Feljegyzések a fotelból – Kimi igazsága győzelmet ért
Már jócskán benne voltunk a mába, de még nem jött álom a szememre. Nem forgolódtam az ágyban, nem kezdtem visszaszámolni száztól és nem is kerestem az álmot. Mivel fullasztó meleg volt a szobában, az ablakok tárva-nyitva voltak, ahonnan behallatszott a nyári forróságnak végett vető közelgő vihar suhogása. Majd az esőcseppek is verdesni kezdték a lassan sivataggá váló földet. Legszívesebben kipattantam volna az ágyból és szerelmes kamaszként kirohantam volna és az eső hűsítő árnyékában, széttárt karokkal kiáltottam volna bele az éjszakába: Győztünk!!!!!!!!! Olyan elnyújtott felkiáltójelet harsogtam volna, hogy az ország összeg Fradistája meghallja. Még azok is, akik kételkedtek abban, hogy győztesen tudjuk elhagyni az ETO parkot. Köztük állnék én is. A lelkiismeret furdalásom közepette azonban eszembe jutott egy gondolat, mely „nem bántott engem”, de egész héten elkísért. Kimi Raikkönen mondta egy győztes futam után: „A győzelem számomra a minden. Sokkal jobb úgy nyerni, hogy korábban már vesztettél. Soha nem fogom elfelejteni ezt a nagyszerű érzést.”
A száguldó cirkusz kiváló képviselőjének fenti mondatai tartották bennem a lelket a Videoton elleni elvesztett mérkőzés hetében. Már mikor múlt szombaton jöttünk ki a Puskásból, barátaimmal azok keseregtünk, hogy vajon mi lesz Győrött, hogy Pinyő biztos duplán fel fogja hergelni a játékosait és bosszút forralva küldi csatába az eleve jobb játékerőt képviselő ETO-t (akkor még azt hittük), hiszen nagyon rossz néven vették, hogy a Fradi nem ment bele a halasztásba egy sörmeccs miatt. Bennem is voltak kételyek, hiszen szombat reggelig én is úgy gondoltam, ebből az igazi magyar kalamajkából mi csak rosszul jöhetünk ki. Aztán a „győzelem napjának” reggelén szerkesztőtársam kiposztolt (szörnyű egy szó, bocsi) egy rövidke szösszenetet a facebook oldalunkra, melyben feltett egy nagyon egyszerű kérdés: miszerint ha a BL győztes Bayern tud pénteken bajnokit játszani és vasárnap repülőre ülni majd pályára lépni az autóipar fellendítése érdekében, akkor vajon a Győr miért halasztást kért és miért nem próbálta elérni, hogy ők is pénteken játszanak a Fradi ellen? (Válasz azóta sem jött.)
Ez már történelem és talán foglalkozni sem kéne vele, már csak azért sem, mert így utólag tök mindegy (még egy szörnyű szleng, ígérem többet nem használok fel), hogy péntek este vagy szombat este verjük meg a sokkal esélyesebb bajnoki címvédőt!
De térjünk vissza Kimihez és a győzelem ízéhez, mely a múlt heti vereség után még egy jéghideg sörnél is hűsítőbbnek hatott. Mert tegyük a szívünkre a kezünk: a bajnokság első két fordulója után nem mi voltunk az optimista bajnokok. Akadozott a gépezet, még pörgött az átigazolási rovat, még bújtuk a transfermarkt oldalait a szóba hozott játékosok adatait böngészve. A Pécs ellen ha nehezen is, de győztünk, ami a Videoton ellen már kevés volt. Plusz Alemp eltiltása is borzolta a kedélyeinket, mellyel tovább csökkent a „kinevezett” hátvédjeink sora.
Aztán mikor szembesültem szombat este a csapat összeállításával… hát, ha nem beszéltük volna meg a szerkesztőtársaimmal a szokásos skype-s randevút, kiszaladok a világból. Mert elsőre azt a világ végének gondoltam, hogy a héten igazolt Trinidad & Tobago-i, Akeem Elijah Adams egyből kezdőként fut ki pályára a Fradi hiányposztján, a védelem tengelyében! „Frodo” (Elijah Wood – Gyűrűk úra után szabadon), akit a média viccembere, „kisknézyjenő” hol „Akimnek” és hol „Vulpurtnak” hívott szinte hibátlan teljesítménnyel lepte meg az aggódó szurkolókat. Bár mozgása egy kissé merevnek tetszett, de tény, úgy állt őrt Besic mellett, mint ahogy Hodor védelmezte a Trónok Harcában a fiatal Stark legényt. Képtelenség volt átjutni rajta és bár nem tudom eldönteni, hogy csak mindig jó helyen állt-e, vagy remek ütemérzékkel van megáldva, de remekül játszva mutatkozott be, ez vitathatatlan.
