgy nézett ki, hogy a Slavia nyeri a bajnokságot és ebben az esetben ők lettek volna a Ferencváros első kupaellenfelei. Az utolsó fordulóban azonban a Slavia kikapott, a Sparta győzött és máris felborult a mindkét országban biztosra vett Slavia—Ferencváros KK találkozó. A Ferencváros egyébként rendelkezett „Slavia mezzel”. Az 1938-as KK döntő előtt egy garnitúra piros mezt vásároltak a vezetők, és az edzőmeccsen ebben kellett az ellenfélnek játszani. Mindezt azért, hogy Toldiék szokják a Slaviát. A Sparta ellen készülő Fradi ismét elővette, hiszen ismét aktuális volt: ez a prágai csapat is vörös mezben szerepelt.
1939. június 17. Üllői út, 8.000 uéző. Jv: Csarpi (Olaszország)
SPARTA – FERENCVÁROS 3-2 (1-2)
Góllövők: Lázár, Kiszely, Ludl, Riha, Nejedly
Sparta: Vechet-Burger, Cstyroki-Kostyalek, Boucsek, Kolsky-Riha, Senecky, Zemann, Ludl, Nejedly
Ferencváros: Háda-Tátrai, Szoyka dr.,-Magda, Sárosi III, Pósa-Lázár, Sárosi dr., Polgár, Kiszely, Gyetvai. Edző: Hlavay György
A jobbszélre állított Lázár 15 m-ről leadott lövésből szerezte az első gólt. Kiszely bombafejesével a 29. percben már 2-0 volt az eredmény! 2-1 után Gyetvai kapufája jelentett izgalmakat. Szünet után furcsán indult a II. félidő.
A játékvezető sípolt, hogy indulhat a játék – de ekkor derült ki, hogy nem hoztak a pályára labdát… Bár elő se került volna! A Sparta a 65. percben már 3-2-re vezetett! Elképzelhető, hogy milyen füttykoncerttel ért véget a mérkőzés.
Tóth Lajos dr.: – Katasztrofálisan gyengén játszottunk. 2-0-as vezetés után nem szabad veszíteni.
Kemenessy Sándor: – Ilyen lelki nyugalommal KK mérkőzést elveszíteni – még nem láttam.
Nagy László: — A csapat nem játszott azzal a szívvel, amellyel a Fradi KK-mérkőzést szokott játszani.
* * *
Kiszely István
1939. július 1. Prága, 30.000 néző. Jv: Dattilo (Olaszország)
FERENCVÁROS – SPARTA 2-0 (0-0)
Góllövők: Sárosi dr., Kiszely
Ferencváros: Háda-Tátrai, Szoyka dr.-Magda, Sárosi III, Lázár-Táncos, Sárosi dr., Polgár, Kiszely, Gyetvai. Edző: Hlavay György.
Sparta: Vechet-Burger, Cstyroky-Kostyalek, Boucsek, Kolsky-Riha, Senecky, Zemann, Ludl, Nejedly
Maly, a Sparta elnöke így nyilatkozott a mérkőzés előtt:
— Nagyon örülök, hogy éppen a Ferencváros jött el hozzánk Prágába. A Ferencváros Európa legbecsületesebb csapata. Nem tagadom: félek, hogy a Fradi a meccs elején kiegyenlíti előnyünket és akkor nagyon nehéz küzdelmünk lesz vele.
A derék elnök látnoknak bizonyult! Igaz, abban tévedett, hogy a Fradi mindjárt a mérkőzés elején gólt szerez. Pontosan 1 órai játék után Sárosi dr. két csel után lőtt a hálóba, majd négy perc múlva így esett a továbbjutást jelentő gól:
Gyetvai befelé húzódva, okosan körülnézve látja, hogy Kiszelyt jól lyukra lehet tenni. Körülbelül 30 méterre a kaputól Gyetvai a balösszekötő elé íveli a labdát. Kiszely kissé befelé húzódva kapja a labdát, kiugrik három védő gyűrűjéből és mintegy hét méterről ballal hatalmas lövést ereszt meg az ellenkező, vagyis a bal sarokba. Utána el is esik, de nem baj, bent van a gól! 2-0!
