Feljegyzések a fotelból – A Fradi Sas két góllal erősebb volt Gedeonnál
Tegnap este néhány perccel kilenc óra körül a Fradi Sas megállt a felezővonal közepén. Felemelte a szárnyát, talán fel is akart szállni, és fentről szétnézni a pesti éjszakában, de mikor több ezer torok egy „Hajrá Fradi” kiáltással köszöntötte, letett a szándékáról. Jobbra, a vendégszektor felé nézett, ahol 15-20 kék-fehér szurkoló szorongott, de nem látta Gedeont. Szerette volna maga mellett tudni, hiszen a két csapat 110 éve története számos ponton kapcsolódik össze. Kezdetben rangadó, majd ősrangadó, manapság meg örökrangadóként hívjuk a Fradi-MTK-t, mely egyedül az ötvenes években, az akkori zsarnoki hatalom önkénye miatt pihent hat évet úgy, hogy közben játszottak ugyan egymással, csak „becenevet” kellett használniuk. És ha már a közös múltra emlékezünk, akkor meg kell említenünk az 1940-45 közötti időszakot is, amikor a huszadik század második világégése során kis híján az MTK és annak szurkolótábora is teljesen megsemmisült. Megszűnés, kizárás, táborok és halál. Kegyetlen időszak volt egy még kegyetlenebb világban. Talán ezért is lett volna jó, hogy Gedeon is eljön és együtt köszöntik a 110 éves örökrangadót. De talán az MTK kabalaállata megijedt a közel tízezres Fradi közönségtől, vagy talán túl sokat ült az iskolapadban és túl behatóan ismerkedett az biológiával. Mert az tény, hogy a sas sokkal erősebb mint a liba, vagyis helyesebben házilúd, vagy nyári lúd, de vidéki gyerekként nekem továbbra is liba marad még akkor is, ha ennek van egy kis pejoratív sugallata.
Persze aki „háztájis” környezetben nőtt fel, az tudja jól, hogy azért nem volt egy életbiztosítás összefutni egy harcos gúnárral aki büszke családfenntartóként elég vehemensen tudja védeni a tojókat. Nem akarok itt biológia órát tartani, hiszen mégis csak egy Fradi-MTK örökrangadóról kéne jegyzetelnem, de mivel néhány órás alvás van csak mögöttem (éjjel egy óra után értünk haza) és eddig még csak egy kávét ittam, valahogy az agytekervényeim még rozsdásak ahhoz, hogy az írás közben visszatudjam pörgetni a tegnap esti kilencven percet. Addig amíg megtalálom a „replay” gombot, még egy kicsit gúnározom a gyerekkoromból, hiszen nekünk is voltak libáink, köztük Gergővel, aki jó néhány alkalommal futásra (menekülésre) kényszerített. Épp úgy, ahogy tegnap a fiatal MTK játékosok is megpróbálták a gyors passzos játékukkal kifárasztani a zöld-fehéreket, de a végén ők dőltek saját kardjukba, hiszen a hármas bírói sípszó után néhányuk úgy rogyott a zöld gyepre, hogy számukra egy oxigénmaszk jelentette volna kánaánt.
Tegnap este, a 203. bajnoki örökrangadót Gedeon hiányában nyertük 2:0-ra úgy, hogy az MTK-s fiatalok passzolgattak, mi meg lőttünk két gólt. Tudom, hogy ennél sokkal több történt és nem is akarok kibújni a részletek alól, de nem gondoltam, hogy ilyen hamar be fog bizonyosodni Moniz mester „útmutatása”, amit a fiatal Fradi játékosok edzésén mondott, miszerint döntsétek el mint akartok, passzolgatni, vagy gólokat lőni. És mivel egy meccset csak gólokkal lehet megnyerni, mi betartottuk az intelmeket, míg a fiatal MTK játékosok inkább a szép passzolgatás mellett tették le a voksukat – vesztükre.
Azt azért el kell ismerni, hogy helyenként szépen és ügyesen terelgették a labdát, de egy-két helyzeten kívül másra nem nagyon futotta az erejükből. Ehhez persze kellett Jova magabiztossága (úgy látszik nagyon jót tett neki a „konkurencia” megjelentése), Besic tanári takarítása és Adams egyszerű, erőtől duzzadó és nagyon határozott játéka. Akeem továbbra is egy talány, idejön valaki egy távoli szigetvilágból és néhány napos tesztelés után úgy hoz le két rangadót, hogy szinte hibát sem vét. Tegnap este is talán kétszer léptek el mellette, de egyik után sem alakult ki komolyabb helyzet. Remek az ütemérzéke, jól fejel és két mérkőzés után már nem is hat mosolyogtatón a bemutatkozó nyilatkozata, miszerint az NB I legjobb hátvédje akar lenni.
Az eddigi „lyukas” védelmünk egyre magabiztosabbá válik és ha beszáll a ringbe a frissen igazolt Gerson, akkor megvalósulhat minden Fradista „álma”, Besic eggyel előrébb lépve olyan magabiztosságot adhat a csapatnak, mely a bajnokság végén olyan magasságokba repíthet, ahová egy sas oda tud érni, de egy liba (házilúd), már az alkata miatt sem képes. A tegnapi győzelmünk „lényege” meg éppen az erőben rejlett, mert hiába passzolgattak ügyesen az MTK fiataljai, az „erő velünk volt” és ha párharcra került a sor, szinte mindig mi kerültünk ki győztesen. Ez meg el is döntötte a mérkőzést. Főleg akkor vált egyértelművé az erőfölényünk, akkor a kissé statikus Tuijp helyett beállt Valpoort, aki most sem vesztett „ütközetet”, sőt a második gólunk előtt harcosan szerzett labdát, majd passzolta (azért mi is tudtunk passzolni) Bönighez akinek remek beívelését Holman bólintotta a hálóba.
2:0 után meg már csak a különbség volt a kérdés. A kék-fehérek teljesen elkészültek az erejükkel, a végén Ionescu, Böde és Valpoort is növelhette volna az előnyünket, de kimaradtak a helyzetek. Így maradt a 2:0, mely első ránézésre magabiztos győzelemnek látszik, de az igazság mint mindig a részletekre rejtőzködik és igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk meg az MTK mezőnybeli szép játékát.
Mellyel nem értek el túl sokat, mert a gólokat végül is mi lőttük. Ezzel meg van az újabb három pont, melynél fontosabb, hogy tudtuk hozni a „kötelezőt”, hogy Moniz mesternek köszönhetően az erő tényleg velünk van, mely időnként még szép játékkal is tud párosulni. Tegnap is voltak tapsot érdemlő megmozdulások: Besic, Jenner és Holman vitt egy kis plusz fényt az éjszakába, mely bőven elegendő volt ahhoz, hogy a hármas bírói sípszó után percekig, felállva ünnepeljük a csapatot. Azt persze badarság lenne állítani, hogy „minden nagyon jó, minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve”, hiszen Ferenc József ideje lejárt, ez itt már nem a Habsburgok világa, itt egyedül Böde Dani lehet a király…
Tisztában vagyunk azzal, hogy vannak még hibák, a labda sokszor „megtréfálja” a játékosokat és ahhoz, hogy igazán dominálni tudjunk 90 percen át, ahhoz szükség lesz Besicre a pálya közepén Józsi mellett, Gersonra a védelem tengelyében, Leonardóra és Somáliára elől.
És ha minden összeáll akkor nem csak Gertrúdot fogjuk legyűrni, hanem az egész NB I-t.
12 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – A Fradi Sas két góllal erősebb volt Gedeonnál bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Kicsit késve reagálok,de majd három hónapja nem láttam a Kisfiamat személyesen,akivel 4 csodálatos napot tölthettem és még a rangadót és „végignézte”velem a Drága, pedig még csak 5 éves.
Ritka az olyan mérkőzés,amikor „csak” sablonos dolgokat tudok írni.