Somalia sérülése sem boldogított, majd egy kis zavarra utalt, hogy néhány perccel a megadott kezdőt is módosította Moniz mester (Jovanovic helyett Cukic). Mindezek után egy kicsit beletörődve a sors akaratába vártam a kezdést, mely úgyis indult, hogy ezen a meccsen olyan túl sok keresni valónk nem lesz. A Győr irányította játékot és bár helyzetet nem tudtak kialakítani, de azt történt a pályán amit ők akartak.
Egészen a 10-15 perc tájékáig.
Akkor egymásután két remek egyéni megmozdulás fordított a szekéren. Először Besic indult el a saját tizenhatosáról és úgy kígyózott fel a térfél közepéig mint anno a szép időkben Lipcsei Peti, majd Tuijp forgatta be a védőket, de lövését blokkolták. Ezek után hittük azt, hogy itt bizony van keresnivalónk. A Győr ugyanazt a monoton, sablonos és nagyon unalmas focit játszotta, hiába igazolt „neveket”, azok a „névtelen” Adamson nem tudtak túljutni, és persze ott voltak azok akik igazi fazont adtak a tegnap esti Fradinak.
Besic – egyszerűen zseniális. Tanári játék, remek ütemérzék, bátorság, határozottság. Igazi értéke a jelenlegi Fradinak, Mume játéka adott igazi magabiztosságot a csapatnak.
Jenner – a „huszonhetes”, ahogy apám hívja, akiről Völgyit már az első félidőben ki kellett volna állítani (ezt a végén Pinyő elfelejtette említeni) és aki igazi Fradi-szívként szántotta fel a pályát, miközben jó néhányszor az őrületbe kergette a győri védőket. A gólja? – egy mestermű!
Böde – „a madocsai-messi”, a tank, akinek bár nem sikerült gólt szereznie, de végig remekül küzdött a védőkkel és ami a lényeg, az esetek többségében győztesen! A második gólunk előtti bokapassza, igazi mestermunka volt.
Már az első félidőben vezethettünk volna, de a bíró kartárs jobbnak látta nem megadni a büntetőt a Fradinak, amit megtetézett azzal, hogy engedte Völgyi ámokfutását Jennerrel szemben, majd ráadásként a hevesen reklamáló Moniz mestert a szurkolók közé száműzte. Ehhez jött még a második félidő elején a balszerencsés gól (a védők nem számítottak a győri csatár luftjára), mely után már tényleg nem maradt más lehetőségünk, mint amit a szurkolók is üzentek a csapatnak: TÁMADÁS!
Jött Diallo és Valpoort, akik erőteljes játékukkal végleg a padlóra küldték a fáradó Győrt. Először Holman bombázta szét a Bayern gólokra váró győri hálót, majd a végén egy zseniális Böde-Jenner játék után, a „huszonhetes” pókhálózta ki a bal felső sarkot. Közben Diallo fejelt egy kapufát, majd olyan szerencsétlenül ütközött Sztevanoviccsal, hogy a kiváló kapus néhány másodpercre elvesztette az eszméletét (jobbulást kívánunk neki!). Irányítottuk a játékot, az egyenlítés után is a győzelemre játszottunk, bírtuk erővel, az egész csapatot vitte előre a legendás Fradi szív.
Visszatérve Kimire és a győzelem ízére, tény, a Videoton elleni vereség után a legjobbkor jött a győzelem. Főleg az ellen a Győr ellen, akit már egy éve és tavasszal is meg kellett volna vernünk, mert jobbak voltunk akkor is és most is! Bár Pinyő a jó szokásához híven a lesgóljukat kérte számon elfelejtve a mérkőzés azon 80 percét amikor sok közük nem volt a játékhoz.
Tegnap este a kopogó esőcseppek dajkálása közepette aludtam el, úgy 1 óra környékén, de reggel fél hatkor már fent voltam és az első gondolom azt volt, hogy milyen jó érzés lesz kikelni az ágyból, belekortyolni a gőzölgő kávéba és azon gondolkodni, hogy mennyire igaza van Kimi Raikkönennek.
Mert nekünk Fradisták, a győzelem, a mindent jelenti!
9 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Kimi igazsága győzelmet ért bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Pintérről nekem a nagyképűen kihagyott tizenegyese jut az eszembe… Sohasem volt a kedvencem, de míg nálunk játszott, „hivatalból és becsületből” szerettem…
Mint edző: majdnem elúszott rajta a Garami által megalapozott bajnokság… Aztán ő aratta le a sikert. Ekkor nálam végleg leszerepelt. Szerintem egyszerűen NEM ALKALMAS igazi >topcsapat< edzőjének. Mert ott többek között viselkedni és nyilatkozni is tudni kell.
Kedves lacimadar!