A Fradinak — a Sparta ellen — ez volt az első győzelme Prágában! Óriási öröm volt, különösen, hogy az ellenfél is elismerően nyugtázta a bravúros sikert.
Pelikán dr.: — A Ferencváros sokkal jobb volt, megérdemelte a győzelmet. Olyan középfedezetet, mint Sárosi III, még nem láttam a Sparta pályán.
Burger, a Sparta kapitánya: — A Ferencváros nagyon is megérdemelte a győzelmet. Már az első félidőben is ki kellett volna jönnie a formának, hiszen ekkor is gólokkal volt jobb a Ferencváros.
TOVÁBBJUTOTT: A FERENCVÁROS (4-3)
Különös vigaszdíjat adott a Ferencváros a Spartának — a prágai 2—0-as győzelem után. A Fradi – számolva a kieséssel is – teljesen kész, lekötött lengyel—svéd túrát alakított ki. A továbbjutás után ezeket a lekötött túrameccseket a Spartának ajándékozták.
* * *
1939. június 18. Milánó, 10.000 néző. Jv: Wort (Anglia)
AMBROSIANA – ÚJPEST 2-1 (2-1)
Góllövők: Demaria, Guarnieri, Vincze
Ambrosiana: Sain-Buonocore, Setti-Campatelli, Olmi, Puppo-Frossi, Demaria, Guarnieri, Candiani, Ferraris II.
Újpest: Sziklai-Futó, Fekete-Szalay, Szűcs, Balogh-Ádám, Vincze, Zsengellér, Kállai, Kocsis. Edző: Guttmann Béla
Nehezen talált magára az Újpest, mire magukhoz tértek, már 2—0 volt az eredmény. A II. félidőben viszont alaposan feljavultak Zsengellérék. A csatárok lábában nem csak az egyenlítés lehetősége, hanem a győztes gól megszerzése is benne volt. A csapat legjobbja a végig kitűnően védő Sziklai volt.
Langfelder Ferenc: — Jó mérkőzés volt, kemény, de fair küzdelem. Remélem Budapesten úgy fogunk győzni, hogy eljutunk a KK második fordulójába.
* * *
A mérkőzés előtti napon Langfelder Ferenc üdvözölte az olasz vendégeket és átnyújtotta az újpestiek ajándékát: a búsuló juhászt ábrázoló porcelán szobrot. Arra a kérdésre, hogy kit ábrázol a szobor így válaszolt: — Ma még bennünket ábrázol a szobor, mert mi vesztettünk Milanóban, de vasárnap este már az Ambrosianát fogja ábrázolni a szobor… Szóról, szóra így történt!
1939. június 25. Megyeri út, 10.000 néző. Jv: Dale (Anglia)
ÚJPEST – AMBROSIANA 3-1 (1-0)
Góllövők: Kállai, Ferraris II, Zsengellér, Kocsis
Újpest: Sziklai-Futó, Fekete-Szalay, Szűcs, Balogh-Ádám, Vincze, Zsengellér, Kállai, Kocsis. Edző: Guttmann Béla
Ambrosiana: Sain—Buonocore, Setti—Locatelli, Olmi, Campatelli—Frossi, Demaria, Guarnieri, Meazza, Ferraris II.
Ritkán látott izgalmas hajrával, az utolsó öt percben lőtt két góllal harcolták ki a lila-fehérek a továbbjutást!
A sorsdöntő gól a 89. percben született meg:
Kállai Kocsishoz játszik, Zsengellér szalad, embert fog. Kocsis befelé kanyarodva 14 m-ről lő, a labda élesen süvít a kapu felé. Csak annyit lehet látni, hogy a felső kapufa közepét súrolja, azután már gólt kiált a közönség, de a következő pillanatban a labda ismét a mezőnybe pattan vissza. A játékvezető azonnal gólt ítél. Az olaszok tiltakoznak, Dale azonban nem tágít. Ádám odaszalad és megcsókolja a játékvezetőt! 3—1, a közelállók szerint a labda a hálótartó vasról pattant ki.