Egy átlagos iramú mérkőzés volt ,helyzetek itt is ott is,de szerencsére mi lőttük a gólokat,de igaz az Mtk támadásokban talán egy lövés kivételével, nem volt benne a gól.
Számomra az látszik,hogy ebben a szezonban a vidivel fogunk-csatázni a bajnoki címért,-egye fene senkivel sem-de előtte hétvégén nyerni kell a loki pályán,ami nem egyszerű,de úgy érzem most megfelelő játékosok állnak a rendelkezésre Moniz mester számára.
Hajrá Fradi!!!
Kedves Gedeon!
Nagyon sajnálom, hogy félreértetted a „hiányérzetemet”, hiszen az kizárólag a két klub közös múltja miatt vetődött fel. A Tempó Fradi egy szurkolói oldal, mely feldolgozza a Ferencvárosi labdarúgás történetét, melyben előkelő helyen szerepel az a közös múlt, mely a két csapatot összeköti.
Számos olyan írás van az oldalunkon, mely azt a kegyetlen és hitvány időszakot dolgozza fel, amikor az MTK-t erőszakkal megszüntették. Szinte mindig megemlítjük és megemlékezünk az 1938 és 1945 közötti felszámolásról, a háború áldozatairól. Ne feledd azt sem, hogy az MTK kizárása ellen a Fradi akkori vezetői, játékosai is tiltakoztak.
Ami a jelent illeti. Szerkesztőtársam kiváló kapcsolatban van az MTK hivatalos oldalával, többször cseréltek már információt, adatot.
Visszatérve Gedeonra, természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a klubok kabalái nem szoktak ott lenni az idegenbeli meccseken, pedig talán ott lenne helyük, hiszen ellenfelek vagyunk és nem ellenségek.
Azt a megjegyzésedet (melyet biztosan az indulat vezérelt), miszerint az „FTC meccsein olyan közönség van, hogy oda Fradisták (nálunk ez mindig nagybetű) sem járnak ki”, nem tudom és nem is akarom értelmezni.
Én közel 40 éve vagyok Fradista és vidékiként is ott szurkolók a csapatnak. Plusz, nézd meg a nézettségi mutatókat és talán rájössz, hogy az indulat nem mindig jó tanácsadó.
Ettől függetlenül örülök annak, hogy MTK szurkolóként idetaláltál és elolvastad a jegyzetet. Még akkor is, ha sajnálatos módon egy kicsit félreértetted.
Ide kattintva átböngészheted az a 375 bejegyzést, mely a két csapat közös múltjával foglalkozik a Tempó Fradi oldalain.
https://tempofradi.hu/tag/mtk
Szurkolói barátsággal,
Lalolib
A sas se jött el legutóbb aHungária körutra, nem kell ez a rossz duma. A másik meg az, hogy ma az Ftc meccsein olyan közönség van, hogy oda a fradisták sem járnak már ki.
Kedves YSE! Köszönöm a higgadt véleményt! Sajnos én forrófejű, fiatal nyugdíjas vagyok…
Sajátos szemüvegen értékeled a meccset, Kinizsi.
A tizenegyest érő szabálytalanság után nevetséges lett volna sárga lap. Nem volt különösen durva, és Holman még a kapu fel sem ment,
Az ismétlésnél külön figyeltem az általad felvetett másik két problémát: egyik sem volt „véresen komoly”, egyik sem volt egyértelműen „lapköteles”. Adams reklamálása viszont >látványosabb< volt. Egyébként is jó lenne, ha játékosaink a reklamálásról leszoknának, mert ezzel vsak a csapatnak ártanak.
Bár lehet, hogy a koromnál fogva én higgadtabban nézem a meccsket???