Pinyő múltját soha nem bántanánk, de vannak esetek amikor szét kell választani a múltat és a jelent. Személy szerint azt gondoltam, hogy idővel csillapodni fog és előtérbe kerül a szakember, az ellenfelet tisztelő és becsülő edző. Biztos óriási nyomás van rajta, ahogy Monizon is. Ricardo mégis felül tud emelkedni a mérkőzés hevületén. Az első nyilatkozatában is jobbulást kívánt Sztevanovicsnak, amit például Pinyő nem tett meg Leonardo esetében.
Ettől függetlenül soha nem felejtem el a Pécs ellen az utolsó percben lőtt bombagólját. 🙂
Besic tényleg egyre nagyobb tanár, remélem, a jövő évi VB-ig (mert ott lesznek a bosnyákok és ő is, és ha mi nem, miatta nekik fogok szurkolni – sokat szenvedett nép, megérdemelnének egy nagy sikert!) kitart nálunk és csak utána fogja elvinni dollármilliókért egy topcsapat, mert oda való. A szíve azonban igazi Fradi-szív, akárcsak Jenneré. Jók voltunk, de azért Moniz Mester még nehezen szokja, hogy a Fradi évtizedek óta ellenszélben és hegynek felfelé játssza a meccseit. „Térfélcserétől függetlenül”. Pinyő szegény nagyon görcsös, rezeg a léc, ezért ideges, ne bántsátok,ezt a cirkuszt szerintem a kenyéradók kedvééért csinálta. Akkor is a mi fiunk, ne bántsátok nagyon!
Szép volt fiúk! Ezúttal sikerült a győzelem, amit a .ndó-Szabó sem tudott megakadályozni, pedig megtett mindent annak érdekében. Hajrá Fradi!
Pinyő nyilatkozata azután, hogy 90 perc alatt nem tudtak helyzetet sem kidolgozni röhejes. Néha azért nem ártana önkritikát is gyakorolni. A jövő heti MLSZ FB ülésen remélem nem Monizt fogják eltiltani, hanem a teljesen indiszponált játékvezetőt!
Nagyon boldog vagyok ,boldogok Vagyunk!
A mérkőzés előtt/alatt az idegroham kerülgetett,mert nem tudtam rácsatlakozni a mérkőzésre.Pedig van 4 különböző lehetőségem szerencsére,ahol tudok fradi meccset”fogni” ,de negyed óra elteltével sehol semmi.Aztán megpróbáltam az M2 saját oldalán és láss csodát, a forma 1-es közvetítésekkel ellentétben tudtam nézni.Megkönnyebülten kapcsolódtam bele a meccsbe, látva ,hogy semmiről sem maradtam még le.
Azt vettem észre,hogy imádott Csapatunk először csak ismerkedik az esti éjszakával foci gyanánt,mint ahogy én is ,a csapat összeállításával.Adams -aki még néhány napja ki tudja hol volt- és Hidvégi segítkezett Besicnek hátul , a széleken Holman és Jenner majd elől Tujip és Böde.Szándékosan hagytam ki a középpálya részletezését,mert az megint nem volt,főleg az első félidőben.Tudom,hogy fradistaként nem szép dolog,de miért nem Józsi volt ott Alempijevic helyén???Mert mindenhova képtelen odaérni…Na mindegy hagyjuk.Nem rontom el a tegnapi és a mai hangulatomat ezzel.A félidő második felében már voltak helyzeteink ,amit ki lehetett volna használni,de nem így lett.Aztán jött a 11-es!!!Knézy „fáradt”Jenőnek itt volt a mérkőzés alatt a legjobb észrevétele.”Sokkal ártalmatlanabb és nem ilyen egyértelmű szituációban is adtak már 11-est”
Aztán,hogy a bíró játszotta az eszét és elküldte Moniz-t , a sok „ingyenélő” közé a „díszpáholyba”.
Talán Völgyit kellett volna drága spori…!A szünet után jött a gyors győri gól,és utána megdobbant a fradi-szív!!!Jó volt látni,hogy mindenki a pályán és kívűl is érezte,most itt nem lehet kikapni!!!Besic tanárian védekezett hátul, Adams,akit a meccsen már 3különböző néven is nevezett fáradt Jenő, pár nap után teljesen ismeretlenül becsülettel és jól látta el feladatát.Nekem Hídvégi és Gyömbér játékával sem volt problémám.Majd Holman gólja csodálatos volt.Éreztem ,hogy ezt a meccset nem lehet elveszteni.Valpoort és Diallo játéka is lendített a csapaton.Ahogy berepülve és a védőt megelőzve fejelt egy hatalmas kapufát,szóval az már gólt érdemelt volna.És a vége!!!Szép passzokat követve, Böde bokamozdulata után Jenner életerős bombája!!!A végén még erőlködött egy picit a győr,de mindenki tudta,hogy ez a meccs a Ferencvárosé!!!
