Adventi naptár, A HUSZONNYOLCADIK BAJNOKI CíM

“Ha most költő volnék, biztos ódákat zengenék a 28 bajnoki cí­münkről. De nem vagyok költő, csak egy Fradi szurkoló, í­gy csak Szophoklész örökérvényű gondolatát ültethetem át:

Sok van mi csodálatos, de a Fradi bajnoki cí­ménél nincs semmi csodálatosabb!”

(Lalolib)

Vajon hányat kell még aludni, hogy újra átérezzük?

Tököli Attila: – Amikor visszajöttem a csapathoz először Nyí­regyházán léptem pályára. Felnéztem a lelátóra és egy transzparens fogadott. Az volt ráí­rva, hogy „Milliók vártak vissza!” és dollár jelek szerepeltek a mondat végén. Nem tagadom, hogy könnybe lábadt a szemem a dühtől. Szomorú és megalázott voltam. Hihetetlen, de az a transzparens majdnem jobban fájt, mint a tavalyi május 30-i pofonok. Akkor a nyí­regyházi meccs után azt mondtam, hogy azért jöttem vissza, mert nekem itt elintéznivalóm van még, és, ha hagyják el is intézem, amit akarok. Ma már azt tudom mondani, hogy nincs elintéznivalóm. Amiért visszajöttem az ma bekövetkezett. Csodálatos volt érezni a csapat és a szurkolók szeretetét. Hihetetlenül egységesek voltunk, nagyon akartunk és mindenki rendkí­vül sokat tett agyőzelemért. Köszönöm a szurkolóknak a szeretetet és azt a vastapsot, amit kaptam, amikor beszólí­tottak a pálya közepére. Az a taps a szí­vemig hatolt. Köszönöm! Éger Lacinak jobbulást kí­vánok! Garami Józsi bácsinak viszont nem fogom könnyen megbocsátani, hogy kikapcsolta a telefonját éjfél után. Gerzson még elérte én már nem, í­gy innen üzenem neki, hogy hamarosan hí­vom, hogy gratuláljak neki is!

 

Tovább olvasom…