Egymás nyakába ugrálnak, egymást csókolva és ölelve értelmetlen szavakat kiabálva, sírva, kacagva érkeznek be az öltözőbe az újpesti játékosok. Futó valósággal kacagó görcsben fetreng. Guttmann edző levegőért kapkod, nem tud beszélni, csak a kezével hadonászik. De hiszen az újpestiek öröme érthető és nagyon megérdemelt.
Langfelder: — 1-1 után volt a csapatban erő, szív, akarat, lelkesedés és tudás is ahhoz, hogy megfordítsa a szerencsétlenség szekerét, amely már eltaposással fenyegette a lilákat. Ez volt a döntő mozzanata a mérkőzésnek.
Pelikán dr., a KK bizottság cseh elnöke: – Az Újpestnek már korábban több nagy helyzete volt, amelyeket csak a balszerencséje miatt nem tudott gólokra váltani. Győzelme tehát feltétlenül megérdemelt. Újra beigazolódott, hogy az utolsó pillanatig küzdeni kell – és a siker nem marad el.
TOVÁBBJUTOTT: AZ ÚJPEST (4-3)
Az első forduló többi eredménye:
június 25. Belgrád: Beogradski-Slavia 3-0
július 3. Prága: Slavia-Beogradski 2-1
június 18. Bukarest: Venus — Bologna 1-0
június 25. Bologna: Bologna — Venus 5-0
TOVÁBBJUTOTT: a BEOGRADSKI (4-2) és a BOLOGNA (5-1)
ELŐDÖNTŐ:
Bolognában olyan nagy hőség volt a mérkőzés előtti napon, hogy Hlavay, a Ferencváros edzője úgy döntött, nem mennek ki a pályára edzeni. Egy 20 perces edzést azért tartott: a szálloda hűvös garázsában …
1939. július 9. Bologna, 20.000 néző. Jv: Greenwood (Anglia)
BOLOGNA – FERENCVÁROS 3-1 (0-1)
Góllövők: Kiszely, Puriceili, Puricelli, Puricelli
Bologna: Ferrari-Pagotto, Ricci-Maini, Andreolo, Corsi-Biavati, Sansone, Puricelli, Andreoli, Reguzzoni
Ferencváros: Háda-Tátrai, Szoyka dr.—Magda, Sárosi III, Lázár-Táncos, Sárosi dr., Polgár, Kiszely, Gyetvai. Edző: Hlavay György
A Ferencváros védelme az első félidőben éppen olyan nagyszerűen tömörült és küzdött, mint Prágában. A ferencvárosi csatárok pedig lendületesen támadtak és három-négy jó helyzetük közül egyet ki is használtak. Szünet után azonban már sokkal gyengébben játszott a ferencvárosi csatársor, az olasz csapat pedig mint 11 eleven ördög harcolt.
De ebben érdeme van a páratlanul lelkes bolognai közönségnek is. Ezt a közönség és a csapat által diktált óriási iramot a Ferencváros csak 20 percig bírta. Azután összeroppant. A II. félidő közepén öt perc alatt három gólt kapott a Ferencváros!
Táncos: — Szerencsétlen mérkőzés. Ilyen potyagólokat kapni! A Bologna egyébként nem volt jó, be lehet hozni a hátrányt Budapesten!
* * *
Az FC Bologna volt az első futballcsapat, amely repülőgéppel érkezett Budapestre! Viharban indultak, Budaörsön kellemesen landoltak, és négy Toldi góllal terhelve, búsan emelkedett gépük ismét a magasba.
1939. július 16. Üllői út, 18.000 néző. Jv: Wiltshire (Anglia)
FERENCVÁROS – BOLOGNA 4-1 (1-1)
Góllövők: Toldi, Puricelli, Toldi, Toldi, Toldi
Ferencváros: Háda-Tátrai, Szoyka dr.-Magda, Sárosi III, Lázár-Táncos, Kiss, Sárosi dr., Toldi, Gyetvai. Edző: Hlavay György
Bologna: Ferrari—Pagotto, Ricci—Maini, Andreolo, Corsi—Biavati, Sansone, Puricelli, Andreoli, Reguzzoni
A Ferencváros azonnal támadólag lépett fel és a közönség ujjongó örömrivalgása közepette már a második percben Ferrari hálójában táncol a labda: Toldi, mint a szélvész pillanatok alatt az olasz hátvédek mögött termett és közelről a kapuba sodorta a bőrt. . . 1— 0-ra vezet a Fradi!
Még 88 perc volt hátra és Gyetvai máris szélvészként száguldozott a balszélen az olasz kapu felé. „Te jó Isten, mi lesz még itt?!” — mondogatták egymásnak a Fradi szurkolók. De azután fokozatosan elhalkult a biztatás, alábbhagyott a lelkesedés, mert a Bologna fekete-piros trikós játékosai egyre jobban magukra találva, félelmetes biztonsággal kezdték kipasszolgatni a ferencvárosi védőket és egyre több veszélyes helyzetet hoztak össze Háda kapuja előtt. Még jobban fellelkesültek az olaszok, amikor Sárosi kihagyta 11-esét, gyengén helyezett lövését a kapus kiütötte. Mindezek megkoronázásául Puricelli egyenlített! Úgy látszott, hogy Itália híres bajnokcsapata simán kiveri a zöld-fehéreket.
A második félidőben azután elhallgattak a kétkedők és gúnyolódok. El kellett hallgatniuk, mert mint a múltban már annyiszor, a végveszély pillanataiban, megint feltámadt a legendás Fradi szív, azaz méginkább Toldi Géza kemény, harcos szíve és minden erejét, minden utolsó csepp energiáját a küzdelembe dobva megfordította a már elveszettnek látszott mérkőzés sorsát. A közönség látván Toldi Géza hősies küzdelmét, önfeledten biztatja régenlátott kedvencét, amikor pedig a sorozatos zöld-fehér támadások befejezéseképpen a 20. percben közelről beteszi a Fradi második gólját, helyéről felállva percekig tombolva ünnepli és az egész közönség, mint egy ember ordítja kórusban: Géza! Géza! Géza! És Toldi Géza küzd, küzd, fáradhatatlanul tovább! Aztán jön a 40. perc, amikor Géza közelről befejelte az egyenlítést jelentő harmadik gólt. És jött a 41. perc, amikor belőtte a továbbjutástjelentő negyediket és a közönség ettől egyszerűen „megőrült”!
Ismeretlen emberek egymás nyakába borulva, érthetetlen, artikulátlan szótagokat üvöltöttek, elegáns hölgyek boldogan sikoltoztak, kalapok repültek a levegőbe és az egész óriási emberkaréj egyetlen ujjongó, kiabáló vad káosszá változott. Ilyen óriási túláradó örömet, ilyen mámoros boldogságot már nagyon-nagyon régen nem láttak a Fradi pálya jó öreg tribünjei! Azután az örömmámorban úszó közönség beözönlött a pályára és a vállain vitte ki a nap hősét, Toldi Gézát!
A Ferencváros tulajdonképpen az utolsó tíz percben verte ki a Bolognát. Akkor érvényesült végre az a szív és az a tűz, amely egyes ferencvárosi játékosokban dobogott. Érvényesült Gyetvai lendülete és Toldi fegyelmezettsége, eredményessége. A harmadik és negyedik gólt Toldi Géza csakis azért tudta megszerezni, mert nyugodt volt. Az olasz bajnoknak a világ egyetlen más csatára sem tudna négy gólt rúgni. Ezt a Bolognát csak Toldi verhette meg!