Bízom a hasonló folytatásban minden téren…!
Mennyire szép lenne- Gerson aláír,felépül Leonardo és mondjuk még csatlakozik a „realos”fiú ill. Vass és Buzsáky is!!!!
Hajrá Fradi!!!!
Micsoda különbség, ha végre védőkkel játszunk! Minden elismerésem az „új fiú” Adams-é, hiszen szinte ismeretlen társakkal kiválóan játszott. Hídvégi is kezd belelendülni, volt pár egészen jó és bátor felfutása. Ne feledkezzünk meg Leviről sem, nagyon együtt élt a játékkal, szögleteknél is remekül mozdult ki. Besic, Jenner és Böde igazi Fradi szívvel hajtotta végig a meccset. Szerintem a Diallo-Böde páros lehet az igazi megoldás a hatékonyabb csatárjátékra.
Alakulunk végre, úgy tűnik erővel is egyre jobban bírjuk. Hajrá Fradi!
Ez nagyon jó volt! Voltak hibák ez tény,de egy ilyen fontos győzelem után kit érdekel? Ami nem jött be a Videoton ellen, itt összejött. Volt lendület és volt erő. A Győr meg nem tudott újítani, a vezető góljuk után szokás szerint visszaálltak és megpróbálták kihúzni. Ami tavasszal sikerült most nem. Úgy érzem sokkal jobban akartuk a győzelmet is. Ami Adamset illeti, az tényleg meglepett engem is. Lalolib, az a Frodo becenév! 🙂 Bár ő nem kicsi de épp olyan harcos és kitartó.
Besic szuper, Jenner meg zseniális. Jó,hogy ilyen játékosok alkotják a Fradi gerincét. Persze nem szabad elszállni a győzelemtől hiszen továbbra is vannak gondjaink. Tegnap Tuijp is jobban mozgott, többször lépett vissza és végre ő is meharcolt minden labdáért. Azért az a labda amit Böde elé varázsolt, az sem volt semmi! A visszajátszás után én sem láttam egyértelmű büntetőnek, mintha a labdát érte volna el először a becsúszó hátvéd. Igaz a Alemp ennél kisebbé kapott kiállítást és büntetőt! De ezt meg kell szoknunk, a birók továbbra sem szeretik a Fradit. Amit Jenner kapott, azért börtön járna Völgyinek. Alattomos és buta hátvéd!
Ami továbbra is gond, az a Józsi-Cukic kettős. Nem tud labdát szerezni.
Igazad van Lalolib, ha győzünk egyből szebbnek látjuk a világot. De ez így természetes.
HAJRÁ FRADIKA!!!!!!!!!!!!
Ma is üzentünk a facebookon, felhívtuk Pinyő figyelmét a les szabály értelmezésére:
Attila!
Ha csendbe maradtál volna, nem szaladsz bele ekkora szakmai hibába, mert les az amikor leshelyzetben állva megjátssza a kapufáról, a keresztlécről vagy ellenfeléről hozzá lepattanó vagy irányt változtató labdát (forrás: mlsz.hu – 2013).
Igen változott a les szabály, pont az ilyen eseteket egyértelműsítik lesnek, mint amit vitattál. Talán érdemes lenne ezt is kitenni az asztalodra:
A 11. szabályban, azaz a les szabály értelmezésében módosítottak, ugyanis a korábbi megfogalmazás vitát váltott ki, mert sok értelmezési lehetőséget adott, és nem volt eléggé precíz. Az új megfogalmazás jobban alkalmazkodik a mérkőzéseken levő szituációkhoz, és megszünteti azon félreértéseket, hogy mit értünk a lepattanás, irányváltoztatás és szándékos védés alatt.
• a „beavatkozik a játékba” kifejezés azt jelenti, hogy megjátszik, vagy érint egy labdát, amelyet a játékostársa adott le vagy érintett.
• a „zavarja az ellenfelet” kifejezés azt jelenti, hogy egy játékos gátolja ellenfelét a labda megjátszásában vagy abban, hogy képes legyen a labdát megjátszani, úgy hogy egyértelműen akadályozza ellenfele látását, vagy a labda megszerzése céljából támadja ellenfelét.
• az „előnyt szerez helyzetéből” kifejezés azt jelenti, hogy egy játékos
– leshelyzetben állva megjátssza a kapufáról, a keresztlécről vagy ellenfeléről hozzá lepattanó vagy irányt változtató labdát
– leshelyzetben állva megjátssza ellenfelének szándékos védését követően hozzá lepattanó vagy irányt változtató labdát
Az a leshelyzetben levő játékos, akihez a labda úgy kerül ellenfelétől, hogy az a labdát szándékosan játszotta meg (kivéve a szándékos védést), nem tekintendő „helyzetéből előnyt szerző” játékosnak.