Úgy emlékszem, hogy a „profi” játékvezetőink közül Vad II-t, Iványit és Farkas Ádámot tartottuk eddig elfogadhatónak. Úgy látszik utóbbi is átesett az mlsz továbbképzésen. Kérdéseim ezzel kapcsolatban: a 11-esnél nem járt volna sárga lap a védőnek; Adams reklamálásért kapott sárga lapot, Kanta pedig végig perlekedett a játékvezetővel minden következmény nélkül; Vukmir hogyan játszhatta végig a meccset, azért mert az egyik súlyos szabálytalansága utáni fetrengése feledtette a tettét??? Biztos van ezen a fórumon is, aki nálam jobban ért a szabályokhoz, legyen szíves megmagyarázni ezeket a dolgokat. Előre is köszönöm. (Egyébként az NS 8-ra értékelte a ténykedését, ebből is látszik, hogy én nem értek a futballhoz.)
Bizom benne, hogy Vass és Buzsáky hozzánk igazol mert amit Józsiék művelnek a k. Pályán az nagyon gyenge.
Az MTK-sok megtanulnak cselezni, passzolni (hogy milyen színvonalon azt nem minősíteném), de erőnlétük nincs, lassúak és ütközni sem tudnak, így ők kénytelenek egy másik sportágat űzni. Mert ez nem labdarúgás.
Tőlünk Besic ismét kiemelkedett, Adams-et is kénytelen leszek megkövetni, ha így folytatja.
Az ETO elleni meccshez képest, nagyon gyenge találkozó volt, de a győzelmet tényleg nem kell magyarázni.
Ami jó, a győzelem és az azért járó3 pont, valamint -sorrend nélkül- Holman – Jóva – Adams – Besic – Valpoort játéka.
Ami nem tetszik: Még mindig lyukas a csapat”, Dani és Jenner túl görcsös és hát az MTK-ifi is gólokat rúghatott volna. Na, mindegy, ahogy a régi igazság tartja, megszereztük a megszerezhető pontmaximumot, egy meccsből 3 pontnál többet nem lehetett kihozni. Ismerjük el, Gedeonék ügyesen, stílusosan játszottak, talán ilyesmi lehetett a klasszikus MTK-iskola? Imponáló, ha egy klub évtizedeken át őrzi a rá jellemző stílusjegyeket, pl. Barcelona, Real, Ajax stb. Garami mesternek is gratulálok, megint alakul valami, a magyar futball érdeke hosszú távon az, hogy „focizni” tanítsa meg őket: Cselezni, passzolni, rúgni.
Jól játszottunk megérdemelten győztünk kellemes meglepetés Adams játéka csodálkozom hogy eddig nem fedezték fel tudtommal otthon játszott egy Central nevű csapatban.Tuijp viszont nagy csalódás számomra eddig remélem később ez változik én örülnék neki a legjobban.Holman egyre jobb ahogy érzi a bizalmat bravó fiú csak így tovább.Ezzel a játékkal Debrecenben is nyerünk.Hajrá fiúk mert fő a győzelem!
A győzelmet nem kell megmagyarázni! Az MTK szépen játszott, mi pedig győztünk úgy, hogy megint több helyzetet kihagytunk. Az első félidőben nem volt szélsőjáték, Valpoort behozatalával változott a helyzet. Ami viszont feltűnő volt: mintha szándékosan nem adtak volna labdát Jennernek! Nem lenne jó, ha ez elkedvetlenítené az egyik legjobb játékosunkat!
Jó kis meccs volt. Nem több, és nem kevesebb. De egy percig sem érztem komoly veszélyt az MTK-sok játékában. A mieink most ennyit adtak ki magukból – és ez elég volt. Vagy a mi csapatunk nőtt ennyire az ellenfél fölé? Csak éppen nem vettük észre?
Ha ez a csapat összeszokik és mindenki utoléri magát – nahát az lesz a szép világ. (Én még emlkszem ilyenekre is – közben átszenvedve a >pokol minden kínját<, de a reményt soha fel nem adva.
Amúgy tisztelem Gedeont. Igen, az MTK megtartotta régi humorérzékét, és felvállalta a gúnárt kabalaállatnak. Aki/ami – igazolom Lalolib állítását – igen harcias és veszélyes tud lenni. Most azonban a sas erősebbnek bizonyult, és Gedeon nem is mert eljönni…