TOVÁBBJUTOTT: A FERENCVÁROS (5-4)
A budapesti Ferencváros-Bologna mérkőzés után történt: a ferencvárosiak közül többen megfogadták, hogy Szent Antalnak pengőket adnak, ha a csapat továbbjut. Az ígéretről nem feledkeztek meg. A mérkőzés után vacsorára menet közben megálltak az egyik templomnál és bedobták a pénzt a perselybe …
* * *
1939. július 10. Belgrád, 16.000 néző. Jv: Eiba (Csehszlovákia)
BEOGRADSKI – ÚJPEST 4-2 (2-1)
Góllövők: Bozsovics, Bozsovics, Kocsis, Vujadinovics, Zsengellér, Szalay (öngól)
Beogradski: Mrkusics-Stoilkovics, Dubac-Manola, Dragicsevics, Lehner- Glisovics, Vujadinovics, Bozsovics, Matosics II, Zecsevics
Újpest: Sziklai-Futó, Fekete-Szalay, Szűcs, Balogh-Ádám, Vincze, Zsengellér, Kállai, Kocsis. Edző: Guttmann Béla
Hiányzott az Újpest játékából az a tűz, amelyet az Ambrosiana elleni budapesti mérkőzésen láttunk. A Beogradski megérdemelte a győzelmet. Gyorsabb, lelkesebb volt és jobb taktikával játszott. Kis szerencsével még két gólt lőhetett volna a Beogradski.
Glisovics csapatkapitány: – Az eredmény reális. Az Újpest részéről igen gyenge volt a játék. Az ellenünk megítélt tizenegyesnél a játékvezető tévedett . Egyébként is inkább az újpestiek javára tévedett.
Langfelder: – A Beogradski híre egyáltalán nem bizonyult túlzottnak, sőt — jó csapat!
Guttmann: – Rossz napunk volt. Pesten majd javítunk.
* * *
Vincze Jenő
1939. július 15. Megyeri út, 15.000 néző. Jv: Barlassina (Olaszország)
ÚJPEST – BEOGRADSKI 7-1 (1-1)
Góllövők: Matosics II, Vincze, Zsengellér, Zsengellér, Zsengellér, Vincze, Zsengellér, Zsengellér
Újpest: Sziklai-Futó, Fekete-Szalay, Szűcs, Balogh-Ádám, Vincze, Zsengellér, Kállai, Kocsis. Edző: Guttmann Béla
BSK: Mrkusics-Stolikovics, Dubac-Manola, Dragicsevics, Lehner- Glisovics, Vujadinovics, Bozsovics, Matosics II, Zecsevics
Az első gólt a jugoszlávok szerezték! Az 50. percig csak 1-1 volt az eredmény – azután „beindult” az újpesti támadósor. Zsengellér ellenállhatatlan volt: öt gólt szerzett!
A belgrádi lapok is egyöntetűen őt dicsérték:
Az Újpest Zsengellér mesteri játékának köszönheti, hogy megszerezte a döntőbejutás jogát. (Pravda)
A BSK az első félidőben kitűnően játszott, a magyar csapat viszont éppen a szünet után mutatott ragyogó játékot. A mezőnyből kimagaslott Zsengellér óriási játéka, aki néha három ember helyett is küzdött!
Zsengellér: — Azt hiszem, hogy a játék, góljaim beszélnek helyettem is …
Futó: — Még ilyen arányban is megérdemelten győztünk. Hallatlan akarásunknak köszönhetjük.
Guttmann: – Belgrádban azt mondtam, hogy nem leszek többet edző, ha a BSK bejut a döntőbe. Hálás vagyok a fiúknak, hogy nem kell felhagynom az edzősködéssel …
TOVÁBBJUTOTT: AZ ÚJPEST (9-5)
DÖNTŐ:
Először került két magyar csapat a KK döntőjébe! Tizenharmadik éve folyik a KK, de még nem fordult elő az, hogy két magyar csapat került volna a döntőbe. Két egy országbeli csapat is csak egyszer jutott a fináléba. 1931-ben a bécsi Vienna és a Wiener AC érte el azt a páratlan teljesítményt, amelyet most az Újpest és a Ferencváros megismételt!
A Ferencváros most került ötödször a döntőbe. Ez a teljesítmény is páratlan! Utána következik a Sparta, amely négyszer és a Rapid, amely háromszor került a döntőbe. Az Újpest most másodszor finalista.
