Alberttól – Zsiborásig

Strasser Emil

fradi_cimer

Strasser 1916 nyaráig a K(ereskedelmi) A(lkalmazottak) O(rszágos) E(gyesülete) csapatában játszott. Ekkor a KAOE kiesett az I. osztályból a Vasas elleni osztályozón és a klub futballszakosztálya szüneteltette működését, játékosai pedig szabadon igazolhatók voltak.

Az FTC-be többen is átléptek. Közülük Strasser és Wilheim az első csapatban is helyet kaptak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Ábrahám József

fradi_cimer

Pozsonyból került az amatőr FTC-hez (1939-40), majd a profi csapatban is szerepelhetett.

1939 őszén Zentaival felváltva őrizték a profi és az amatőr csapat kapuját.

A profik között négyszer lépett pályára, ezzel a zöld-fehérek magyar bajnoki cí­met nyert játékosának mondhatja magát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Szojka Ferenc

Szojka Ferenc (1931. április 7., Salgótarján – 2011. szeptember 17., Salgótarján) a Salgótarjáni Bányász és a Salgótarjáni BTC  (1950-66: 324 bajnoki / 16 gól; az év játékosa: 1956) fedezete, 1954 és 1960 köpött 28 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt ért el. Tagja volt az 1954. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert és az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

dr. Makkai (Müller) Ferenc

Alacsony, szí­vós, fáradhatatlan labdarúgó volt. Jól helyezkedett, ügyesen szerelt és passzolt. Rúgótechnikája és gyorsasága azonban nem volt kielégí­tő.

Ő volt az FTC amatőr korszakának utolsó válogatott játékosa. 1926. június 6-án a csehek ellen 2:1-re megnyert mérkőzésen csereként lépett pályára.

Az amatőr korszak utolsó éveiben játszotta ferencvárosi meccseit. A profizmus bevezetése után a sok kitűnő halfjátékos között egyre jobban háttérbe szorult. Amikor a 33 FC ajánlatát elfogadta, csak egy feltétellel igazolt oda: soha nem játszik a Fradi ellen, és továbbra is az FTC tagja maradhat!

Így történt, hogy Müller a 33 FC-ben futballozott, de az FTC tagja maradt! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Koczó József

Egykori balszélsőnk 1951 őszén mutatkozott be a Kinizsiben és ezt követően egészen 1952 decemberéig szerepelt piros-fehérben.

Az 1951-es idényben Mészáros mögött a második leggólerősebb játékos volt 11 mérkőzésen lőtt 7 góljával. A Salgótarjáni Bányász elleni 5:1 alkalmával mesterhármast szerzett.

A várt gólerős folytatás azonban elmaradt, a következő idényben csak három gólig jutott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2026. január 10.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK