Szerkesztőség

Ma lenne 75 esztendős Nagy Béla

Nagy Béla

Oldalunkon is sokat hivatkozunk arra az emberre, aki nélkül ma nem lehetne a Fradi értékeiről, hagyományairól olyan szí­nvonalon í­rni/beszélni, ahogy azt tehetjük. Az ő áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy rendet rakjon a temérdek adat tengerében. Tette ezt akkor amikor még nem állt rendelkezésére a számí­tógép. Kartonrendszerekben tartotta nyilván a több ezer mérkőzésről és több száz játékosról szóló információkat. Temérdek könyv és kiadvány jelzi munkásságát, amelyek közül a legrégebbiek a gyűjtők féltett kincsei, antikváriumok – sokszor hiába – keresett darabjai. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

V. Novák Dezső Utánpótlás Emléktorna

A Ferencváros U13-as csapata (képünkön) nyerte a V. alkalommal megrendezett Novák Dezső Utánpótlás Tornát Tapolcán. A zöld-fehérek a döntőben büntetőpárbajban győzték le a ZTE korosztályos csapatát.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Immáron ötödik alkalommal nyitottuk ki az emlékezés albumát

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Sporttársak!

Összetett dolog az emlékezés. Néha csak felütjük a fényképalbumot vagy a lexikont, rábökünk egy képre, egy szóra és máris a célhoz érünk. Néha meg addig keresgetünk és kutatunk, mí­g csak azon kapjuk magunkat, hogy már órák teltek el és hiába akar a jelen visszakényszerí­teni a hétköznapok szürkeségéhez, már az elébünk táruló múlt fogságába estünk. Szabadulni meg nem nagyon akarunk, mert amit ott látunk és amit ott olvasunk az annyira kedves a szí­vünknek, hogy legszí­vesebben örökre ott maradnánk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Elment a Fradi csendes tanúja – Rónay László halálára

Közhelynek tetszhet a fordulat, de hittel í­rom: hozzá foghatót tán igen, ám nála tisztább, „jobb” embert nem ismertem soha, noha én is elütöttem már a hatvanat. Irodalomtörténész volt, nekem kollégám is a budapesti bölcsészkaron, ismerhettem úgy három és fél évtizeden át, azt, hogy a vezetésével készült magyar irodalomtörténet 1945-1975 prózakötetébe végzős hallgatóként í­rhattam néhány portrét, neki köszönhetem. Roppant művelt volt, nemcsak választott szakmájának, de más művészeti ágaknak, különösen a komolyzenének is értő rajongója, aki páratlan tudását jó szí­vvel, mély hittel, átélhető élményként osztotta meg mindenkivel. Ő volt az a tanár, akit a szó evangéliumi értelmében szerettek s követtek hallgatói, akit élete utolsó évtizedében – mert kevesebbet mozgott már – a lakásán is hétről hétre felkerestek. Ott tartotta óráit, könyvek s hanglemezek ezrei között, ahol minden a kultúráról, a kulturáltságról, s az érdek nélkül való szeretetről beszélt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Zöld-fehér forgácsok: „Rongylábú” világklasszis

Czibor Zoltán

Ha emlékezetem nem csal, Czibor Zoltánt az újpesti pályán, valami kupameccsen láttam először a Fradiban. Alaposan elkalapálták a zöld-fehéreket. Sopánkodva ültünk visszafelé a villamoson, mit akarnak ezekkel a tehetségtelen ifjoncokkal, ennek csak rossz vége lehet. A balszélső Komáromból érkezett. Czibor III-ként szerepelt az összeállí­tásban.

Szóval csüggedezve üldögéltünk a Nyugati pályaudvar felé döcögő járművön. Csak Csanádi Árpád és öccse, Ferenc csevegtek jókedvűen a társaságukban lévő feltűnően csinos hölgyekkel. Az idősebbik fiú, Árpád, gyakran játszott a „nagy” Fradiban, rendszerint középhátvédet (centerhalf volt a becsületes neve), vagy jobbfedezetet, ahogy a szükség kí­vánta. Úriember volt a pályán, az maradt az életben is, szép karriert futott be sportvezetőként. Méltatlanul hamar hunyt el, sí­remléke a Farkasréti temetőben látható. Ferenc, az öccse, a tartalékcsapatban játszott, tornatanárom volt a Rákóczi gimnáziumban, és derűs elnézéssel szemlélte ügyetlenkedéseimet.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kinyomoztuk… – „vörös Taki”

Bár pályafutásáról keveset tudunk, annyit mindenképpen, hogy az MTK mellett játszott a Fradiban is! Pontosabban védett, mert kapus volt.

Igaz, az első csapatban sohasem jutott szóhoz dí­jmérkőzésen (Fritzet, Szamosyt szinte lehetetlen volt kiszorí­tani), legfeljebb barátságos találkozón.

Takács Béla 1918 őszén, Knapp Miksa halála után két bajnoki találkozón védte az MTK kapuját, í­gy tagja lett a kék-fehérek idény végén bajnoki cí­met nyerő együttesének. A korszak egyik legnagyobb hazai kapusalakjának, mi több, egyenesen Zsák Károly vetélytársának számí­tó Knapp az 1918-as spanyolnátha-járvány áldozata lett egyébként, október elején hunyt el Budapesten. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

IV. Novák Dezső Utánpótlás Emléktorna

Az Illés Akadémia U13-as csapata (képünkön) nyerte a IV. alkalommal megrendezett Novák Dezső Utánpótlás Tornát Tapolcán. A szombathelyiek a döntőben 2-1-re győzték le a Ferencváros csapatát.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tragikus Dallam

Bőrszegecses futballcipő – valószí­nűleg – az 1920-as évekből. Jól olvasható a „TI” monogram a talpán (Fotók: Koncz György)

Bőrszegecses futballcipő – valószí­nűleg – az 1920-as évekből. Jól olvasható a „TI” monogram a talpán (Fotók: Koncz György)

Majd százéves focicipő a fradista mártí­r hagyatékának fő ékessége

Százéves tárgyak is fellelhetők, nem is kevés, Tóth-Potya István hagyatékában, amelynek darabjait az 1945-ben mártí­rhalált halt futballnagyság unokája mutatta meg lapunknak. Potya nemcsak nagyszerű labdarúgó, remek ember is volt, szellemi hagyatéka is példás – az élete pedig kész regény, számos elfeledett, rosszul ismert vagy a köztudatba be sem kerülő történettel.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2026. január 10.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK