„Felborí­tottuk a papí­rformát!”

Novák Dezső

NOVÁK DEZSŐ: A BRAVÚRRÓL

Most már utólag elmondhatjuk: nagyon féltettük a Ferencvárost Bilbaóban. Tí­z évvel ezelőtt a Népsport is képviseltette magát a baszk fővárosban azon a nemzetközi tornán, amelyet akkora Vasas nyert meg. Ezért tudjuk, hogy a stadionban milyen félelmetes a légkör, milyen heves vérmérsékletű szurkolók tüzelik a hazai csapatot, és azt is: az FC Bilbao milyen sokra képes az otthonában. A Népstadionban pedig mindenki láthatta, hogy a spanyol együttes 0-2 után milyen elszántan rohamozott, s bizony, az egyenlí­téshez is volt lehetősége.

Az első mérkőzés után nem volt valami rózsás a hangulat az Üllői úton, hiszen Novák . Dezső két-háromgólos győzelmi reménye nem vált valóra. Az elutazás előtt Novák még mindig azt emlegette: milyen kár volt 2-0 után kiengedni. Pölöskei hiánya is közrejátszott abban, hogy a játékosok nem valami jó hangulatban kászálódtak be abba a repülőgépbe, amely hétfőn Bilbaóba vitte őket. Az utolsó szó a vezető edzőé volt:

— Azért nem esünk kétségbe, hiszen végül is győzelemmel, egygólos előnnyel várjuk a visszavágót. Feltétlenül gólt kell rúgnunkl

Nováknak igaza lett, mondta is a mérkőzés után:

— A pályán nagyjából az történt, amit a taktikai érte’kezleten megbeszéltünk. Megleptük a spanyolokat azzal, hogy nem álltunk be kifejezetten védekezni, a középpályán lefékeztük őket, s labdatartásból gyors ellenrohamokat indí­tottunk. De voltak olyan időszakok is, amikor folyamatosan mi támadtunk többet. Es ami döntő volt: sikerült gyorsan válaszolnunk Dani 11-es góljára a jó formában lévő Szokolai révén.

— És a közönség?
— Eleinte harsogtak és biztosra vették a továbbjutást. Ez egyébként kiderült a mérkőzés délelőttjén megjelent lapokból. Nagy volt a derűlátás, 1-1 után csendesebbek lettek, sőt később néhány szép támadásunkat meg is tapsolták. Dicséretükre legyen mondva, még ahhoz is volt lelkierejük, hogy a mérkőzés végén megtapsoljanak bennünket.

— Mi volt a csapat legnagyobb erénye?
— Az, hogy sem a légkörtől, sem az ellenféltől nem ijedt meg. Óriásl volt a küzdőszellem. A csatárjátékunk is jobb volt a reméltnél, hiszen akadtak helyzeteink, akár nyerhettünk is volna.

— Zsiborás tartaléksorból főszereplővé lépett elő, kitűnően védett. Mi adta a gondolatot, hogy Kakas helyett őt szerepeltette?

— Kakas a legutóbbi rangadón, a Vasas ellen mérsékelten védett, de nem éz volt a fő oka a cserének, hanem az, hogy Gabinak is lehetőséget akartam adni a bizonyí­tásra, mégpedig egy nagy feladat kapcsán. Nagy hasznát láttuk annak, hogy jó idegállapotban állt a háló elé. .

— Nagy az öröm?
— Naná!… Annál is inkább nagy, mert jól tudjuk, hogy még azok is kevés esélyt adtak a továbbjutásra, akik pedig vérmes szurkolóink.

Nevetett.

— Felborí­tottuk a papí­rformát! Várjuk a következő ellenfelet…

NS 1982.10.01.