Advent harmadik gyertyalángja – Akarat, érzelem, gondolat

Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon egy fehér ragyogó angyal jön le a földre, jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szí­vében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése. Adventi gyertyák szí­nei az örömöt a szeretetet, és a boldogságot szimbolizálja. Ezen a vasárnapon már előre lehet örülni karácsony eljövetelének. A gyertyagyújtás után ne csak azon gondolkodjunk el, mi okoz nekünk örömet, és minek örülnénk karácsonykor, hanem azon is, hogy mi mit tehetünk mások öröméért.

Advent harmadik hete a bátorság próbája is. Arra figyelmeztet, hogy ideje szembenézni önmagunkkal, különösen az árnyékainkkal és a félelmeinkkel, hiszen azok csak í­gy oldódhatnak fel. Legyen merszünk felvállalni azt, amit valójában szeretnénk. Hozzuk meg régóta halogatott döntéseinket, és ha kell, lépjünk tovább. A három lelkierő: akarat, érzelem, gondolat szétválása félelemmel tölti el az embert, mindezek egyensúlyba hozatalához a bátorság angyalának a segí­tségét kérhetjük.

Az előbbi adventi gondolatokat nem nehéz saját Fradista szí­vünkhöz igazí­tani. A gyertyáink szí­ne zöld-fehér, számunkra a lelkierőt az erkölcs-erő-egyetértés hármasa adja, mely több mint száz éve határozza meg a klub filozófiáját. Voltak olyan évek, amikor mindez veszélybe került, volt mikor mindenünket el akarták venni, de az a fajta összetartozás, mely a Fradit jellemzi, mindig is túl tudta élni a történelem viharait. Napjainkban is vannak gondok, vannak feszültségek, de bí­zom benne, ahogy közeledünk a szenteste felé, ezeket a gondokat félre tudjuk tenni és együtt tudunk örülni a létezésnek. 2014 több szempontból is emlékezetes év marad. Egy kiváló tavasz után azt hittük, hogy a harmadik Szentély megnyitása olyan impulzusokat fog adni a klubnak, a csapatnak és a szurkolóknak, mellyel elérhető közelségbe kerülhet a 29. bajnoki cí­münk. Melyre nagyon várunk. Az utolsót 2004-ben ünnepeltük és bár voltak történelmünk során ennél hosszabb időszakok, de mindkétszer a történelem is „beleszólt”. Először az első világháború, másodszor meg a Rákosi-diktatúra.

2014 ősze vegyes képet ad, a bajnokságban az ötödikek vagyunk (1 pontra a dobogótól, de 13 pontra az első helytől), a szerencsés sorsolásnak is köszönhetően könnyű ágra kerültünk a Magyar Kupában és az örök rivális kiverésével, a Ligakupában is továbbjutottunk. Az európai szereplésünk nem sikerült, de ez (sajnos) nem okozott túl nagy traumát. Csodálatos az új arénánk, a III. Szentélyünk méltó a dicsőséges múltunkhoz, bár a beléptető rendszer miatti szurkolói elégedetlenség miatt, a nézőszám elmarad a vártaktól.

Akarat-érzelem-gondolat, erkölcs-erő-egyetértés. Három szó – három gondolat – három gyertyaláng.

Advent és Ferencváros. Számunkra együtt jelentik az ünnepet.