1939. július 23. Üllői út, 12.000 néző. Jv: Christ (Csehszlovákia)
ÚJPEST – FERENCVÁROS 4-1 (2-0)
Góllövők: Zsengellér, Kocsis, Kocsis, Sárosi dr., Zsengellér
Újpest: Sziklai-Futó, Fekete-Szalay, Szűcs, Balogh-Ádám, Vincze, Zsengellér, Kállai, Kocsis. Edző: Guttmann Béla
Ferencváros: Háda-Tátrai, Szoyka dr.-Magda, Sárosi III., Lázár-Táncos, Kiss, Sárosi dr.,Toldi, Gyetvai. Edző: Hlavay György
A lila-fehérek a 10. percben már 2-0-ra vezettek! Az 53.-ban 3-0-ra … A második félidőben még jobban kibontakozott az Újpest fölénye.
Mindent összegezve az Újpest nem csak, hogy megérdemelte a három gólkülönbségű győzelmét, de a mutatott játék és a tényleges gólhelyzetek alapján ez a különbség még nagyobb is lehetett volna.
Langfelder Ferenc: — Még a gólaránynál is nagyobb volt a fölényünk. Nem is a 4-1-nek örülök annyira, inkább annak, hogy a csapat jól együtt van.
Tóth Lajos dr.: — Minden elképzelést felülmúlóan rosszul játszott a Ferencváros. Az Újpest még ilyen arányban is megérdemelte a győzelmet.
Tátrai: — Rendkívül bánt ez a vereség. Otthon, a mi pályánkon így kivégzett minket az Újpest! Amikor az elmúlt héten bekerültünk az Újpest mellé a döntőbe, még örültem is, hogy most majd megfizetünk a bajnokságért …
Hlavay György: – Szegény Toldit sajnáltam. Ez a derék gyerek még 2-0 után is hihetetlen akaraterővel igyekezett életet verni a többiekbe, de nem sikerült neki …
* * *
1939. július 30. Megyeri út, 15.000 néző. Jv: Dattilo (Olaszország)
FERENCVÁROS – ÚJPEST 2-2 (2-0)
Góllövők: Kiszely, Kiszely, Ádám, Balogh
Ferencváros: Pálinkás—Tátrai, Szoyka dr.—Sárosi III, Polgár, Lázár—Bíró, Toldi, Sárosi dr., Kiszely, Gyetvai. Edző: Hlavay György
Újpest: Sziklai-Futó, Fekete-Szalay, Szűcs, Balogh-Ádám, Vincze, Zsengellér, Kállai, Kocsis. Edző: Guttmann Béla
A Ferencváros óriási lendülettel kezdte a játékot. Fél óra elteltével — Kiszely két góljával – már „egyenlítés közelbe” kerültek. És ekkor következett a fordulópont:
Futó elengedi Kiszelyt, az szépen kiugrik, óriási gólhelyzet, mert csak a kapussal áll szemben, de most nem biztos a jobb lába. Félrecsúszik a góltígérő lövés!
3-0 helyett hamarosan 2-1, majd 2-2 lett az eredmény…
Amint Dattilo utolsót fütyül, felhangzik a magyar himnusz dallama, a rendezők a kupát, a nemzeti színű zászlóval letakart asztallal együtt a pálya szélére állítják és megkezdődik a kupa átadási ünnepsége. A lila inges újpesti csapat felsorakozik szemben a kupával, mögötte a zöld-fehérek, Pelikán dr., a KK bizottság elnöke nyújtja át a kupát Futónak, az Újpest kapitányának.
Az ünnepélyes kupaátadás után a közönség harsányan kiabálta az Újpest nevét, majd Futót vállán vitte a lelkes közönség. Az 1939-es KK küzdelem végetért. Augusztus elsején, az egyik újpesti ékszerésznél már vésték is a kupába: 1939: Újpest FC.
Balról : Futó, Kállai, Szűcs Gy., Seres, Zsengellér, Hóri, Tóth III M., Joós, Balogh I, Vincze J., Kocsis G.
* * *
Zsengellér Gyula
A KK 1939. évi gólkirálya: Zsengellér Gyula (Újpest) 9 gól. 5 gólos: Kiszely (Ferencváros), 4 gólos: Toldi (Ferencváros), Kocsis (Újpest), Puricelli (Bologna).
(Nagy Béla írásainak felhasználásával)
Vélemény, hozzászólás?